Kampány van

Bencsik András
Bencsik András képe

Az útszéli jelzőknek, trágár szavaknak, az egyre hevesebb és személyeskedőbb támadásoknak elsőrendűen Orbán Viktor személye ellen, megvan a maguk logikája: a balliberális tábor elkezdte a választási kampányt és úgy gondolják, mint a középkori ostromló seregek, hogy először a védfalak lerombolása a cél. A bástyákat kell módszeresen lepusztítani, hogy amikor már kellően meggyengültek és a várvédők is megfélemlítődtek a véget nem érő lövöldözéstől, akkor kezdődhessék az ostrom.

Ezért tesz durva megjegyzést a berlini filmszemlén díjat nyerő film rendezője, ezért érzi szükségét a film egyik szereplője, hogy ő is gyalázza Orbán Viktort, ezért riad fel kábszeres szendergéséből a csak szűk kör által kedvelt zenész, aki országos népszerűségét a zseniális Csík zenekarnak köszönheti, és rúg bele ormótlan szavakkal a magyar miniszterelnökbe és az őt támogatókba, ezért pimaszodik el és provokál az ápolt szemöldökű, de annál bizonytalanabb identitású Vona Gábor, a Simicska-televízió primadonnája, és persze ezért járják az országot a Momentum nevű amatőr zenekar tagjai. Elkezdődött a kampány, méghozzá a rombolással.

Ennek lényege az, hogy lehetőleg minél több helyről, minél agresszívabban kell támadni, nem törődve azzal, hogy a vádaknak, rágalmaknak, hazugságoknak, fenyegetéseknek és rémhíreknek mennyi a valóságalapjuk, mert a negatív kampány filozófiája az, hogy az áldozatra dobált sárból valamennyi mindig megragad, és az áldozat – szegény – egyre büdösebb lesz. Ezt a fogatókönyvet alkalmazta Ron Werber irányításával az ellenzék 2002-ben – és elérte a célját. Ugyanezt a forgatókönyvet alkalmazta Donald Trump ellen az amerikai elnökválasztáskor Hillary Clinton stábja is tavaly – és nem érte el a célját.

Vagyis a negatív kampány sem mindenható, de tudni kell ellene védekezni. A 2024-es budapesti olimpia megbuktatása ebben az értelemben a várvédők lőportornyának a felrobbantásával ért fel. Olyan súlyos lelki csapás érte ezzel a jobboldalt, amit kellő mélységben még nem tudtunk felfogni, de amely, mint egy alattomos fertőzés, utóbb visszaüthet. A lelki sebet, amit az olimpia kényszerű lemondása okozott, orvosolni kellene mielőbb, mégpedig – kutyaharapást szőrével – egy olyan merész és nagyra törő feladat kitűzésével, amelynek megvalósítása nem függ sem egy külföldi testület döntésétől, sem a parlamenti ellenzék egyetértésétől. A ballib médiakutyák persze ugatni fognak, de ez nem számít. Valami nagy és merész terv kellene, amiért érdemes összefogni, amit közös akarattal meg lehet valósítani, amire büszkének lehet lenni, és akkor a seb begyógyul.

2002-ben az MSZP gyűlöletkampányát Kovács László vezette, aki ha fiatalabb volna, nyugodtan elvállalhatná az ELTE gender tanszéke mellett a gonoszság tanszék vezetését, mert nagyon ért hozzá, emlékezzünk csak a 25 millió románra. Az angyalhangon turbékoló szeretetkampányt pedig Medgyessy Péter vezette… A többit tudjuk.

Most sem lesz másképp. A gyűlöletkampány elkezdődött, és biztosak lehetünk abban, hogy egy éven át nem is ér véget. Aztán majd valamikor a nyár vége felé felbukkan egy gyönyörű szép arc: egy Majtényi, egy Vona, egy Fletó, egy Fekete-Győr vagy valaki más… Na őt szánják nekünk, amikor majd az útelágazódáshoz érnek. Azt az arcot csupa ballib kisangyal veszi majd körül, akik azt fogják selypegni, hogy ők ugyanazt csinálnák, mint a mi Viktorunk, csak sokkal jobban… Ugye, tetszenek emlékezni?

 

Reklámok

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s

%d blogger ezt kedveli: