Kártérítés

Már 232 millió forintot kifizetett a Vidékfejlesztési Hivatal a Hajdú-Bét és a Novofarm károsultjainak. A kisemmizet libatenyésztők kárigényeinek feldolgozása jelenleg is zajlik. A kérelmek beadási határideje július elseje volt. A károsultak fejenként maximum 2,2 millió forint, vissza nem térítendő támogatást kaphatnak.

 

2013-08-06_1025

 

Olvass tovább »

Az elveszett személyiség

Veisz Márton
2012. szeptember 11., kedd
Gyurcsány Ferenc valamit elveszített, s észre sem vette, hogy hiányzik. Figyelemfelkeltő akcióját sokan kétkedve fogadják, de rossz okból. Hiszen maga sem várhatja, hogy a kormány visszalép elképzelése véghezvitelétől miatta. Ugyanakkor pont amiatt, mert a figyelemre vágyik, elvesztette szem elől a lényeget.

Sok gondolat rohanja meg az embert, ha Gyurcsány Ferenc éhségsztrájkjáról hall. Az egykori miniszterelnök elképesztő, de nem kevéssé vitatható pályafutásának újabb érdekes pontjához jutott el. De gondoljunk csak végig az ő lassan évtizedes politikai karrierjén. Gyurcsányt sosem zavarták a hajtűkanyarok, jól mutatja ezt az is, hogy az Internacionálét büszkén éneklő KISZ-es vezetőből „a hanyatló nyugati kapitalizmus” képviselőjévé vált. De ezt még örömmel tudjuk be személyiségfejlődésnek, efelől valóban nincs kétségem.

 

Olvass tovább »

Életfogytiglant kaptak a romagyilkosságok vádlottjai

Élete végéig börtönben marad a romagyilkosságok első-, másod- és harmadrendű vádlottja.  Első fokon a negyedrendű vádlott Cs. István 13 év fegyházat kapott.
        A négy férfi 2008 és 2009 között kilenc településen támadott meg  fegyverekkel és Molotov koktélokkal cigány embereket. Hat embert öltek  meg, az egyik áldozat egy ötéves kisfiú volt. A támadássorozatban öten  súlyosan megsebesültek. A korábban felállított parlamenti  vizsgálóbizottság szerint az ügyben a titkosszolgálatok is hibáztak: az  is kiderült, hogy az egyik vádlottat szélsőséges nézetei miatt 2004-től  megfigyelés alatt tartotta az NBH, de ezt 2008 elején, éppen amikor  fegyvereket kezdett vásárolni, leállították. K. Árpád és K. István,  illetve P. Zsolt kilenc támadásban, míg negyedik társuk, Cs. István a  két utolsó támadásban vett részt.
„Ezért a törvényszék őt  halmazati büntetésül, mint bűnszervezetben elkövetőt életfogytig tartó  fegyházbüntetésre és tíz év közügyektől való eltiltásra ítéli. A vádlott  feltételes szabadságra nem bocsátható. A törvényszék a vádlott előzetes  fogva tartásban töltött időt a kiszabott fegyházbüntetésbe beszámítja” –  mondta Miszori László, a Budapest Környéki Törvényszék tanácsvezető  bírója.

Érthetetlen döntések a cigánygyilkosságok ügyében

Kiss István operatív megfigyelését érdekes módon éppen a piricsei támadás napján állították le a Gyurcsány-kabinet alatt. Csontos Istvánról kiderült, kapcsolatban állt a katonai elhárítással, de ezt a Honvédelmi Minisztérium letagadta a Bajnai-kormány idején. A cigánygyilkosságok felderítésére felállított parlamenti vizsgálóbizottság az NBH volt főigazgatóját, Laborcz Sándort, illetve Szilvásy György és Ficsor Ádám akkori minisztereket is elmarasztalta a feltárt hiányosságok miatt. Az SZDSZ több politikusa akkor úgy vélekedett, hogy a Gyurcsány-kormány információkat tartott vissza a romagyilkosságok ügyében.

“Bajnai újabb hazugsággal lepleződött le”

Zsigó Róbert (Fidesz): Bajnai Gordon állításával ellentétben úgy tűnik, hogy mint a Wallis Rt. vezérigazgatója, igenis képben volt a Hajdú-Bét ügyeit illetően és személyesen követte az eseményeket, tudhatta, hogy mi zajlik a vállalatnál. A Bajnai Gordon vezette Wallis a legkülönfélébb és a legaljasabb módszerekkel semmizte ki a libatenyésztő gazdákat.

Bajnai Gordon állításával ellentétben úgy tűnik, hogy mint a Wallis Rt. vezérigazgatója, igenis képben volt a Hajdú-Bét ügyeit illetően és személyesen követte az eseményeket, tudhatta, hogy mi zajlik a vállalatnál – mondta Zsigó Róbert, a Fidesz szóvivője keddi sajtótájékoztatóján.

… csak egy énekóra

Sarkosan fogalmazva
Időnként (gyakran) bús képű emberek tűnnek fel a képernyőn, akik igen gondterheltek, mert hazánk romokban hever, és nekik kell majd újjáépíteni. Ilyenkor a jámbor néző összerázkódik már a puszta gondolattól is. Az Együtt-PM lemondásra szólítja fel Balog Zoltánt és Hoffmann Rózsát, mert az új tanév nem kezdődhet meg velük. A miniszter és az államtitkár asszony bizonyára fontolóra veszi a felhívást, sok bűnük közül az egyiket meg is nevezi a 168 Óra egyik publicistája. Szerinte a kormány kulturális politikájának csődjét jelzi, hogy a heti öt tornaórával szemben csak egy énekóra áll.
524402_187708178069228_1397181602_n
A kultúrát és a közoktatást féltők állandóan visszatérnek a „fasiszta” írók rettentő bűneire, főleg Nyirő, Tormay Cécile és Wass Albert műveitől óvnák az ifjúságot, no meg Prohászka Ottokártól. Listájukon még van mit bővíteni, 1945 februárjában az ideiglenes Nemzeti Kormány még az ország újjáépítése előtt sürgősen kiadott egy rendeletet „a fasiszta, szovjetellenes, antidemokratikus sajtótermékek megsemmisítéséről” a Szovjetunióval kötött fegyverszüneti egyezmény nyomán. Minden ilyen, magyarul vagy más nyelven megjelent „könyv, folyóirat, napilap, hirdetmény, röplap, képes ábrázolat” beszolgáltatandó és bezúzandó, de bűncselekmény az ilyen sajtótermék tulajdonlása vagy másnak átadása is. A tiltott könyvek listája érdekes olvasmány, még két újabb követi majd, mert a sebtében összeállított jegyzék megbízható elvtársai nem voltak elég éberek. Indoklást nem nagyon találunk, a Katolikus Lexikon vagy a Napkelet lexikonja mellett lényegében minden veszélyes, ami a fasizmus, nácizmus, antiszemitizmus, antibolsevizmus mételyét esetleg terjesztheti, Fekete István Zsellérek című regényétől kezdve Mécs László költőig. Erdélyi Józseftől Tormay Cécile-ig és Wass Albertig. Sajátos módon Nyirő József még nincs ezen az első indexen, ahogyan Szabó Dezső sem. A „baloldal” névtelen feljelentői egy pillanatig sem képzelték azt, hogy a kulturális, ideológiai irtás és üldözés egyrészt nem szép dolog, másrészt az esztétikai érték nem függ az ideológiától, harmadrészt mindenkinek joga van ahhoz, hogy az „ellenség” véleményét is megismerje. Egyébként a rendelet magánszemélyekre való kiterjesztését Nagy Imre, a kommunisták földművelésügyi minisztere javasolta, később pedig Szakasits Árpád sürgette az ilyen könyvek eltüntetését a közkönyvtárakból és az iskolai könyvtárakból. Aztán a kommunista hatalomátvétel után a tiltott művek birtoklói ellen peres eljárások is indultak. Ma a régi kommunisták utódai, a mai liberálisok a kérlelhetetlen üldözői mindannak, ami nem felel meg politikai ízlésüknek. A sajtó- és véleményszabadság hívei nem bíznak az emberek ítélőképességében, hihetetlen buzgalommal szolgálják ugyanazt az eszmét, vagyis minden nekik nem tetsző gondolat megsemmisítését. Tudtukon és akaratukon kívül magasra emelik e műveket, hogy aztán megtapossák őket, de ez a módszer 1945 után sem vált be, ahogyan 1945 előtt sem. Ha van „kulturkampf”, akkor azt a testneveléstől irtózó, de szépen éneklő liberálisok próbálják élesztgetni. Révay József a keblére ölelné őket.
Szentmihályi Szabó Péter, Magyar Hírlap
%d blogger ezt kedveli: