AZ ALKOTMÁNYBÍRÓSÁG HUSZÁRVÁGÁSA KVÓTAÜGYBEN

Az Alkotmánybíróság napokban közzétett, az uniós kötelező kvótarendszerrel összefüggő határozatával óriási segítséget kapott a kormány a brüsszeli csatájához. Most már hiába gáncsoskodik a Brüsszel oldalára átállt balliberális ellenzék, most már feltápászkodhat a keresztbefeküdt Jobbik, mert a taláros testület a döntésével korszakváltó lépésre, mondhatni huszárvágásra vállalkozott. Ezzel jogi értelemben végleg kiütött minden fegyvert az alaptörvény módosítását elutasító és ezzel saját nemzetének függetlenségére, szabadságára rárontó ellenzék kezéből, továbbá súlyos csapás érte Junckerék kötelező betelepítési kvótát erőltető migránspolitikáját is.

 

menekultek-e1474038974364-1024x575

Ugyanis a magyar alkotmánybírói testület világossá tette mindenki számára, hogy a kormánynak az alaptörvény jelenlegi hatályos szövege alapján is, alkotmánymódosítás nélkül is, joga és kötelessége kiállnia az ország önazonossága, alkotmányos identitása és alapvető érdekei mellett. Tehát a kormány nem köteles fejet hajtani olyan brüsszeli döntés előtt, amely áttöri, megsérti Magyarország szuverenitását. Jó hír, karácsony előtti, ünneplésre okot adó, evangéliumi súlyú üzenet, hogy rajtunk kívül, magyarokon kívül az égvilágon senki sem döntheti el, senki sem határozhatja meg, hogy kikkel éljünk együtt, csak a magyar Országgyűlés meg mi magunk.

Többéves késlekedés után régi adósságát törlesztette az Alkotmánybíróság a mostani határozatával, mert ezzel felsorakozott azon európai alkotmánybíróságok mögé, amelyek az uniós jogi rendelkezésekkel szemben a szuverenitásvédelmet és az alkotmányidentitást a középpontba emelték. Ebbe a körbe tartozik például a német és a francia alkotmánybíróság is.

A taláros testület gyakorlatilag azt mondta ki, hogy az ország rendelkezik szuverenitással és alkotmányos identitással, ebből következően az ország szuverenitása nem korlátozható olyan esetekben, amikor mi nem mondtunk le róla. Brüsszel és hazai balliberális lakájai agyonhallgatják és szinte tiltott fejezetként kezelik az Európai Unióról szóló szerződés 4. cikkének második bekezdését, amely tulajdonképpen jogi alapot biztosított az Alkotmánybíróság mostani döntéséhez.

Ugyanis itt az a rendelkezés olvasható, hogy az unió tiszteletben tartja a tagállamok nemzeti identitását, az alapvető politikai és alkotmányos berendezkedését, valamint az alapvető állami funkciókat, köztük az állam területi integritásának biztosítását, a közrend fenntartását és a nemzeti biztonság védelmét. Még a luxemburgi bíróság is elismeri, hogy van az alkotmányoknak olyan részterülete, amely nem érinthető az uniós jog elsőbbsége által. A nemzetközi alkotmányjogászok úgy látják, hogy ez a szabályozás egyfajta egyensúlyi állapotot biztosít, amelynek alapján tulajdonképpen jogosan kerül korlátozásra az uniós jog bizonyos területeken a tagállami alkotmányokkal szemben.

Tehát Brüsszel nem sértheti sem hazánk szuverenitását, sem annak alkotmányos identitását. Mivel az alkotmánybírói testület határozata nem politikai jellegű, hanem kimondottan és egyértelműen jogi vélemény, így az ellenzéknek és Brüsszelnek is nehéz fogást találnia rajta, hiszen nem a kormány fogalmazta meg annak érvrendszerét, noha azzal szerencsésen egyező. Ez az ellenzéki pártok súlyos és szégyenteljes vereségét jelenti, mert az alkotmánymódosítás megakadályozásával nemtelen céljukat mégsem érhették el, amely a migránsok kötelező betelepítését jelentette volna. Azzal, hogy az ellenzéki pártok egyöntetűen elutasították az alaptörvény módosítását, egyértelművé tették, hogy rájuk nem lehet számítani Magyarország védelmében.

Brüsszel minden bizonnyal továbbra is megpróbálja kierőszakolni a kötelező betelepítési kvótát, amely alapján tömegével szállíthatnának migránsokat Magyarországra. A december közepén esedékes európai uniós csúcstalálkozón a bevándorlás ügyében várható mérkőzés eredményét nagyban befolyásolhatja, hogy a kormány hogyan tudja megvédeni azokat a jogi elemeket, amelyek most az Alkotmánybíróság határozatában megjelentek. A sikerre azonban minden esélyünk megvan. Hiszen a föntebb hivatkozott Európai Unióról szóló szerződés, vagy ismertebb nevén a lisszaboni szerződés (amely 2009. december 1-jén lépett hatályba) nem hozott létre szövetségi államot, hanem az unió továbbra is a szuverén nemzetállamok egylete maradt, ezért a szuverenitás átruházása nem engedhető meg korlátozásmentesen.

Ennek a határa ott van, ahol az alkotmány identitása, az alkotmány strukturális elvei áldozatául esnének a feltétlen elsőbbségnek. Brüsszel mai urai mélyen hallgatnak arról, és szeretnék meg nem történtté tenni, hogy a 2000-es évek elején azért bukott el az európai alkotmányszerződés a holland és francia népszavazáson, mert a polgárok nem kívánták rögzíteni, hogy az unió alkotmánya fölötte álljon a tagállaminak. Akkor még nem számított bűnös dolognak uniós kérdésben népszavazást tartani.

Juncker és Schulz úgy tesz, mintha nem tudná, hogy az unió továbbra is nemzetközi jogon alapuló egyesülése a nemzeteknek, amelynek léte a szuverén tagállamok szándékától függ. Az unió összességében egyelőre távol áll egy európai szövetségi államtól. Ennek egyik legfőbb oka, amelyet szeretnek szintén figyelmen kívül hagyni az uniós szuperállamról vizionálók, hogy egészen egyszerűen nem létezik egy egységes európai nép, amelyre megkerülhetetlenül szükség lenne egy föderáció létrehozásához. Látszik azonban a nyilvánvaló szándék, hogy a migránsok uniós nemzetállamokban történő erőszakos szétterítésével egy homogenizált népesség létrehozása a cél, amely majdan alapját képezhetné egy úgynevezett egységes európai néptömegnek és ez a nemzetállamok felszámolásához vezetne. Reményeink szerint azonban továbbra is a nemzetállamok maradnak a közhatalom elsődleges birtoklói.

A nemzetállamok fennmaradó szuverenitásának következménye, hogy amennyiben világos, hogy az adott uniós jogi rendelkezés túlmegy az átengedett hatáskörökön, vagy netán az alkotmányos identitás sérelmét jelentené, akkor az alkotmánybíróság megállapíthatja az alkalmazhatóság tilalmát.

Egy sor európai országban kiépítették már az alkotmányos ellenállási jog eme lehetőségét. Most Alkotmánybíróságunk jogi huszárvágása hazánkban is megteremtette az alkotmányos ellenállás jogának, a nemzet jogi önvédelemhez való jogának lehetőségét.

A szerző jogász

Advertisements

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s

%d blogger ezt kedveli: