RENEGÁTOK A MAGYAR KÖZÉLETBEN

Különös alakjai ők a mai magyar politikai életnek. A renegátok. A latin renegare (megtagad) szóból származó elnevezés a középkori Spanyolországban élte első virágkorát. Ott és akkor azokat a keresztényeket hívták renegádónak, azaz szakadárnak, akik a több évszázados mór hódoltság alatt többnyire jól megfontolt egyéni érdekből tömegesen tértek át a muzulmán hitre. A történelem folyamán a megjelölés lassanként elvesztette vallási tartalmát, jelentése kibővült, idővel már az ellenséghez átálló bármilyen személyt, árulót, sőt erkölcsi megbélyegzésként a legtágabb értelemben minden kétszínű embert is értettek rajta, ma pedig elsősorban az olyanokat hívják így, akik hűtlenek lettek korábbi politikai, világnézeti, esetleg erkölcsi, esztétikai értékrendjükhöz.

screenshot_10

Csintalan Sándor

1990 után Magyarországon valóságos renegáthullám söpört végig, amely bízvást hasonlítható a jelenség spanyolországi virágkorához. Az állampárt különböző rendű és rangú képviselői merő számításból az élet minden területén szemrebbenés nélkül feladták korábbi elveiket és meggyőződésüket. A marxizmus tanszékek vezetői a túlélés reményében turizmus tanszékeket alapítottak, és a zavarosban halászva ezen a fedőnéven működtek tovább. A túlvilági üdvösséget hivatalból tagadó ateista párttitkárok a biztonság kedvéért végrendeletileg egyszerre egy katolikus pappal és egy református lelkésszel, a legelvetemültebbek püspökkel kérték a temetésüket. Az 1956-os forradalmat harmincöt éven át kórusban és szólóban gyalázók az új rendszerben október 23-án buzgón koszorúzni és szónokolni kezdtek. A gyerekeiknek esténként a Lenin lámpácskáiból felolvasó szülők unokáikat hittanra járatják, ha kell, akár többször is megkereszteltetik, elsőáldoztatják és bérmáltatják őket.

Olvass tovább »

Budapesten tárgyal Vlagyimir Putyin

Orbán Viktor: Az európai béke alapfeltétele a kiegyensúlyozott kapcsolat Oroszországgal+GALÉRIA

MH/MTI – 2017.02.02.

Egyetértett Vlagyimir Putyin orosz elnök Orbán Viktor magyar miniszterelnökkel csütörtökön Budapesten folytatott megbeszélésén abban, hogy erősíteni kell az együttműködést a nemzetközi terrorizmus elleni harcban. Erről Putyin beszélt a megbeszélést követő sajtótájékoztatón. A magyar kormányfő megbecsülendőnek nevezte a Magyarország és Oroszország közötti kapcsolatokat, s elmondta: a két országnak nehéz nemzetközi környezetben kell együttműködnie, mert, mint fogalmazott, Európa nyugati felén erőteljes oroszellenes politika vált divatossá. 

 

konvoj

Vlagyimir Putyin Budapesten – Fotó: Nagy Balázs/Magyar Hírlap

Magyarország nyílt és transzparens kapcsolatokra törekszik Oroszországgal ezért évente egyszer a legmagasabb szinten áttekintik a kapcsolatok állását szögezte le Orbán Viktor kormányfő a Putyin elnökkel folytatott egyeztetéseket követően. Tavalyi oroszországi látogatását viszonozta most az orosz elnök – emlékeztetett. Közölte: a két, illetve egy éve kötött megállapodásokat mindkét fél teljesítette, aláírták a regionális együttműködési kérdésekről szóló dokumentumokat, Magyarország főkonzulátust nyitott Kazanyban, aláírták a külügyi konzultációs tervet.  “Megállapítottuk, hogy a nukleáris együttműködésben már csak egy akadályt kell elhárítani” – mondta a kormányfő, aki szerint 2018-ban megkezdődhet a paksi bővítés tényleges építési szakasza is. A miniszterelnök hangot adott azon meggyőződésének, hogy a megállapodások megfelelnek az Európai Unió elvárásainak, amely a fennmaradt egyetlen nyitott kérdésről hamarosan döntést hoz. A kormányfő azt is elmondta, hogy megkezdődnek a tárgyalások a 2021 utáni, Oroszországból Magyarországra irányuló gázszállításról.

Olvass tovább »

Fokozódik a néppártosodás: feloszlatta magát a Jobbik vámosmikolai alapszervezete

Megszűnt a Jobbik vámosmikolai alapszervezete, miután annak tagjai szerdán egyhangúlag az önfeloszlatásról döntöttek – tudta meg a PestiSrácok.hu. Ez az alapszervezet egyike volt annak az 57-nek, amely aláírta a Vona Gábor pártelnöknek szombaton átadott tiltakozó petíciót a Jobbik balra tolódása miatt.

Varga Attila, a vámosmikolai Jobbik elnöke a PestiSrácok.hu-nak elmondta: döntésükről hivatalosan csütörtökön tájékoztatták a párt választókerületi elnökét, Fehér Zsoltot.

Ez a hajó nem oda tart, ahová elindultunk vele. Nem az a legfőbb probléma, hogy baloldali embereket is fölvesznek erre a hajóra, hanem hogy a régi alapembereket kidobálják

– fogalmazott Varga Attila. Példaként említette Novák Elődöt, Gaudi-Nagy Tamást vagy Lenhardt Balázst. Emlékeztetett, január elején nyílt levélben kérte irányváltásra pártját. (A PestiSrácok.hu is ismertette a nyílt levelet, amelyben a vámosmikolai elnök szóvá tette: pártja már nem az, ami volt, ebben az esetben pedig vagy a tagság és a szervezeti vezetők lecserélése, vagy a párt vezetésének bukása jelenthet megoldást.)

 

Olvass tovább »

CHARLIE, AVAGY AZ EMBERTELEN HUMOR

Valójában én csak arra volnék kíváncsi, hogy az a sok jó szándékú, de megvezetett ember, aki kiírta a világhálóra, hogy „Je suis Charlie”, mikor korrigál, hogy ő mégsem Charlie?

Minden meg van bocsátva – ez volt olvasható két éve minden idők legnagyobb példányszámával megjelenő szennylapjának címoldalán. Az áldozatokkal való szolidaritás jegyében milliók vásárolták meg a kétes morálú és nívójú heccorgánumot, ám az időközbeni vevőelégedettségi adatokról nincs hír. A Charlie Hebdo párizsi szerkesztőségében 2015 januárjában tizenkét újságírót és karikaturistát mészároltak le a muszlim terroristák, mert a gyilkosok megítélése szerint a hetilap a humorosnak szánt rajzaiban tiszteletlenül ábrázolta – és egyáltalán: ábrázolta – Mohamed prófétát. A vérfürdő megrázta Európát és az egész nyugati világot, nemzetközi békemenet is szerveződött, ám a katarzis mulandónak bizonyult.

screenshot_9

Miközben a fekete-fehérben gondolkodó európai vulgárliberálisok virtuális terében boldog-boldogtalan „Charlie” lett, ez a „minden meg van bocsátva” kitétel mintha egyúttal arra is szolgált volna, hogy a Charlie Hebdo életben maradt munkatársait jó előre felmentse mindennemű kegyeletsértés és áldozathibáztatás alól, amelyet a jövőben elkövetnek majd. A biznisz ugyanis nem állhat meg: muszáj kiszolgálni a politikailag korrektnek mondott olvasótábor lappangó gyűlöletigényét.

A második évfordulón a merénylet színhelyén a francia belügyminiszter is koszorúzott, s megható szavak hangzottak el nagy általánosságban a sajtószabadságról. „Ma is fontos, hogy megmutassuk a családoknak, akik még mindig szenvednek, hogy nem felejtettük el a történteket, és nem feledkeztünk meg azokról, akiket az áldozatok hátrahagytak” – jelentette ki Bruno Le Roux. Arról nem ejtett szót, hogy a Charlie Hebdo az öntörvényű szókimondásban még a korábbiakhoz viszonyítva sem ismer mértéket.

Olvass tovább »

Hülye vagy? Kérsz csokit?

 

Gyuribá…

és az ő lázadó ürüléke.

 

screenshot_7

 

Gulyás Marci

ORBÁN VIKTOR A PARLAMENTBEN FOGADTA VLAGYIMIR PUTYINT

MTI
Két éven belül másodszor látogat Magyarországra az orosz elnök, akit Szijjártó Péter üdvözölt a Liszt Ferenc repülőtéren.
  • Már az orosz elnök érkezése előtt egy nappal elkezdődtek a magyar-orosz megbeszélések 
  • Szijjártó Péter az orosz ipari miniszterrel egyeztetett
  • Csütörtökön egy óra előtt szállt le az orosz elnök gépe Ferihegyen
  • A világpolitikai változások most azt bizonyítják, hogy helyes volt az orosz kapcsolatok ápolása
  • Az orosz elnök látogatása során a legfontosabb téma az energetika lesz
  • A Parlamentben a magyar miniszterelnök fogadta Vlagyimir Putyint 

Megkezdte tárgyalását Orbán Viktor és Vlagyimir Putyin. Az előzetes hírek szerint a következő témákban egyeztetnek: kőolaj- és földgázipar együttműködés, a paksi atomerőmű bővítése, a Malév adóssága, valamint várhatóan a közel-keleti és az ukrajnai helyzet is szóba kerül.

A tárgyalások után közös sajtótájékoztatót tart az orosz elnök és a magyar kormányfő.

SZIJJÁRTÓ PÉTER ÜDVÖZÖLTE PUTYINT

Az orosz elnök gépe csütörtök kora délután szállt le a Liszt Ferenc-repülőtéren. A látogatás része a legfelső szintű, évenkénti magyar-orosz tárgyalássorozatnak. A magyar kormányfő és az orosz elnök legutóbb tavaly február 17-én találkozott az oroszországi Novo-Ogarjovóban, ahol 2019 végéig meghosszabbították az orosz földgáz magyarországi szállításáról szóló hosszú távú szerződéseket.

 

Az orosz államfő délután két órakor érkezett a Parlamentbe, ahol Orbán Viktor kormányfővel találkozik.

Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter korábban elmondta, hogy a látogatáson gazdasági, energetikai és kulturális kérdések kerülnek szóba. A program része egy szűk körű találkozó, majd plenáris megbeszélést folytatnak, amit nemzetközi sajtótájékoztató követ.

HELYES DÖNTÉS VOLT A KAPCSOLATOK NORMALIZÁLÁSA

A magyar gazdaságnak és a magyar embereknek egyértelműen az az érdeke, hogy Magyarország a kölcsönös tisztelet alapján álló és a józan észre alapozó kapcsolatot tartson fenn Oroszországgal – nyilatkozta a köztévének Szijjártó Péter.

A külügyminiszter a Liszt Ferenc-repülőtéren, a Vlagyimir Putyin orosz elnök érkezése előtt adott interjújában azt mondta: az elmúlt négy-öt évben most először van olyan helyzet, hogy a nemzetközi politika világa támogató, kedvező a magyar-orosz kapcsolatok szempontjából. Hozzátette: az elmúlt években nagyon komoly nyomás volt Magyarországon amerikai, nyugat-európai oldalról arra vonatkozólag, hogy ne tartson fenn pragmatikus együttműködést Oroszországgal.

Szerinte ugyanakkor a világpolitikai változások most azt bizonyítják, hogy helyes volt a kölcsönös tisztelet alapján álló, a józan észre alapozó kapcsolatot fenntartani Oroszországgal, hiszen most már „egyre-másra látszik”, hogy a világ vezető országai, vezető politikusai is keresik a kapcsolatot Oroszországgal.

A magyar külpolitikának kényelmesebb lett volna beállni „az Oroszországot folyamatosan bírálók kórusába”, azonban a magyar diplomáciát Budapestről irányítják, és kizárólag a magyar emberek érdekeinek megfelelő döntéseket hajlandók hozni – mondta a külügyminiszter.

Vlagyimir Putyin orosz elnök látogatásáról azt mondta: a legfontosabb téma az energetika lesz, mostantól már 2021 utáni időszakról tudnak tárgyalni a magyar-orosz gázvásárlás tekintetében. Emellett napirenden lesz a paksi atomerőmű kérdése, a magyar-orosz ipari és nehézipari együttműködés, a Dunaferr helyzete, valamint kulturális témák és űrtechnológiai kérdések – tette hozzá.

Az Oroszországgal szembeni szankciókról szólva Szijjártó Péter hangsúlyozta: 2013 és 2016 között a magyar vállalatokat 6,7 milliárd dollár veszteség érte az elveszett exportlehetőségek miatt, ez a pénz magyar cégek bevételéből hiányzik, magyar munkahelyeket sodort veszélybe, ezért a magyar cégeknek, a magyar gazdaságnak az az érdeke, hogy újra megnyíljanak az exportlehetőségek Oroszországba.

„Nekünk az az érdekünk, hogy Oroszországnak jól menjen, és ehhez arra van szükség, hogy a politikai és gazdasági szempontból is kudarcnak bizonyuló szankciókat minél előbb megszüntessük” – mondta.

SZOROSABB IPARI EGYÜTTMŰKÖDÉS

Még szorosabbra fűzik Magyarország és Oroszország együttműködését a nehézipari fejlesztési együttműködésben a technológia-intenzív ágazatokat illetően – mondta Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter csütörtöki sajtótájékoztatóján.A Gyenyisz Manturov orosz ipari és kereskedelmi miniszterrel tartott megbeszélését követően úgy nyilatkozott, hogy elsősorban harmadik piaci tendereken magyar és orosz vállalatokat közös részvételre és fejlesztésekre ösztönöznek.

KÖZÖS BERUHÁZÁSOKAT INDÍTANA OROSZORSZÁG

Az orosz-magyar kereskedelemben tapasztalható visszaesést közös, magas színvonalú nagyberuházásokkal lehet megállítani – nyilatkozta Veronika Szkvorcova orosz egészségügyi miniszter a Világgazdaság csütörtöki számában Vlagyimir Putyin elnök budapesti látogatása kapcsán.

Magyarország csatlakozhat a Gazprom orosz gázipari vállalat két projektjéhez, az energiahordozók szállítására új útvonalat kínáló Északi Áramlat és Török Áramlat gázvezetékekhez – mondta még szerdán Jurij Usakov orosz elnöki tanácsadó a tárgyalások során érintendő kérdésekről.

A magyar–orosz csúcstalálkozó magyar részről inkább gazdasági, orosz részről politikai szempontból fontos – mondta lapunknak Deák András, az MTA Világgazdasági Intézetének tudományos főmunkatárs.

Az utóbbi években folyamatos bírálatok érték hazánkat a nyugati világból, amiért pragmatikus kapcsolatot tartunk fenn Oroszországgal, de ma már a nyugati világ is ilyen kapcsolat kialakítására törekszik.

Az orosz elnök látogatása miatt számos korlátozásra kell készülni csütörtökön Budapesten. A változások érintik több BKK-járat menetrendjét.

Mintegy ötven magyar vállalat megalapította csütörtökön a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) magyar-orosz tagozatán belül a Paks szekciót.

 

Az ausztrál miniszterelnök kiborította Trumpot

2017. február 2. 14:08

WASHINGTON, 14:08

Az ausztrál kormány rá akar sózni több mint ezer migránst az Egyesült Államokra. Az Obama-adminisztráció még bele is ment volna az “üzletbe”, azonban Donald Trump hallani sem akar bármiféle ilyen ötletről.

Az Egyesült Államok szövetségese, Ausztrália komoly politikai gondot okozott a napokban Donald Trumpnak. Malcolm Turnbull ausztrál miniszterelnök állítólag annyira összeveszett az alig félórás telefonhívás végén Donald Trumppal, hogy lecsapták a telefont. A nézeteltérést az váltotta ki, hogy Turnbull még Barack Obamával kötött egy megállapodást, mely arról szólt, hogy a szigetország átpasszol 1250 migránst az Egyesült Államoknak.

 

Fotó: AFP

Az ausztrál miniszterelnök telefonon figyelmeztette Trumpot, hogy az egyezség az Obama-kormányzat utolsó heteiben létrejött, így figyelmeztette Trumpot, hogy az új vezetés nem állhat el a megállapodástól. A két fél végül egymásra csapta a telefont. Az új amerikai elnök Twitter-oldalán is felháborodásának adott hangot.

Do you believe it? The Obama Administration agreed to take thousands of illegal immigrants from Australia. Why? I will study this dumb deal!

 

Trump azért megjegyezte Turnbullnak, hogy a beiktatása óta beszélt Enrique Pena Nieto mexikói, és Vlagyimir Putyin orosz elnökkel, azonban azok a tárgyalások messze jobban sikerültek.

Ez volt a legrosszabb telefonhívásom idáig”

– fogalmazott az amerikai elnök.

  De miről is szól a botrányos egyezség?

%d blogger ezt kedveli: