Fohászkodás magyar jelenért

 

Álláspont

Mi, mindannyian, menthetetlenül a múltban élünk. E tulajdonságunkat már századokkal ezelőtt leírták idegenek, és akinek külföldi barátai vannak, pontosan tudja, hogy ma is így látnak bennünket. A magyarság erejét a múltban való állandó megmerítkezés adja, és egyúttal ez a legnagyobb fogyatékosságunk is. Különös, de mindkét állítás igaz.

Lássunk egy minapi példát. Érkezik a hír, hogy felállítják Horthy Miklós szobrát, és azonnal egymásnak feszülnek a táborok. Ne firtassuk, hogy kik és miért tüntetnek pró és kontra, történetünk szempontjából az is mellékes, hogy e sorok írója nagy magyar államférfinak tartja a kormányzót (részletesebb indoklás más írá­saimban).

Szóval, avatják a szobrot, utcára tódul néhány száz ember, majd családi sérelmek, a nagyszülők indulatai miatt szép, kövér túlzásokba esnek. Igen: az utca nem elemez, hanem ordít. Beleordítja a jelenbe a történelmet, aztán szépen hazamegy mindenki, és abszolút nem változik semmi. Pompás.

Én pedig azt mondom, hogy előbb talán meg kellene ismerkedni a történettudománnyal. Nem a közbeszédben összehordott, félműveltségtől tobzódó jelszavak mentén kellene haladnunk. Nem a mellettünk ordító, totálisan elfogult, iskolázatlan vagy súlyosan frusztrált tüntetőre, hanem általunk tisztelt, tudós emberekre kéne sandítani, elolvasni a könyveiket, elgondolkodni a történelmi tanulságokon.

 

Ha már történelemről beszélünk, ugye. Vagy kezdjem el sorolni, hogy elsőrangú történészek feltáró munkáiból hány példány fogy egy tízmilliós országban? Inkább nem teszem… Az én családom alaposan megszenvedte a 20. századot (részletek ismételten nem fontosak). Mindazonáltal a nemzeti múlt, a családi történetek nem meghatározzák, hanem eligazítják életemet. Negyvenhárom éves vagyok, a saját életemet élem: nekem 1945 és 1956 fontos erkölcsi tanulságokban bővelkedő, de mégiscsak történelmi fejezet. Csakis azt tudom hitelesen ábrázolni, csak arról vagyok képes vallani, csak azt tudom továbbörökíteni, amit személyesen átéltem. S csakis azért vagyok felelős, már ha felelős lehet bárki a feje felett zúgó történelemért. Én személy szerint már a helytállással is elégedett lennék, azzal, ha nyitott szellemű, jóindulatú, becsületes magyar embert nevelünk a fiamból.

Az én nemzedékem kezéből kipereg az idő, mert arra kényszerítenek bennünket, hogy a történelmet vizslassuk a saját életünk helyett. Pedig minden nemzedék csakis annyit ad át a következőnek, amennyit megfejtett a saját életéből. Lett volna reformkor, ha Széchenyi István nem a korabeli Magyarországot modernizálja, hanem mondjuk II. József korát tanulmányozza? Németh László esszéi is a kor sorskérdéseiről szólnak. Aztán ott vannak a falukutatók és szociográfusok: Szabó Zoltán, Illyés Gyula, Kovács Imre és Féja Géza – nem a múlton merengtek, hanem látleletet készítettek a korabeli magyar városról, faluról. Ma is az ő írásaikból tudjuk, amit egyáltalán tudhatunk egy régen elsüllyedt magyar világról.

Becsüljük és értsük meg a múltat, de foglalkozzunk többet a jelennel! Helyettünk senki nem végzi el a munkát. A magyar szellemi élet jobboldalán állókhoz fordulok (a másik oldalhoz pusztán azért nem, mert szavaim nem az ő szavaik, és viszont, egyáltalán nem értjük egymást): avassatok kevesebb szobrot, és törődjetek többet a mai magyarsággal!

Mit mondunk majd utódainknak, amikor megkérdezik, hogyan csúszott ki a lábunk alól a talaj a saját hazánkban?

Azt válaszoljuk, hogy rovásírásos helységnévtáblákat avattunk, miközben összébb kellett volna húzódniuk egy nemzedék legkiválóbb tagjainak? S közben hagytunk elpusztulni, kivérezni nemzeti szellemű könyvkiadókat, és nagyra hivatott, tehetséges fiatalok ezrei tűntek el a süllyesztőben? A nemzet emelkedése és süllyedése mindig a minőségi emberek pontos helyzetével írható le: ahol az iskolarendszer és az életforma felszabadítja a lappangó tudást, ott mindig erős nemzedék lépett fel. Ahol pedig pocsolyába taszítjuk a történelmünket, mert mindenki belebeszél a szélről balról és jobbról, és a hangzavarban elbizonytalanodik az egész nemzedék, ott magunk romboljuk le, amit készen kaptunk eleinktől.

Mi, mindannyian, menthetetlenül a múltban élünk. Vacakolunk, bíbelődünk a múltunkkal, magyarázunk, visszautasítunk, elmagyarázunk, megcáfolunk – pedig, Istenem, olyan jó volna végre a saját életünket élni…

Hogy mi is hozzátegyünk valamit a nagy, közös kincshez, és ne csak a markunkat tartsunk századokkal ezelőtt elhullatott morzsákért. Vagy kövér, zsíros falatokért, teljesen mindegy. –

Szentesi Zöldi László- 2013. november 5., kedd

Egy hozzászólás to “Fohászkodás magyar jelenért”

  1. Szarka Laszlo Says:

    Az 50 evi kommunizmus lepraja megtette a magaet es lealjasitotta,lakossagga zullesztette a magyar nemzet egy reszet.Ezekbol lettek aztan az utca mocska es minden ellen ki lehet oket vinni az utcara ami–magyar.Ezeknek teljesen mindegy,hogy hany magyart irtottak ki a kommunista-zsido gengszterek.Horthy Miklos egy nagyszeru allamferfi volt es az igazi nacik meglatasa szerint zsidoberenc volt.Termeszetesen Horthy Miklos is kovetett el hibakat.Senki sem perfekt.Ki nem kovetett el??Egy biztos.Horthy Miklos egyetlen egyszer sem tamadott a sajat nemzetere,mintahogy a baloldali hordak tettek nem is egyszer a XX.szazadban es folytattak ezt a XXI-ik-ben is 2006 Szeptembereben-Oktobereben.Ezek tortenelmi tenyek.Ami engem irrital az az,hogy tok idegenek ugatnak bele abba,ok akarjak megszabni azt,,hogy kinek allithatunk szobrot es kinek nem.Kiket temethetunk el ,meltosaggal es kit nem>eGY biztos,hogy egyedul a Jobbik vallalja a tortenelmi jogfolytonossagot,amit meg a fidesz is tagad,mint a kommunistak.Hiszen ez is a cel.Megtorni a magyarsag tortenelmi jogfolytonossagat,hiszen “ha elraboljak egy nep tortenelmet,azt csinalnak vele amit akarnak”.Szemely szerint en visszautasitom,hogy a zsidok allandoan beleavatkozzanak a nemzet intim belugyeibe.Az eg vilagon semmi kozuk hozzank!Elutasitom azt hogy a zsidok szabjak meg azt,hogy ki a jo fiu es ki a rossz fiu es mindenkit demonazlni akarnak aki nem tetszik nekik.Ez most mar tulmegy minden hataron es ennek veget kell vetni egyszer s mindenkorra!Menjenek Izraelbe dirigalni mert Magyarorszaghoz semmi kozuk nincs!Eleg volt ebbol egyszer s mindenkorra.Ha ezt nem hagyjak abba,akkor a nemzet durva es brutalis valaszt fog adni es az sem erdekel bennunket,hogy az USA mit szol ehhez.Menjenek nepeket irtani mashova!


Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Google kép

Hozzászólhat a Google felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Kapcsolódás: %s

%d blogger ezt kedveli: