Az identitás-központú liberalizmus csúfos bukása

2016. november 26. 13:58

A mostani elnökválasztás bebizonyította, hogy a kizárólagosan a kisebbségi identitások megélésére fókuszáló liberalizmus korszaka megbukott Amerikában.

Lilla Mark a Columbia Egyetem professzora szerint eljött az idő, hogy véget vessenek az identitás-központú, tévútra tévedt píszi által uralt liberalizmus korszakának az USA-ban. Egy olyan korszaknak kell kezdetét vennie a mostani választásokat követően az alapítóatyák által hajdanán életre hívott liberalizmus elérését célul kitűzve, amely a különbözőségek kiemelése helyett a nemzeti egységet keresi.

A sztenderd liberális válasz szerint az USA a legsikeresebb multikulturális nemzet a világon, ahol a különböző etnikai és vallási közösségek szabadon élhetik meg identitásuk mellett amerikai nemzethez tartozásukat. Lilla szerint mindez igaz és valóban sok etnikai és vallási konfliktussal küzdő nemzet irigykedve nézhet az USA-ra, ennek ellenére mindenképp meg kell válaszolni, hogy miképp is hatott ez a társadalmi diverzitás az amerikai politikára, hogyan és mennyire alakította azt át.

A  mainstream liberális válasz szerint, ami majdnem egy nemzedéken át volt elfogadott, az amerikaiknak mostanra még büszkébben kéne ünnepelnünk diverzitásunkat.

Az amerikai liberalizmus ehelyett mostanra egyfajta morális válságba került a faji, nemi és szexuális identitások kapcsán. És hogy ez mennyire gyengítette meg a liberalizmus támogatottságot az USA-ban? Ennek megválaszolására elég csak Clintonné és a Demokrata Párt jelenlegi helyzetére gondolnunk.

A mostani kampány és elnökválasztás egyik tanulsága, hogy véget kell vetni az identitás liberalizmus korszakának.

Hillary Clinton konkrét stratégia jeleit mutatta fel akkor amikor az USA nemzetközi ügyei kerültek elő, amikor az ország nemzeti érdekének megvédéséről volt szó a nagypolitika színpadán. Ha azonban a belpolitikát illető retorikáját nézzük, nem látunk mást, mint hogy elvesztette a kampány nyomvonalát és csakis a sokszínűségről hadovált , sztrájkba szólítva minden sarkon az afro-amerikaiakat, latinókat, L.G.B.T csoportokat és a női szavazókat. Teljesen figyelmen kívül hagyta azt a politikai alapigazságot, miszerint ha egy társadalmi csoportot megszólítasz, akkor az összes többivel is tenned kell valamit. Ha ezt elmulasztod, akkor mindenképp lesz olyan csoport aki meg fog bosszulni. Ahogy a két héttel ezelőtti példa mutatja pontosan ez történt a fehér kékgallérosok részéről.

A főiskolai végzettség nélküli fehér munkások kétharmada Donald Trumpra szavazott, ahogy tette ezt a fehér protestánsok több mint 80 százaléka is.

Az identitásaink szabad megélésének természetesen lehet egy csomó pozitív hatása.De a diverzitáshoz már-már betegesen ragaszkodó fixáció az amerikai iskolákban és sajtóban a liberális és haladó gondolkodásúak egy olyan generációját eredményeztek, akik nárcisztikusságukból adódóan nincsenek tisztában az saját maguk által meghatározott csoporton kívüli feltételekkel és úgy alapvetően az amerikai valósággal.

Már nagyon fiatal korban arra tanítjuk gyermekeinket, hogy képesek legyenek saját individuális identitásukról beszélni, akkor amikor még lehet hogy nem is rendelkeznek vele. Mikor olyan korba érnek, hogy főiskolára kerülnek sokan azt hiszik hogy a diverzitás diskurzus kimeríti a politikai közbeszédet és így megdöbbentően kevés szó esik az olyan kérdésekről, mint az osztály, háború, gazdaság és közjó.”

– írja Lilla. A Fox News és más konzervatív hírcsatornák mára sportot űznek abból, hogy feltárják azt az amerikai egyetemi kampuszokon belüli őrületet, ami az ilyen ügyekben megmutatkozik. Ez az ún. kampusz diverzitás az évek folyamán nem kissé szűrődött be az amerikai progresszív médiába,  arra ösztökélve a fiatalabb újságírókat és szerkesztőket, hogy úgy kezeljék az identitáskérdésekre fókuszálással már le is tudták munkájuk lényegét.

A média újdonsült, szinte már antropológiai érdeklődése a fiatal és dühös fehér férfiak kapcsán sokat felfed az amerikai liberális demokrácia visszásságairól. A liberális magyarázat szerint a mostani elnökválasztásnál Trump azért nyerhetett nagy fölénnyel, mert a gazdasági hátrányokat faji szintre emelte. Ez azért kényelmes magyarázat liberális barátaink számára, mert meghagyja az erkölcsi fölényt és lehetővé teszi, hogy teljes mértékben vakok legyenek a lecsúszó, fehér munkásréteg frusztrációit tekintve.Továbbá felerősíti azt a fantáziát is, miszerint a republikánusok hosszabb távon a demográfiai kihalás szélén állnak, amiből pedig az következhet, hogy a liberálisoknak csak várniuk kell addig amíg az ország az ölükbe hull.

A különböző kisebbségi csoportokból érkező meglepően magas arányú Trump szavazat azonban kénytelen-kelletlen, arra is felhívja figyelmünket, hogy maguk az etnikai csoportok is sokkalta sokszínűbbé váltak politikailag, mint gondoltuk volna.

Lilla arra is felhívja a liberálisok figyelmét, hogy Amerikában az első identitás mozgalom a máig létező Ku Klux Klan volt. Akik identitás játékot játszanak, azoknak fel kell arra készülniük, hogy előbb-utóbb elbuknak.

Az identitások utáni liberalizmus korszakára van szükség, amely sokat merítkezhet az identitások előtti liberalizmus sikereiből. Egy ilyen liberalizmusnak arra kell koncentrálnia, ami az amerikaiakat, mint amerikaiakat érdekli és olyan kérdéseket kell felvetnie, amelyek az amerikai társadalom túlnyomó többsége számára fontosak. A poszt-identitások liberalizmusának azt kell hangsúlyoznia, hogy a demokrácia nem csak a jogokról szól, hanem a feladatok szavazók felé való átruházásáról is.

 

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s

%d blogger ezt kedveli: