Kérem, kopogjon!

Álláspont. Nemzetközi botrányt kavart Donald Trump közelmúltbeli döntése, miszerint ideiglenesen megálljt parancsol a menekültek befogadásának, és bizonyos országokat tiltólistára helyez

Ulicza Tamás – 2017.02.07.

Pedig az ész nélküli tiltakozás helyett az intézkedés okait is nézni kéne.

Az Európában hibásan művelt multikulturalizmus és a határtalan befogadás elmúlt években látott „eredményei” valószínűleg megrémítik az amerikai emberek jelentős részét, és nem véletlenül. Számukra eddig a szélsőséges iszlamista terror valami kívülről érkező fenyegetés volt: a 2001. szeptember 11-i merénylet után is azt olvashatták a szalagcímeken, hogy megtámadták az Egyesült Államokat. Az utóbbi pár év európai tudósításait látva viszont rá kellett döbbenniük, hogy ma már a dzsihád a mindennapjaikat fenyegeti, sétáljanak bár egy karácsonyi vásáron vagy csak menjenek el megnézni egy színdarabot. Donald Trump pedig kampányában megígérte nekik, hogy megvédi őket attól az érzéstől, hogy rettegve lépjenek ki az utcára. Rendelete egyáltalán nem számít szigorúnak, ha nem az Egyesült Államokban léptették volna érvénybe, akkor valószínűleg csak pársoros hír lenne minden lapban. Az, hogy a rendelkezés eléri-e a célját, hamarosan kiderül, de a döntés mindenképpen szimbolikus értékű, mert Trump azt üzeni a választóinak, hogy megtartja ígéretét, és megvédi őket.

 

Olvass tovább »

A ballibsik harca démonjaikkal

Kovács Tibor

2017. február 7. 12:58

Teljesen talajt vesztett az amerikai és európai balliberális véleményformáló réteg. Soha nem látott hevességgel támadják Trump ideiglenes beutazást korlátozó rendeletét, amelyet az amerikai közvélemény többsége helyesel. Olyan érveket hoznak fel, amiket ugyan egyes bírók elfogadtak, de erkölcsi értelemben nonszensznek hangzanak és tökéletesen szemben állnak Amerika, általuk korábban elfogadott történelmi gyakorlatával és biztonsági érdekeivel és nem utolsó sorban az elnök jogaival.

Obama a mosolygós tömeggyilkos

Obama tízszer annyi drón akciót rendelt el, mint elődje Bush. Ezekben az akciókban csak Pakisztánban minimum 781 civil áldozat volt, közülük legalább 175 gyerek. A szíriai légicsapásokban 680 civil áldozattal számoltak már 2015-ben. A számokon persze nem kell meglepődni, még akkor sem, hogy bármelyik horvát politikus 50 évet kapna érte Hágában. Az USA és a nyugat kvázi háborúban áll ezekkel az országokkal, ha nem is mindig a hivatalos kormányokkal, de magukat sokszor annak tekintő szervezetekkel. Obama Iránnal sem bánt kesztyűs kézzel. 2012-ben háborúval fenyegette meg őket, mondván: „Nem fogok tétovázni, ha szükségessé válik az erő alkalmazása az USA érdekeinek megvédésére.” Az, hogy mi az USA érdeke, pedig senki más nem határozza meg, csak maga az USA. Ez pedig így is van rendjén, minden ország esetében. Az USA elnökének legfontosabb feladata, hogy garantálja országa polgárainak biztonságát. Amikor egy ország háborúban áll más országokkal sok minden megengedhető válik a biztonság érdekében. Az USA elnökei például úgy ítélték meg, szükséges fenntartani a világ közvéleményének egy része által mélyen elítélt Guantánamói tábort, ahol válogatott kínzásokkal próbálták kiszedni az elfogott muszlimokból az USA biztonsága szempontjából fontos információkat. Obama, aki hevesen támadta jelöltként a tábort balliberális médiájával együtt, elnökként úgy döntött, Guantánamo fontos az USA biztonsága szempontjából. Nem csodálkozhatunk rajta, hiszen az USA háborúban állt. Háborúban pedig mások a szabályok. Például azt is megértette a világ, hogy Pearl Harbor után az USA japánjait, még ha állampolgárok voltak is táborokba zárták, hogy ne tudjanak szervezkedni, kémkedni.

Olvass tovább »

%d blogger ezt kedveli: