Jobbikos metamorfózis

Vona volt az első szereplője annak a Magánszféra című sorozatnak, amelyben Medgyessy Péter beszélt összeborulási javaslatáról

Kacsoh Dániel – 2016.12.31.

Szép is lett volna, ha a szocialisták és a liberálisok egykori üdvöskéje, az annak idején hamar megbuktatott Medgyessy Péter exkormányfő váratlan javaslatára fejükhöz kapnak a jobbikos, MSZP-s és DK-s urak, majd gyors egyeztetés után bejelentik: összefognak. Ez nyilvánvaló képtelenség, és az a természetes, ahogy az érintettek reagáltak, vagyis azonnal kikérték maguknak az ötletet, mondván, a másik tolvajbanda, az egyik meg náci, nem lesz itt semmiféle együttműködés, kérem szépen. Valamennyi szóba hozott pártnak ugyanis jelen állás szerint még akad annyi törzsszavazója, aki bizony menten megijedne a másiktól, nem kérne belőle, sőt, ez talán még az MSZP–DK-összefüggésben is igaz lehet. Ergo: kissé korai a felvetés, nem tartunk ott. De ami késik, nem biztos, hogy múlik is.

 

vona_garda-vonagabor-hu_

Hiszen csak a vak nem érzékeli a folyamatot, miszerint Vona Gábor, aki évekkel ezelőtt még egy egykori zsinagóga épületében élvezte, ahogy előadásával kiborítja a zsidó közösséget, kézzel-lábbal formálja pártját píszívé. Szinte dörgölődzik a korábban nyíltan megvetett balvilághoz, s vérben forgó szemeiről immár nem készül címlapfotó a 168 Órában. Hogy erre a közeledésre a túlféli nyilvánosságban tagadhatatlan fogadókészség mutatkozik, azt nemcsak az említett „figyelmesség” bizonyítja, hanem olyan „jelzések” is, mint hogy a jobbikos politikusok immár szívesen látott vendégek az ellenzéki szavazótábor észjárását alapvetően befolyásoló ATV egyes műsoraiban. Sőt Vona volt az első szereplője annak a Magánszféra című sorozatnak, amelyben most szerdán Medgyessy Péter beszélt összeborulási javaslatáról.

 

Aztán ott van ez az ügy a hanuka ünnepén a zsidó közösségeknek írt köszöntő levéllel. Ha valaki ilyet mesél nekem akár egy éve, kinevetem. De most már ez is belefér, újabb lépcsőfok az úgynevezett cukisodás folyamatában. Vagy ahogy Vona értelmezi: pártja maga mögött hagyja a kamaszkort.

Félreértés ne essék, rendjén való, ha egy politikai szervezet egy vallási közösséget jókívánságaival lát el, ám nem biztos, hogy ennek az érintett is örül. Ahogy azt a mostani eset, illetve Köves Slomó rabbi válasza is bemutatta.

Itt érdemes azonban egy kis kitérőt tenni. Tán kevesen emlékeznek még Szegedi Csanád esetére, akiről egyszer csak kiderült, zsidó származású, és így rövid úton a Jobbikon kívül találta magát. Mit volt mit tennie, elzarándokolt a Köves Slomó vezette Egységes Magyarországi Izraelita Hitközségekhez, és beiratkozott a zsidó egyetemre. Ma már keményen ostorozza, antiszemitának és szélsőségesnek írja le egykori bajtár­sait, kiemelve, hogy a látszat csal, bármennyire is finomodik szavakban a Jobbik, a kemény mag bizony mit sem adott fel korábbi nézeteiből. Erre utaltak az egykori szkinhed parlamenti alelnök, Sneider Tamás kiszivárgott gondolatai is, de nem volt olyan régen az sem, hogy bizonyos Kulcsár Gergely a Duna parti cipőknél ízléstelenkedett, Gyöngyösi Márton pedig nemes egyszerűséggel nemzetbiztonsági kockázatként azonosította a hazai zsidóságot.

Visszatérve a Medgyessy által az ellenzéki állóvízbe dobott kavicsra: a 2014 utáni időközi választások egyértelműen megmutatták, hogy akármennyire is tagadják, létezik taktikai együttműködés az egymást kölcsönösen vállalhatatlannak tartó Jobbik és a baloldal egyes erői között. Amikor az egyikük jelöltje volt az esélyes, mint például Tapolcán a jobbikos Rig Lajos, a „demokraták és antifasiszták” látványosan visszább vettek, és csak a kormánypárti aspiránst támadták. Meg is lett az eredménye. Nem csoda, hogy lapunk információi ­ szerint a Fideszben számolnak ezzel a technikai koalícióval, bármit is jelentsen ez pontosan 2018-ban.

Kérdéses, hogy a híresen rövid távú memóriával bíró magyar szavazópolgárok, akik kormányváltásban gondolkodnak, és az eddigi és a további eredmények sem győzik meg őket az ellenkezőjéről, eljutnak-e oda egy éven belül, hogy mindegy, kire voksolnak, lehet az – sarkítva – rasszista vagy kommunista, csak ne legyen fideszes. Nyilván az általuk óhajtott változáshoz ez jelen állás szerint még így is kevés lesz, de már ennek a forgatókönyvnek az egyre gyakoribb felmerülése is jól mutatja, mennyire nem számítanak az elvek, a politikai meggyőződés, a konkrét program, csak egyvalami: Orbán Viktor leváltása. Hogy utána mi következne, arról nem csak az egyszerű honpolgár nem tud, de az immár szivárványszínekben pompázó, széltől szélig érő, nyíltan persze egymást nem vállaló perverz koalíció jeles képviselői sem. A Jobbiknak pedig ugye már nincsen lelke, azt Vona Gábor saját bevallása szerint maga volt szíves elvenni, talán ezért sem szavazták meg az uniós kvótákat tiltó alaptörvény-módosítást az egykor még EU-zászlót égető formáció képviselői, így egyre kevesebb az akadály a metamorfózis kiteljesedése előtt.

A pártelnök egyébiránt volt szíves azzal magyarázni a zsidó közösségeknek írt üdvözletét, hogy ünnepek idején illik ilyet tenni valamennyi egyház esetében. Úgyhogy várjuk a húsvétot, hiszen ezen logika mentén a Hit Gyülekezetének vezetője, Németh Sándor is számíthat majd néhány kedves jobbikos gondolatra. – See more at: http://magyarhirlap.hu/cikk/75740/Jobbikos_metamorfozis#sthash.wmbGuSLH.dpuf

Reklámok

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s

%d blogger ezt kedveli: