„Migránsokat kaphatnak az európaiak karácsonyra”

Az érvényes és eredményes referendum megkötné a következő kormányok kezét is – Ellenezzük az unió bevándorláspolitikáját

Pindroch Tamás – 2016.09.26.

Rogán Antal: Az unióba léptünk be, ami nem jelenti azt, hogy Brüsszel fennhatósága alá kerültünk.

Rogán 20160926A németek a tartományi választásokon, az osztrákok pedig az elnökválasztásokon büntetik a bevándorlást támogató kormányaikat – mondta Rogán Antal (Fotó: Hegedüs Róbert)

Az Európai Parlament októberben megkezdi a kvótacsomag tárgyalását, és a minap hozott határozata alapján a kötelező betelepítést már december elsejével megkezdenék a tagorszá­gokban. Az október 2-i népszavazással ezt kell megakadályozni – hívta fel a figyelmet Rogán Antal a Magyar Hírlapnak adott interjúban. A Miniszterelnöki Kabinetirodát vezető miniszter szerint egy érvényes és eredményes népszavazás megkötné a következő kormányok kezét is, és amennyiben a baloldal kerülne hatalomra, ők sem mehetnének szembe a népakarattal.

– A baloldali ellenzék a népszavazástól való távolmaradásra biztatja a választókat. Mit szól ehhez a politikához?

– A baloldal retorikája arra épül, hogy nem kell elmenni a népszavazásra, mert annak nem lesz semmilyen következménye, a feltett kérdés nem valós, a betelepítési kvóta nem is létezik. Ugyanezek a baloldali pártok viszont – MSZP, DK, PM – az uniós fórumokon az Európai Bizottság összes, a kvótával kapcsolatos döntését támogatták. Így a teljes kvótacsomagot, a kényszerbetelepítést, a felső határ nélküli kvótákat és a bevándorlók családegyesítését lehetővé tevő határozatot is. A baloldal tehát kettős beszédet folytat. Valójában a népszavazáson igennel szavaznának, elvennék az ország döntési jogát afölött, hogy kikkel éljünk együtt hazánkban. Ők ezt a jogot átadnák Brüsszelnek, tehát ismét a saját választóik és a nemzeti érdekeink ellen politizálnak.

 

A feltett kérdés ugyanis arról szól, hogy a magyar parlament beleegyezése nélkül senkit ne lehessen betelepíteni az országba, tehát egyszerű szuverenitási kérdésről van szó. Semmilyen olyan uniós alapokmány nem létezik, amely alapján lemondtunk volna erről a jogunkról. Rögzíteni szeretnénk, hogy ezt a jogot magunknál tartjuk. Mivel a baloldal pártjai itthon nem vállalják fel véleményüket, mert tudják, hogy azt a magyar választók elutasítják, Brüsszel akaratának megfelelően a referendum eljelentéktelenítésére játszanak. Azt javaslom a választóknak, ne dőljenek be ennek a politizálásnak, Gyurcsány Ferencnek és az MSZP-nek.

– Brüsszelben nagyon sokszor hivatkoznak a demokráciára, a demokratikus alapjogok védelmére, miközben az Európai Unió vezetői nyilatkozataikban feleslegesnek tartják a népszavazást. Nincs ebben ellentmondás?

– Brüsszelben azt gondolják, hogy a nép véleménye csak akkor fontos, ha az éppen egybeesik a saját álláspontjukkal. Ezt bizonyítja, hogy az Európai Unióban valójában nem létezik a népszavazás intézménye. Van egy látszatnépszavazás, amelynek során hét országban összesen egymillió ember kezdeményezheti, hogy valamilyen ügyet megtárgyaljon az Európai Parlament. Egy csendes brüsszeli délután aztán elvetik a kezdeményezést úgy, hogy valójában ennek semmi következménye nincs. A tagországi népszavazás azonban nem ilyen, hiszen annak mindig van következménye. És az sem igaz, hogy uniós kérdésekben nem volt eddig népszavazás. Dániában tavaly a belügyi és igazságszolgáltatási kérdések átvéte­lét utasították el az emberek népszavazáson, az idén a hollandok az ukrán uniós társulást vetették el. Svájc ugyan nem uniós tagország, de ott arról döntöttek nemrég, hogy nem engedélyezik az országban mecsetek építését. Ezeknek a referendumoknak mindegyike fontos, a nemzetek identitását meghatározó kérdésekről szólt. Ilyen a magyar népszavazás is, miért ne élhetnénk ezzel.

– A népszavazási kampányban járja az országot. Tudják az emberek, hogy az elosztási kvóta szerint nem menekülttáborokban, hanem a településeken kellene szétosztani Magyarországon is a migránsokat?

– Egy francia kisvárosban ugyancsak október 2-án szavaznak majd az emberek. Arról döntenek, hogy a baloldali francia kormány hozzájuk is betelepíthet-e bevándorlókat. Francois Hollande elnök kormánya óriási tiltakozást kiváltva ugyanis úgy döntött, hogy százhúszezer migránst oszt szét a francia váro­sokban, falvakban. Németországban sem migránstáborokban, hanem településeken helyezték el a bevándorlók ezreit, Brüsszelnek is nyilvánvalóan ez a célja a tagállamokban. Így minden magyar településre jutna belőlük, ha bevezetnék a kötelező betelepítést. A veszély nagyobb, mint gondolnánk. Az Európai Parlament ugyanis októberben megkezdi a kvótacsomag tárgyalását, és a parlament az előző héten hozott olyan határozatot, amely szerint szeretnék, ha december elsejével megkezdenék a tagországokban alkalmazni a kvótát. Ha ebből tényleg valóság lesz, az európai emberek karácsonyfája alá meglepetésként néhány migráns is érkezhet.

– Mi a népszavazás tétje?

– Amennyiben ezen a referendumon lesz hárommillió nem szavazat, a magyar kormány számára ez is kötelező érvényű döntés lesz. Amennyiben hárommillió igen szavazat születne – ezzel nem fogunk egyetérteni –, az is kötelező lenne számunkra. Viszont egy következő, bármilyen színezetű kormány számára csak az a döntés kötelező érvényű, amelynek során több mint négymillió nem voks születik. Ha nem lesz meggyőző erejű ez a népszavazás, akkor 2018-ig bizonyosan fennmarad a vita. Ugyanis valójában a baloldal bevándorláspárti, és ha véletlenül kormányra jutnának, engednének Brüsszelnek a migrációs politikában is. Akik véglegesen le akarják zárni Magyarországon a kvótakérdést, azoknak el kell menniük a népszavazásra és nemmel kell szavazni.

– Mi lesz a népszavazás következménye? Szóba jöhet-e az alaptörvény módosítása, vagy épp az uniós alapszerződés módosításának kezdeményezése?

– Van egy gondolkodásbeli különbség az ellenzék egy része és közöttünk. A döntéseknek szerintünk megvan a helyes sorrendje. Eszerint a fontos kérdésekben meg kell kérdezni az embereket, mert a bevándorláspolitika 2014-ben, az előző parlamenti választásokon még nem volt a politika fókuszában. Ezért most az emberek véleménye szerint kell nekünk meghozni az azzal kapcsolatos döntéseket. A törvényeket vissza lehet vonni, az alkotmányt meg lehet változtatni, sőt az uniónak vannak olyan jogosítványai, hogy egyes magyar törvényeket visszavonhat, amire volt is már példa. Viszont egy népszavazási döntést nem lehet visszavonni, annak eredménye mindenkire kötelező, és ennek bizony itthon és az unióban is lesznek politikai és jogi következményei is.

– Azt is mondja az ellenzék, hogy a népszavazással az unióból való kilépésünket készíti elő a kormány.

– Erről egyáltalán nincs szó, miért tennénk ilyet? Brüsszelnek számtalan jó döntése van, de a rossz határozatokkal szemben az embereknek ki kell valahogy nyilvánítaniuk a véleményüket. A népszavazás erre lesz eszköz Magyarországon. Csak mi tartunk az ügyben országos referendumot, de a németek a tartományi választásokon, az osztrákok pedig az elnökválasztásokon büntetik a bevándorlást támogató kormányaikat. Brüsszelben változásra van szükség, a bizottságnak vissza kellene vonulnia, és a meghatározó kérdésekben – ahogy korábban is – az Európai Tanácsban a közvetlen választás útján hatalomra került nemzeti kormány- és államfőknek kellene döntéseket hozniuk. A bizottság szerepe az, hogy ezeket a döntéseket végrehajtsa, és hogy az uniós alapokmányt védelmezze. Jelenleg lopakodó hatáskörbővítés zajlik a bizottság és az Európai Parlament részéről is. Ezt a folyamatot az európai baloldal – amely több tagországban is kormányon van és az Európai Parlamentben is többséget élvez – támogatja. Európai Egyesült Államokat szeretnének létrehozni multikulturális társadalmakkal. Ezt a célt szolgálná a migránsok tagállami szétosztása, amellyel háttérbe szorítanák a nemzeti identitásokat. Ezt a folyamatot meg kell állítani, hiszen ez Európa és a tagállamok végleges legyengítésével járna.

– Egy felmérés szerint hazánkban a többség támogatja az uniós tagságunkat.

– Igen, Lengyelország és Magyarország az a két tagállam, amelyben az emberek a legnagyobb mértékben támogatják az uniós tagságot, miközben ez az a két ország, amely a legkritikusabb Brüsszellel szemben. Ebből is kiderül, hogy a magyarok nagyon bölcsek, jól tudják, hogy az Európai Unióba léptünk be, ami nem jelenti azt, hogy Brüsszel fennhatósága alá kerültünk, nem vagyunk az unióval szemben alárendelt pozíció­ban. Amikor uniós tagország lettünk, a nemzetek Európájába nyertünk bebocsátást, ahol szuverén nemzetek hoznak döntéseket, amelyeket Brüsszel végrehajt, nem pedig az unió központjából mondják meg a nemzeteknek, hogy mit tegyenek. Az európaiak elsősorban olaszként, németként, magyarként, lengyelként határozzák meg magukat, aztán európaiként. Brüsszel azonban pont fordítva gondolkodik. Ennek is köszönhető, hogy Nagy-Britannia kilépett az Európai Unióból. Az uniós vezetőknek mindent meg kellett volna tenniük azért, hogy az angolok angolként érezhessék magukat a közösségben, és ne lássák veszélyeztetve brit indentitásukat. Amennyiben így lett volna, biztosan nem következik be a Brexit sem.

– A népszavazás elleni érv az is, hogy Brüsszel csupán 1294 embert kíván hazánkba betelepíteni.

– Az Európai Bizottság a már említett lopakodó üzemmódban így vitte végig a kötelező kvótacsomagot az Európai Parlamentig. Orbán Viktor miniszterelnök ugyanis az Európa Tanácsban megvétózta a bizottsági előterjesztést, ezért a jogalkotási mechanizmus alsóbb szintjeire vitték tovább az ügyet, hogy így kerüljék meg a tanácsot. Valójában nem egy, hanem több döntésről van szó, ezért beszélünk kvótacsomagról. Korábban született már határozat az önkéntes befogadásról, majd százhúszezer ember európai elhelyezéséről, aztán most már a felső határ nélküli kötelező elosztás áll a bizottsági javaslatban. Döntöttek arról is, hogy meg kell könnyíteni a migránsok családegyesítését, ezért minden kvótaszámot nyugodtan megszorozhatunk hárommal, néggyel vagy akár öttel is. Amennyiben az összes Európába érkezett, másfél millió bevándorló számát ennyivel beszorozzuk, akkor máris ott tartunk, hogy több tízezer embert kellene befogadnunk. Az újonnan érkezettek befogadása óriási problémát jelent Nyugat-Európában is, ugyanis az ő integrálási lehetőségük sokkal rosszabb, mint a korábbi migránsoké. A másfél millió bevándorlóból a száz legnagyobb német vállalatnak összesen hatvanhárom embert sikerült munkába állítania.

– Akkor a tavalyi német remények összeomlottak, mégsem lesz gazdasági segítség Európának a bevándorlás?

– Egészen biztosan nem, éppen ellenkezőleg, gazdasági terhet jelentenek a migránsok. Óriásira nőnek a szociális kiadások, és az integráció társadalmi feszültségekkel jár majd.

– Ellenzéki oldalon és több nyugati újságban, politikusi nyilatkozatokban miért vonják kétségbe, hogy a bevándorlás terrorveszéllyel és a közbiztonság romlásával jár együtt?

– Mert a politikai korrektségnek rendelik alá nyilatkozataikat. Ez egyfajta cenzúrát jelent, hogy a fontos kérdésekről ne beszéljünk. A szilveszteri kölni események után a német sajtó például napokig hallgatott az eseményekről. Ha nem létezne közösségi média, lehet, hogy soha nem szerzünk tudomást a kölni erőszakról. Mi viszont azt mondjuk, hogy őszintén kell beszélni a migráció következményeiről. Nyugat-Euró­pában már a hetvenes években megkezdődött a folyamat, mára kiderült, hogy sikertelen volt. Megnőtt a terrorveszély, no-go zónák, tehát a bevándorlók által tömbben lakott városrészek alakultak ki, a közbiztonság is romlott. Tavaly óta több mint háromszáz áldozata volt a nyugat-európai terrorcselekményeknek. Nyilvánvaló, hogy a nyugati és uniós politikai vezetők legszívesebben nem beszélnének minderről. Nekünk viszont nem szabad ezt tennünk. Ők elkövették azt a hibát, hogy tudomást sem vettek a veszélyekről, mi tanulhatunk ezekből a baklövésekből, és kimondhatjuk, nem kérünk a bevándorlókból.

– Mi várható Európában a következő években?

– Ha mindez így megy tovább, Euró­pa nemsokára háborút fog vívni a terroristákkal, sajnos egyre több lehet a terrorcselekmény. Ez nemcsak az én álláspontom, hanem a katonai, titkosszolgálati és rendőri vezetőké is. Csak a vak nem látja, hogy a migránsokkal potenciális terroristák, az Iszlám Állam tagjai is nagy számban, akár több ezren is Európába érkeztek. Tudom, hogy a magyar rendőrség vezetői – nagyon helyesen – nyugtatják az embereket, de szembe kell néznünk azzal, hogy nálunk is bármikor lehet valamilyen terrorcselekmény. Brüsszel a korlátlan, ellenőrizetlen bevándorlás támogatásával, majd a kötelező szétosztási kvótával egyszerre ránk terhelte a terrorveszély lehetőségét. Mi nemcsak a kvótát ellenezzük, hanem az unió egész bevándorláspolitikáját is, azt szeretnénk, hogy állítsák meg a migrá­ciót, ne jöjjön egy migráns se, erősítsék meg a külső határokat. Azt is el kell érni, hogy azokat, akik illegálisan Euró­pába érkeztek, elszállítsák a kontinensről, menekülttáborokat kell létrehozni Európán kívül, ahol meg kell teremteni az egészségügyi ellátást, az oktatás lehetőségét, el kell látni őket élelmiszerrel, és emberhez méltó körülményeket kell számukra teremteni. A segítséget kell tehát odavinni, nem a bajt idehozni.

 

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s

%d blogger ezt kedveli: