látott fotók a helyszínről

 

Sosem látott fotók a helyszínről

Hamarosan lekerülhet a világ legveszélyeztetettebb műemlékeinek listájáról a Várkert Bazár: Ybl Miklós leglíraibb alkotását április 3-án a kormányfő adja majd át. A világörökségi területen fekvő műemlékegyüttes helyreállítása a legnagyobb attrakció a 2014-es Ybl-emlékévben, a német származású mester születésének április 6-án esedékes 200. évfordulóján.

A középső, egyben legdíszesebb építmény, a Gloriett restaurált szobraival, pikkelyfedésű kupoláival  (fotók: Szabó Balázs)

 

Aki az elmúlt hetekben a Lánchíd utcán sétált, láthatta, hogyan bomlik ki fokozatosan a romok közül a Duna-parton hosszan elnyúló építészeti remekmű, az 1875-1882 között épült Várkert Bazár, igazolva az egyik XIX. századi költőnek Ybl Miklóshoz intézett szavait: „Te nem beszélsz, te megszólaltatod a követ.” A beruházás nem merül ki az életműve elismeréseképpen a főrendiház tagjává választott építőművész költeményének helyreállításában. Ennél jóval többről van szó: az Ybl-mű és a palota közötti szakasz teljes újragondolásáról és hasznosításáról, melynek része, hogy életet leheljenek a területbe, a mai kor igényeinek megfelelő funkciókkal. Fontos elem, hogy közvetlen kapcsolatot teremtenek a Duna-part és a királyi palota között lépcsők, mozgólépcső és liftek építésével. Az átalakítás mértékét mutatja, hogy amikor stábunkkal – Nagy Gábor Tamás I. kerületi polgármester és Sándor Pál műszaki vezető kíséretében –  körbejárjuk a helyszínt, több órát vesz igénybe, hogy egy kicsit bekukkantsunk az építési helyszínek mindegyikére.

Az új kialakítású terek egyike az épületegyüttes déli részén: folyosó a rendezvényterem felé. Alatta található a turistabusz-parkoló

A Duna-part, vagyis a Lánchíd utca felől ugyan néhol még állványok és fóliák takarják az épületegyüttest, de a külső rekonstrukció jórészt már elkészült. A középső, egyben legdíszesebb építmény, a Gloriett restaurált szobraival, pikkelyfedésű kupoláival a régi fényében tündököl. Megszépültek két oldalán az oroszlánszobrok. A vörös színű kerámia homlokzati díszek az épületegyüttes minden tagján hibátlan minőségben felragasztva, az ajtók, ablakok –  az északi (Lépcső-) és déli (Fülke-) pavilonon, az észai és déli bazársoron, illetve az építményt két oldalról lezáró egykori lakóépületeken (testőrségi és személyzeti házakon) –  beépítve, korabeli rajzok és a helyszínen talált nyílászáró-maradványok alapján azonosítva eredeti színüket és anyagukat. „Harminc évig hagyták pusztulni, a város szégyenfoltja volt, most az ékköve lesz, XXI. századi tartalommal” –  mondja Nagy Gábor Tamás, amikor a külső szemle után belépünk a Lépcsőpavilonba. Ott éppen a híres lebegő lépcső helyreállítása folyik, amelyet teljesen szétvertek évtizedekkel ezelőtt, de szerencsére a falakban sikerült azonosítani a bekötési helyeket. Mindent az Ybl-féle eredeti terveknek megfelelően állítanak helyre az épületekben, kutatási tervek alapján, legyen az bármilyen aprólékos munka.

S hogy a mester 200. születésnapjára valóban el is készüljön minden, hétköznapokon öt-hatszáz ember dolgozik a műemlék rekonstrukcióján, de most, szombaton is vannak itt több százan: minden teremben, szobában, lépcsőházban emberek hada sürög-forog, és kifejezetten feltűnő, hogy milyen kemény tempóban dolgoznak, még akkor sem állnak meg, amikor belépünk körülnézni. S természetesen szerte az országban számtalan műhelyben készülnek jelen pillanatban is az ide beépítendő anyagok. A déli, vagyis a Döbrentei utca felé eső bazársor, a leendő cukrászda felől belépünk az újonnan épült rendezvényterembe: itt látszik igazán, mennyivel bővült a használható terek mérete. Az 1470 négyzetméteres multifunkciós terem a Duna-part felől megközelítve az utca szintje, de a Várlejtő adottságaiból adódón a föld alatt van, miként az alatta és mellette elhelyezkedő 298 férőhelyes mélygarázs. Ezek fölött lesz majd a királyi kert, amelyet megpróbálnak eredeti pompájában helyreállítani. Mint megtudjuk, nem volt egyszerű innen a talaj kitermelése, a törőfejes gépek rendre tönkrementek, mivel hatalmas sziklatömböket kellett szétzúzni, robbantani itt ugyanis nem lehetett.

„Budán nem volt ilyen nagy rendezvényterem eddig, ami színházteremként, bálteremként, koncerthelyszínként is használható majd, a Budai Vigadó ennél jóval kisebb” –  mondja Nagy Gábor Tamás. A nagyterem hangszigetelt harmonikaajtóval kettéválasztható, a közötte és a bazársor közötti folyosó pedig –  ahonnan üveglifttel lehet felmenni a kertbe –  kiállításoknak ad majd helyet. Érdekesség, hogy kibontották a Fülkepavilon és a bazársor hátfalát, látjuk a nyers tégla felületű támpilléreket, ezeknek ugyanis nem kell már megtartaniuk a földet (amelyet több emelet mélységben kitermeltek a mélygarázs miatt), az így kialakított rendkívül izgalmas tér szintén kiállítási felület lehet majd.

Csak az épületen belül értjük meg, miért volt szükség két uniós pályázatból is becsatornázni a forrásokat: a Várbazár műemléki felújítására a Várgondnokság Kft. által elnyert összeg mellett az I. kerületi önkormányzat által a közlekedésfejlesztésre igényelt uniós támogatás egy része is a Várbazárban hasznosul. A rendezvényterem alatti és melletti mélygarázs építését a Budavári Önkormányzat finanszírozza, de ezzel egyúttal a multifunkciós teremnek is „megalapoznak”. A közlekedésfejlesztési programból valósulnak meg emellett a királyi kertből a palotáig vezető mozgólépcső és liftek, illetve ebből teremtik meg a gyalogos kapcsolatot a palota panorámateraszával.

A leendő cukrászda tere a déli bazársoron

A folyamatban lévő építkezés miatt csak az utcáról tudunk bemenni a déli bazársor melletti Ybl-épületbe, ahol éppen a belső udvar üvegtetős lefedése van folyamatban. Valaha lakások voltak itt, most egybenyitották a tereket a leendő kiállítótermeknek. Az épület legfelső szintjén kávézó lesz, onnan is ki lehet majd menni a reneszánsz kertbe. Az utca felőli oldalon viszont a dunai panorámát látni, szemben éppen a Pesti Vigadó épülete.

Innen a Lánchíd utca felől az építkezés jelenlegi szakaszában nem tudjuk megközelíteni a 6 emelet magas, 30 méter hosszú mozgólépcsőt, így kerülünk az Apród utca és az Újvilág kert felé, hogy feljussunk a palotához, az építkezés legmagasabb szintjére. Így legalább elmegyünk a Semmelweis Orvostörténeti Múzeum mellett, amelynek épületét szintén felújítják. A mélygarázs bejárata innen, az Apród utcából nyílik, előtt lesz egy kis körforgalom –  itt lehet majd visszafordítani az autókat, ha rendezvény miatt le lesz zárva a Lánchíd utca (ahonnan normál esetben nem zárják ki az autókat, csak forgalomcsillapított terület lesz). Mint megtudjuk: a leendő körforgalom túloldalán a Tabán Múzeum melletti telket sikerült visszavásárolni az osztrák államtól, így már nincs akadálya az itteni közlekedés átalakításának. „Egy pillanatig sincs kétségem, hogy lesz itt élet. A Budapesti Történeti Múzeum kertjeit megnyitják a turisták előtt” –  mondja a polgármester, miközben a palota udvarába egy ott lévő őrtől bebocsátást nyerünk. S megtudjuk, hogy ezt a hosszú kerülő utat a Duna-part felől pár perc alatt lehet majd mozgólépcsőn megtenni. Odafönt látjuk, hogy már a gumikorlátot is felszerelték a mozgólépcsőre, mellette megépült a szervizlépcső.

Az Ybl Miklós-emlékév legnagyobb attrakciója a Várkert rekonstrukciója

Megnézzük a liftek fogadóállomásait, majd a polgármester megmutatja, hogy a palota panorámateraszának folytatásában merre nyitják majd meg az utat a nagyközönségnek, hogy a mozgólépcsőt és a lifteket, s ezzel a Várkertet és a Duna-partot meg tudják közelíteni. Odaföntről több lépcsősor is vezet lefelé, az egyiken óvatosan már le is tudunk ereszkedni (s útközben újabb átjárókat, csigalépcsőket, kazamatákat találunk). Így jutunk el ahhoz az átjáróhoz, amelyet még Ybl Miklós épített az Öntőház udvar és a reneszánsz kert összekapcsolására, de azt később befalazták. Már újra nyitva az átjáró, így át tudunk menni az Öntőház udvarra, ahol nemrég egy kutat is találtak. Most még sár van itt és durva kövek borítják a talajt, de hamarosan itt is megépül a kert. A tervek ezt a területet szánják a fiataloknak, lesz itt egy étterem, fölötte terasszal, szép kilátással. Kisétálunk az Öntőház utcáig, amelyen a Clark Ádám tér és a Sikló felől szintén megközelíthető lesz majd az eddig lezárt terület.

Mi most azonban a testőrségi palotán át megyünk ki a Duna-partra: ebben az épületben is gőzerővel folyik a munka, még látni, hol volt a fürdőszobája a legutolsó bérlőnek, akit csak többéves huzavona után sikerült kiköltöztetni.

A Gloriett szobrai közelebbről

Nagy Gábor Tamás elmondja: kezdeményezni fogja, hogy a Várkert bazár kerüljön le a világ 100 legveszélyeztetettebb műemlékének listájáról. A listát vezető New York-i székhelyű World Monuments Fund által támogatott budapesti szimpóziumon 1996-ban neves külföldi szakemberek vettek részt, ahol a Budavári Önkormányzat felhívta a figyelmet az épület megmentésének fontosságára. Most, hogy ez megtörtént, illik őket is meghívni az átadási ünnepségre –  közli a polgármester.

A Várkert tervezésekor Ybl Miklós már megépítette a Károlyi-palotát (Magyar Rádió), a fóti templomot, vidéken több kastélyt, a Bródy Sándor utcai Régi Képviselőházat (ma Budapesti Olasz Kultúrintézet), amelyért állami elismerést is kapott, s elkezdte a Fővámházat (közgazdasági egyetem), a Hild Józseftől megörökölt Bazilikát és a fő művének számító Operaházat. Sikerei ellenére kortársai hallgatag embernek ismerték. Egy ezzel kapcsolatos legendát Garadnai Zoltán is idéz a Magyar Országos Levéltár honlapján is olvasható írásában: az 1879-es építészegyleti díszebéden mindenki mondott pohárköszöntőt, kivéve az alelnöki posztot betöltő Ybl. Később a társaság hajóra szállt, hogy megtekintse a Duna-szabályozás munkálatait. A Várbazár előtt egyikük felkiáltott: Íme, az Ybl tósztja!

 

A Várkert Bazár felújításának egy korábbi szakaszáról készült videós összeállításunk:

Halász Csilla- itthon@hetivalasz.hu