Az impeachment

Az Independent volt a legaktívabb, amely rendszeresen közölt elméleteket arról, hogyan lehetne Trumpot megbuktatni

 

Egy felmérés szerint Amerikában mindössze hat lap volt, amely Trumpot támogatta …

Lóránt Károly – 2017.01.21.

Az impeachment megvádolást jelent, de a megvádolás nem jelent semmit, az előbbiről viszont azonnal Bill Clinton és Monica Lewinsky, továbbá az amerikai jogrendszer jut az eszünkbe. Leginkább legalábbis azokéba, akik figyelemmel kísérték a közel két évtizede lezajlott eljárást, amelynek központi kérdése az volt, hogy vajon az orális szex közösülésnek számít-e vagy sem. Mert ha igen, akkor Bill Clinton hamisan esküdött, és így alkalmatlan az elnöki feladatok ellátására. Clinton ugyanis esküvel tagadta, hogy szexuális kapcsolata lett volna a bájos fehér házi gyakornokkal, Monica Lewinskyvel, aki az elnökkel való enyelgését elfecsegte egy jó barátnőjének, és a meglehetősen fordulatos ügy végén (akarata ellenére) még genetikai anyaggal is szolgált ennek bizonyítására, lévén nem mosta ki a ruháját, amelyet az eset során viselt.

Ez a nagyvilág előtt zajlott, épületes és a perköltségek miatt az adófizetőknek negyvenmillió dollárjába kerülő eset valamilyen formában megismétlődni látszik Trump elnöksége alatt, bár valószínűleg nem szexuális zaklatás, hanem inkább politikai ügyek következtében. Igaz, a szexuális zaklatásra is lennének jelentkezők (közöttük egy magyar hölgy is), és a Trump ellenfeleinek megrendelésére készült harmincöt oldalas titkosszolgálati dokumentum is tartalmaz zaftos, bár bizonyíthatatlan információkat arról, hogy a moszkvai Ritz Carlton Hotelben Trump néhány konzumhölggyel „aranyzuhanyt” performált, ami a szexuális étvágy sajátos, vizelettel történő kielégítésének módja.

 

Ráadásul mindezt abban a lakosztályban, ahol korábban az Obama házaspár is megszállt. Trump ellenlábasait azonban sokkal jobban izgatja, hogy a leendő elnök javítani akarja Amerika kapcsolatait Oroszországgal, így a vád ellene minden valószínűség szerint az lesz, hogy titkos úton, Putyinnal összeesküdve, megfosztotta Hillary Clintont a megérdemelt és már majdnem mindenki által biztosra vett elnökségtől.

A Christopher Steele volt brit titkosszolgálati ügynök által készített anyag fő mondanivalója ugyanis az, hogy az orosz rezsim már legalább öt éve kapcsolatot létesített Trumppal, támogatta és segítette őt. Ennek Putyin által jóváhagyott célja, hogy törésvonalakat és megosztottságot hozzon létre a nyugati szövetségben. Trump és belső köre rendszeresen kapott titkosszolgálati jelentéseket a Kremltől, többek között politikai ellenfeleiről is. Emellett az orosz titkosszolgálat Trumpról is elegendő anyagot gyűjtött össze, hogy azok nyilvánosságra hozásával zsarolni tudja. Trump külpolitikai szakértője, Carter Page üzletet kötött az orosz olajcég, a Rosznyefty elnökével és Putyin jó barátjával, Igor Szecsinnel, hogy a cég tizenkilenc százalékos részesedéséért cserébe – Trump elnöksége esetén – feloldják az Oroszország-ellenes szankciókat. Oroszország államilag támogatott cyberműveleteket (lehallgatás, adatlopás) hajt végre külföldi kormányok ellen, ennek keretében törtek be a Demokrata Nemzeti Bizottság és Hillary Clinton stábjának komputereibe, és hozták a WikiLeaksen keresztül nyilvánosságra az ottani levelezést, aminek lényeges szerepe volt Trump győzelmében. Ráadásul Trump ügyvédjének, Michael Cohennek, aki szintén kapcsolatban áll az orosz vezetéssel, felesége orosz származású. Mindez onnan derült ki, hogy erről Putyinhoz közel álló hivatalnokok beszéltek egyébként megbízható honfitársaiknak, név szerint az A, B, C, D, E, F és G forrásnak, akik azután az értesüléseket továbbadták Christopher Steele-nek.

Az azóta eltűnt Steele még az ősszel az FBI-jal akarta ellenőriztetni az információkat, de nem kapott választ. Végül a dokumentum John McCain, Trump pártbeli esküdt ellensége kezébe került, aki hazafias kötelességének tartotta, hogy az FBI főnökével megismertesse a tartalmát. Ezt követően mások sem látták sok értelmét a titkolózásnak, és végül a BuzzFeed nevű New York-i internetes hírportál világgá kürtölte.

A Trump által hamisítványnak nevezett anyag kétségtelenül alkalmas arra, hogy az újonnan megválasztott elnök ellen impeachmentet indítsanak, feltéve, hogy az abban foglalt állítások bizonyíthatók, ami kevéssé valószínű.

Az impeachment ötlete azonban nem köthető a most kiszivárogtatott dokumentumhoz. Jóval azelőtt, hogy Christopher Steele egyáltalán megkapta volna a megbízást, a különböző nyugati újságok már foglalkoztak ezzel a gondolattal. Legkorábban, múlt év áprilisában a Politico nevű amerikai médiavállalkozás közölt egy cikket, amelyben a még a jelöltségi státuszt sem elért Donald Trump megbuktatására vázolt fel egy forgatókönyvet. A forgatókönyv szerint Trump 2017 nyarán elrendelné ismert terroristák családtagjainak bombázását Afganisztántól Líbiáig, ami végül egy ENSZ-határozathoz vezetne, Trumpnak háborús bűnök miatti bíróság elé állításáról, melynek hatására pártja és az ország közvéleménye ellene fordulna. Az amerikai elnököt elítélő ENSZ-határozat nyilván légből kapott, a családtagok bombázását viszont a forgatókönyvíró valószínűleg a korábbi amerikai gyakorlatból vette át.

Az impeachment sugallásában talán legaktívabb a londoni Independent volt, amely heti rendszerességgel közölt elméleteket arról, hogy mi módon lehetne Trumpot megbuktatni. Legutóbb, január 17-én, az újság Caligula sorsáról nosztalgiázott (biztonsági szolgálata, a pretoriánus gárda ölte meg), de végül e megoldást mint demokráciába nem illőt elvetette, és helyette az alkotmány 25. kiegészítését javasolta. Eszerint az elnök leváltható, ha kabinetjének tagjai és a kongresszus alkalmatlannak találja. A lap igyekezete érthető, ha figyelembe vesszük, hogy tulajdonosa, Alekszander Lebegyev egyike annak a hét oligarchának, aki Jelcin idején rátette a kezét az orosz gazdaság túlnyomó részére, és akit azután Putyin kiakolbólított.

Egy felmérés szerint Amerikában mindössze hat lap volt, amely Trumpot támogatta, ezek is a külföldiek számára ismeretlen helyi újságok, amelyek töredékét teszik csak ki az amerikai médiapiacnak. Mindebből következik, hogy a Trump minden intézkedését nagy valószínűséggel félremagyarázás és zajos kritika követi majd szinte az összes nemzetközileg is olvasott újságban és hírportálon. Így a kezdet nem lesz könnyű, mert a Trump ellen acsargók eddig még mindig vesztettek.

Reklámok

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s

%d blogger ezt kedveli: