Gyűlölet Európában

Magyarországon béke van és nyugalom. Valami nem stimmel az elmélettel.

Kovács Tibor

2016. október 4. 21:28

A magyar kormány közel két éve gyűlöletkampányt folytat, aminek célja az idegengyűlölet fokozása. A német kormány két éve idegenbarát kampányt folytat, aminek célja az európai értékek megőrzése. Németországban mindennaposak a politikai összecsapások és a migránsok zaklatása. Magyarországon béke van és nyugalom. Valami nem stimmel az elmélettel.

A kormány felel-e a baloldal gyűlöletéért?

A kutatások szerint Magyarországon nő az idegengyűlölet. Ezt az eredményt a magyar kormány gyűlöletkeltő kampányainak tulajdonítják baloldali körökben. Az előítéletek és idegengyűlölet mérése népszerű, de sikamlós terület. A hagyományos kutatások olyan kérdéseket alkalmaznak, amelyek a másokkal való együttélései hajlandóságot vizsgálják. Elfogadnál-e szomszédodnak egy adott csoporthoz tartozó embert és hasonlókat. A másik módszer, amiből ma következtetéseket vonnak le, az migránsok befogadásával kapcsolatos kutatások. Magyarország mindkét területen rontott az elmúlt évben. Mennyire tulajdonítható ez vajon a kormány politikájának?

 

Az utóbbi kutatástípusnál az a trend bontakozott ki, hogy a migránsokat minden feltétel nélkül beengedők száma a nullához közelít. A migránsokat egyáltalán befogadni nem akarók aránya pedig 75% körülire nőtt. A maradék is csak komoly feltételek után fogadná be őket. Nyilvánvaló tehát, hogy a „gyűlölet” növekedése a baloldali szavazók „sötét” oldalra állásából következik. (Hasonló a helyzet a másik kutatási formánál is.) Vagyis az addig magukat a humánum bajnokának tartó, Orbánt elutasító szavazók lettek migránsellenesek és rontották a kutatási eredmények átlagait. Furcsa helyzet állt elő, hogy a baloldali szavazók viselkedésért vonja felelősségre a kormányt a baloldal. A Fideszt elutasító szavazói réteg, amely nem akar erre a pártra szavazni, kevéssé befolyásolható a Fidesz kommunikációjával. Miért gondoljuk azt, hogy ezek az emberek a kormány kampányának hatása alá kerültek? Gyűlölik a migránsokat, de szavazati hajlandóságuk nem változott? Nem túl életszerű megközelítés.

Virtuális gyűlölet

A kutatások által jól mért gyűlölet azonban nehezen érhető tetten a magyar társadalom mindennapi életében. Nincsenek gyűlölet bűncselekmények, nincsenek rasszista tüntetések, nincsenek összecsapások, nem ütik egymást a baloldali és jobboldali tüntetők. Nem vernek migránsokat, támadnak meg befogadó központokat. A ciki kommenteken és a baloldal visongásán kívül semmi nem utal arra, hogy a társadalomban nőne a gyűlölet. A gyűlölet merőben virtuális és úgy tűnik, a kutatók vágyaiban érvényesül a legjobban, akik mindenáron ki szeretnék azt mutatni.

Nem vonom azonban kétségbe, hogy ma több ember nem szeretne muszlim mellett élni, mint 3 évvel ezelőtt, hiszen akkor egy magyar ember azt sem tudta mi fán terem a muszlimság, amikor viszont egy lépéssel közelebb került hozzá, határozottan az lett a véleménye, hogy egy ilyen szomszédságra nem vágyik.

Azt sem vonom kétségbe, hogy amennyiben tömegesen jelennének meg nálunk muszlimok nálunk is megjelennének a gyűlöletnek a virtuálisnál kézzelfoghatóbb megnyilvánulásai. Ezeket figyelembe véve a magyar kormány kommunikációja, ami határozottan nem a gyűlöletre, hanem „a jobb félni, mint megijedni” elvre épül és láthatóan hatékonyan védi meg a társadalmat a gyűlölet virtuális világon kívül terjedésétől.

A Németország – kampány nélküli gyűlölet

Németországban idén 800 politikus elleni támadás történt. Több, mint a magyar történelem legutóbbi 200 évében együtt. Németországban nincs gyűlöletkampány és nincs aggasztó méretű gyűlöletnövekedés a kutatások eredményeiben. Németországban csak gyűlölet van.  A tavalyi évben minden napra jutott egy migránsszállás-felgyújtás. Egyszer még egy tűzoltó is erre vetemedett. Nemrégiben felgyújtottak egy mecsetet és egy muszlim kulturális intézményt. Hasonló a helyzet Észak-Európa több országában, Finnországban már volt rasszista indíttatású gyilkosság is muszlim áldozattal. A német kormány mindent megtesz, hogy megőrizze az európai értékeket, ezért rendszeresen dicséretet kap, miközben szép lassan a gyűlölet és az indulatok országává teszi Németországot.

A kutatásban mégsem jelenik meg velünk ellentétben. Ennek magyarázata, hogy ott a jobboldali szavazóknál ugyan nő a „gyűlölet”, de annak elutasítása erősen nő a baloldalon, ezért az átlagok még szép számokat mutatnak. A kutatások így becsapják a közvéleményt és ez így is lesz, addig, amíg a baloldali szavazónak nem lesz elegük.

A német példa azt mutatja, hogy a migránsok iránti gyűlölethez nem kampány kell, hanem migráns. Viszont, ha van migráns, akkor hiába a legjobb propagandakampány a békés egymás mellett élésért, nyitottságért, megjön a gyűlölet is. A magyar kormány tehát csak úgy tudja megvédeni a magyar társadalmat a valódi gyűlölettől, ha távol tartja a migránsokat, mert ha megjönnek, előbb-utóbb a gyűlölt is megjön velük.

A német kormány pedig hiába kommunikál a gyűlölet ellen. A migránsok Németországra szabadításával éppen a gyűlöletet szítja. Legalábbis ez látszik a valóságot vizsgálva.

Egymás iránti gyűlölet

A kutatások ugyan erről ne szólnak, de Németországban nagyon erőteljesen nő a németek egymás iránti gyűlölete, a társadalmi megosztottság. A baloldal a migránsok iránti gyűlölet helyett a jobboldal iránti gyűlöletet választja. Azért gyűlöli saját fajtáját, mert azok a nem németeket nem akarják Németországban látni. A legtöbb összecsapás a németek részéről egymás irányában van. Szélsőbalos csoportok támadnak bevándorlás ellenes tüntetőkre és fordítva. Balos aktivisták vernek jobbos politikusokat és fordítva. A német társadalomban óriási törés jött létre, ami hosszabb távon veszélyesebb, mint a migránsokkal való konfliktus. Ezzel a gyűlölettel azonban nem törődik sem a nemzetközi sajtó, sem a német politikai vezetés. Sőt úgy tűnik politikai stratégiájuk része a gyűlölet szítása azok ellen, akik nem szeretik a migránsokat. Ahogy sokszor hallhattuk, a migrációt elutasítókkal szemben szinte minden elfogadható, mert azok szélsőségesek, vagy ahogy előszeretettel hívják őket nácik. (Mintha nem tudnák, milyenek voltak a valódi nácik.)

A német politikai vezetés erősíti ezt a törést a társadalomban, gyűlöltté és elutasítottá szeretné tenni a migráció ellenességet, másodrendű, nem európai, kitaszított polgárokká tenni azokat, akik elutasítják politikáját. Az ő gyűlöletük jó gyűlölet, az a kommunikáció, ami az ő gyűlöletükre irányul az jó gyűlöletkampány. A probléma ezzel csak, hogy működik. A németek gyűlölik egymást és a társadalomban sokára begyógyuló törésvonalak jöttek létre, amit folyamatosan fenntartja a gyűlölet. Az úgynevezett ideggyűlöletről naponta litániákat hallunk, de erről a rendkívül fontos és romboló jelenségről nem olvashatunk.

 

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s

%d blogger ezt kedveli: