Trump diadalmaskodott minden idők legpocsékabb elnökjelölti vitájában

2016. október 10. 08:48

Kedvetlen elnökjelöltek, és túlzottan sokat hajtogatott üres ígéretek jellemezték a második nagy összecsapást Hillary Clinton és Donald Trump között.

 

Az első elnökjelölti vita után az elemzők Clintont hozták ki győztesként. A szeptember 26-i első összecsapáson Clinton valóban kiváló pedagógiai érzékkel kezelte Trumpot, be tudott mászni a bőre alá, meg tudta szorongatni. A republikánus elnökjelölt egy-két kisebb támadó csörtét leszámítva végig védekező pozícióba kényszerült. A második vita már azonban fordítva alakult. Vasárnap este Trump uralta a vitát, folyamatosan pusholta Clintont, ezzel kellemetlen helyzetekbe hozva a demokrata elnökjelöltet. Trump agresszív stílusa végre a hasznára vált, nem hagyta védekező pozícióba szorítani magát. Ha kellett közbevágott, cikizte vetélytársát. A vitában felhozott témakörök is inkább Trumpnak kedveztek, hiszen minden válaszánál rá tudta terelni a szót Clintonra, így a második összecsapás is inkább a személyeskedés szintjén maradt.

Fotó: AFP

 

Ami ismét nagyon szembetűnő volt, hogy ebben a vitában sem próbáltak meg emelkedettek maradni a jelöltek. Lehet, hogy ezeket a patronokat az utolsó vitára tartogatják, amikor majd mindketten a nézőkre zúdítják a nagyon amerikai, nagyon “elnöki” giccset, amit ilyenkor szokás. A vita után az elemzők első fontos észrevétele is az volt, hogy zavaróan maradiak voltak a jelöltek. A vita egyáltalán nem volt magasröptű, nem volt inspiráló. Trump agresszív és demagóg volt, Clinton meg szembetűnően sokat sunnyogott és terelt.

Bár a vita bárszékes-sétálós jellege megkövetelte a jelöltektől a közvetlenséget, mégis sokkal kevesebb őszinte pillanatnak lehettünk szemtanúi, mint az első vitán. A kampány durva, a jelöltek pedig egyre jobban utálják egymást. Trumpon és Clintonon is látszott, hogy egyáltalán nincs kedvük egymáshoz. A vita elején még kezet sem fogtak.

Nem indult jól a vita Trump számára

Pár órával az elnökjelölti vita előtt a CNN egyik munkatársa nyilvánosságra hozta, hogy Donald Trump egy rádióműsorban 17 éven keresztül folyamatosan sértő módon nyilatkozott nőkről, köztük a saját lányáról is. Andrew Kaczynski, a CNN hírtelevízió munkatársa aprólékos munkával utánajárt a republikánus elnökjelölt korábbi, nőket becsmérlő kijelentéseinek, és átnézte az Egyesült Államokban sokkoló rádióműsorairól elhíresült Howard Stern műsorait, amelyekben újabb megdöbbentő Trump-kijelentésekre talált. Trump 17 éven át rendszeres vendége volt Howard Stern műsorának, s nem egyszer becsmérlő és megalázó módon beszélt a nőkről, és trágár stílusban tárta fel saját szexuális életének egyes részleteit. Így például megvitatta a rádióssal a többi között a saját lánya, Ivanka nőiességét, elmesélte, hogy ő maga egy időben három nővel is ágyba bújt, hogy akkor is viszonyt folytatott nőkkel, amikor azok menstruáltak, és hogy mindig kilépett egy-egy kapcsolatból, ha az adott nő betöltötte a 35. életévét.

Az ügy azért érdekes, mert még pénteken a The Washington Post nyilvánosságra hozott egy tizenegy évvel ezelőtt titokban készült felvételt, amelyen az akkor még csak milliárdos és valóságshow-sztár Donald Trump trágár stílusban és becsmérlően beszélt a nőkről. A botrány miatt a republikánus párt elnöke és többen a legbefolyásosabb republikánus politikusok és közéleti személyiségek közül megvonták támogatásukat Trumptól, és szélesedett azok tábora is, akik Trumpnak a jelöltségtől való visszavonulását követelik.

Fotó: AFP

Trump viszonylag jól reagálta le a helyzetet, és még a tévévita kezdetén – megerősítve korábbi videóüzenetét – újra bocsánatot kért nőket sértő mondataiért. Trump bocsánatkérő szavaira válaszul Hillary Clinton kitért arra, hogy ő már júniusban megmondta, Donald Trump alkalmatlan arra, hogy az Egyesült Államok elnöke legyen. Azonban Trumpot sem kell félteni, aki hatásos fricskaként, közvetlenül az elnökjelölti vita előtt másfél órával sajtóértekezletet tartott négy nő társaságában, akik azt állítják, hogy Bill Clinton volt elnök szexuálisan zaklatta őket. Közülük hárman megjelentek a tévévitán is.

Lehet, hogy Donald Trump csúf dolgokat mondott, de Bill Clinton megerőszakolt engem, Hillary Clinton pedig megfenyegetett”

– jelentette ki még a sajtótájékoztatón Juanita Broaddrick, az egyik áldozat.

Kinek miért kell bocsánatot kérnie?

Miután Trump bocsánatot kért nőket dehonesztáló mondataiért, Hillary Clinton felrótta neki, hogy más, a kampányban – veteránok, kisebbségi csoportok kárára – elkövetett sértéseiért soha nem kért elnézést. Erre reagálva a republikánus jelölt számon kérte vetélytársán az eltűnt, több mint harmincezer elektronikus levelet, amelyet Clinton a külügyminisztersége idején a magánszerveréről küldött, illetve oda kapott. Trump azt ígérte: amennyiben ő lesz az elnök, pert indíttat az elektronikus levelek ügyében. Clinton riposztjában láthatóan kicsit meghátrált, és kijelentette:

Bizalmas tartalmú levelek – mint ezt az FBI egy évig tartó vizsgálata igazolta – nem kerültek illetéktelen kezekbe. Vállalom a felelősséget, még egyszer nem tenném meg.”

Fotó: AFP

A demokrata elnökjelölt a vita alatt előszeretettel idézte többször is Michelle Obamát, jól bevált kapaszkodóként pedig Trump nőkre tett dehonesztáló megjegyzéseihez tért vissza inkább, ahelyett, hogy a republikánus jelölt adóügyeit marcangolta volna szét. Az egysíkú, botrányokat felhánytorgató vitában Trump a WikiLeaks legújabb szivárogtatásaival vágott vissza Clintonnak.

Pár órával Trump szexista botránya után új dokumentumokkal, elektronikus levelekkel rukkolt elő a WikiLeaks. A leveleket állítólag a Clinton-kampányfőnökének, John Podestának az e-mail-fiókjából szerezték meg. A levelek egyikéből az derül ki, hogy Clinton – még 2014-ben – a Goldman Sachs óriásbanknál horribilis honoráriumokért mondott beszédeinek egyikében azt fejtegette, hogy immár távol került a középosztálytól, egy másikban leszögezte, hogy szükséges, hogy legyen egy magánvéleménye és egy “közhasználatra” szánt, azaz a nyilvánosság előtt elmondott véleménye, egy harmadik beszédében pedig arról áradozott, hogy az álma az egész féltekét átfogó közös piac, a szabad kereskedelem, a határok nélküli térség.

Trump azt is felrótta Clintonnak, hogy bár sokat idézi Obama elnök feleségét, Michelle Obama a 2008-as kampányvideókban rengeteget kritizálta Clintont, sőt olykor meg is szégyenítette őt.

Fotó: AFP

A Clinton elleni esetleges jogi felelősségvonásra visszatérve Trump hangoztatta, hogy megválasztása esetén különleges megbízatást ad az ügyészségnek, hogy kivizsgálják Clinton felelősségét az e-mail botrány kapcsán. Clinton szerint mikor Trump az ő felelősségét firtatja téved. A demokrata jelölt reakciójában kifejtette, hogy nagy szerencse, hogy nem egy Trumphoz hasonló temperamentumú, agresszív ember áll a jogállam élén. Erre Trump a következőképp riposztolt:

Valóban szerencse, mert akkor börtönben ülnél!”

A vitában Trump párszor nekiment a két moderátornak is, szemrehányóan megjegyezve, hogy Clintonhoz hasonlóan elterelik a szót az e-mail botrányról. A moderátorok azzal védekeztek, hogy ez egy közvetlenebb vita, ők is csak megkapták a kérdéseket.

Szép, mondhatom. Hárman az egy ellen!”

– szúrt oda Trump.

 

A vitában domináló botránytémák után a szó az egészségügyre, azon is belül az egészségbiztosításra terelődött. Nem volt komoly ütközés, mindkét jelölt az ObamaCare gyengeségeit kritizálta inkább. Míg Hillary csak lágy reformot hajtana végre, meghagyva a rendszer alappilléreit, addig Trump totális katasztrófának nevezte az Obama-adminisztráció “nagy találmányát”, és jelezte, hogy megválasztása esetén egyszer és mindenkorra leszámolna vele, hiszen szerinte az ObamaCare működésképtelen, és csak tovább növelte az ország adósságát. Trump szerint a monopolizálás helyett versenyre lenne szükség az egészségbiztosítási piacon, hogy a társaságok úgy csökkentsék áraikat, hogy közben egymással versenyezve kínálnak jobbnál jobb lehetőségeket az embereknek.

Az egyik legkomolyabb téma az USA-ban egyre növekvő iszlamofóbia kérdése volt. A közönség soraiból kiemelkedve, egy fiatal muzulmán nő tette fel a kérdést: “3,3 millió muszlim él az USA-ban és én egy vagyok közülük. A választások után, hogyan cselekednének a megbélyegzés és a kirekesztés ellen?”

Igaza van, az iszlamofóbia, a kirekesztés szégyenteljes. Lehetnénk politikailag korrektek, de ha tetszik, ha nem, van egy komoly probléma…”

– vette át a szót Trump, aki szerint a muszlim közösségnek jobban oda kéne figyelnie, és hatékonyabban szűrnie kéne a radikális hangokat. Ugyanakkor szerinte a muszlim közösségnek a bezárkózás helyett inkább jeleznie kéne a problémákat, ha iszlamofóbiával és kirekesztéssel találják szembe magukat. Trump szerint Obama és Clinton nem nevezi nevén a valódi problémát, ami nem más mint a radikális iszlám terrorizmus. Többek között utalt a san bernardinói és az orlandói mészárlásra is, melyeket kapcsolatba hozott a 2001. szeptember 11-i terrorcselekményekkel is. Clinton szokásához híven nem kezelte a helyén a dolgot, és inkább sikeres amerikai muszlimokról, nemzeti egységről és összetartozásról beszélt, kifejezve tiszteletét Mohamed Ali iránt. Clinton szerint az USA nem az iszlám vallással, hanem a terroristákkal áll háborúban.

Ekkor az egyik moderátor gyorsan beszúrt egy kérdést Trumpnak, hogy változott-e az álláspontja a muszlim vallásúak beutazásának megtiltása ügyében. A műsorvezető a republikánus alelnökjelölt, Mike Pence szavaira utalt, miszerint Trump változtatott ez ügyben az álláspontján. Trump kifejtette: ellenőrizetlenül érkeznek az Egyesült Államokba menekültek, akár Szíriából is.

Fogalmunk sincs, hogy kik jönnek Szíriából”

– fogalmazott Trump, és leszögezte, hogy a szigorúbb ellenőrzés híve.

A déli határokon pedig kábítószer érkezik az országba”

– fejtegette, s azt állította, hogy Clinton – és Obama elnök – a nyitott határok híve és amnesztiával oldaná meg az illegális bevándorlást. Hillary Clinton szerint Trump korábbi javaslata a muszlimokról nem volt bölcs és veszélyes is. A demokrata párti elnökjelölt azt állította: a menekültek vallásuk miatti elutasítása ellentétes lenne az amerikai társadalom alapértékeivel, és Trump szavai éppen hogy újabb szimpatizánsokat toboroznak a terroristáknak.

Fotó: AFP

A terrorizmusról a szó hamar a szíriai háborúra és az ISIS-re terelődött. A republikánus elnökjelölt kifejtette, hogy ugyan egyáltalán nem szereti Bassár el-Aszad szír elnököt, de Aszad Oroszországgal és Iránnal összefogva legalább eredményesen harcol az Iszlám Állam ellen. Trump leszögezte: nem ért egyet alelnökjelöltje, Mike Pence álláspontjával, aki szerint Oroszország agresszív politikát folytat Szíriában.

Oroszország és Irán azért játszhat ilyen szerepet a térségben, mert Amerika gyenge”

– állította Trump. Arra a kérdésre, miben különbözne az Iszlám Állam elleni harca Barack Obama elnök eddigi politikájától, Hillary Clinton kifejtette, reméli, hogy az IÁ-t kiszorítják Irakból még mielőtt ő az elnöki székbe kerül. Hozzátette ugyanakkor, hogy mindenekelőtt Abu Bakr al-Bagdadit, az IÁ vezetőjét venné célba, és megfontolná a kurdok felfegyverzését Irakban.

Az utolsó előtti témakörben a legfelső bíróság tagjainak kiválasztásáról esett szó. A szövetségi legfelső bíróság az Egyesült Államokban az alkotmánybíróság szerepét tölti be, és mivel döntése kötelező érvényű, a bírák kinevezése kemény politikai viták tárgya. Jelenleg – Antonin Scalia főbíró halála óta – új bíró kinevezésére várnak, és Clinton a vitában, anélkül, hogy részletezte volna, leszögezte: a bíróság jelenleg rossz irányba halad. Elnökként ő olyan főbírát nevezne ki, akinek a mindennapi életben szerzett tapasztalata, gyakorlata van. Clinton olyan főbírót akar, aki tiszteletben tartja az abortusz jogát és a melegek jogait. Szerinte Obama elnök jelöltje, Merrick Garland alkalmas főbírónak. Donald Trumpnak ehhez már nem volt sok hozzáfűzni valója, ő a néhai Scalia bíró “köreiből”, tehát konzervatív jogászok közül nevezne ki főbírót.

Végül, az utolsó témakörben az energiapolitika kérdése merült fel, melyben a vitázó felek egyetértettek abban, hogy nagy szükség van zöld, megújuló energiára. Trump azonban továbbgondolta a dolgot és azok mellé a bányászok és termelők mellé állt, akiknek munkáját szerinte Obama és Clinton is be akarná szüntetni. Trump szerint a kőolaj, a szén és a földgáz hasznosítására már új, természetbarát megoldások is vannak, ezért a megújuló energia mellett érdemes visszahozni az energiatermelő nagy vállaltokat, akik szerinte kihúznák az országot az adósságcsapdából és munkahelyeket teremtenének.

Fotó: AFP

Kedves zárás

Az utolsó kérdező azt kérte a jelöltektől, hogy mondjanak egymásról egy olyan dolgot, ami miatt tisztelik a másikat. A kérést nagy taps és ováció fogadta. Clinton elmondta, hogy tiszteli Trumpban a gyermekeit, hiszen tehetséges és remek emberek. Trump szerint Clinton azért tiszteletre méltó nő, mert egy igazi harcos, aki soha nem adja fel.

Sajnos a második vita sem ütötte meg az előzetes elvárásokat. Sőt, még rosszabbul sikerült az első vitánál. A fanyar hangulat és a sok személyeskedő, botrányokra építő érvrendszer miatt most sem érdemes valódi győztest kiáltani. Az első körben Clinton vitte a prímet, most inkább Trump uralta a vitát. A harmadik vitára október 19-én, szerdán kerül sor. 4 hét maradt az amerikai elnökválasztásokig.

 

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s

%d blogger ezt kedveli: