Bajnai-bankok-Bilderberg-Barroso – a “Nagy Alternatíva”

Fricz Tamás
Fricz Tamás
2013. augusztus 05., hétfő
Bajnai Gordon – tudják, a libás – legutóbb azt mondta, hogy a magyar kormánynak el kell számolnia 500 milliárd forinttal, amelyet a devizahitelesek megsegítése érdekében elvett a bankoktól. Íme, Bajnai emberközpontúsága itt áll előttünk teljes életnagyságban. Vagy ez inkább bankközpontúság?

 Bajnai fenti nyilatkozata fényében azért a Hajdú-Bét-ügyben való „közreműködése” is jobban megérthető. Bajnai soha nem ismerte el, hogy köze lett volna a Hajdú-Bét tönkretételéhez, s így a beszállító libatenyésztők csődbe jutásához, aminek következtében több ember öngyilkosságot követett el.

Bajnai akkor csak annyit mondott: nem értettünk hozzá, ezért alakult ki a csődhelyzet. Mellékesen: akkor minek fogtak bele a Hajdú-Bét megmentésébe? Ám, ami ennél fontosabb, hogy akkor, illetve a mai napig sem hangzott el egyetlen bocsánatkérő, vagy a károsultakkal szembeni együtt érző mondat Gordonka szájából.

 

 

Éppen ezért már akkor úgy tűnt, Bajnai egy hideg, célracionális, pénz-orientált ember, akiből hiányzik egy nagyon fontos dolog, ami nélkül nem szabad politikusnak állni: ez pedig az emberközpontúság, a humanizmus, az empátia.

Ám most, a fent idézett legutóbbi nyilatkozatával mindezt utólag is megerősítette. Köszönet, kedves Bajnai úr, hogy a kételyeket eloszlatta azzal kapcsolatban, hogy milyen ember Ön.

Ön bizony, Bajnai úr, olyan ember, aki mély együttérzéssel és empátiával éli át a bankok kínját és gyötrelmeit. Önben van igazi szánalom: ismeri a többmilliárdos vagyonnal rendelkező bankvezetők napi gondjait, s ebbéli sajnálatát, mély fájdalmát ki is mutatja, le is nyilatkozza. S e nyilatkozataiban átkozza a kormányt, amely azt a szörnyűséget követte el, hogy ártott a bankoknak és segített a devizakárosultaknak. Ó, minő bűnös magatartás ez a kormánytól! Mit szólnak ehhez vajon az Önt országunkra küldött „intézmények”, mint az IMF, az Egyesült Államok vezető körei, egyes EU-s politikusok és így tovább?

Állapítsuk meg tehát: Bajnai Gordon az az ember – és persze politikus –, aki a Hajdu-Bét-ügyben az érintett cégek oldalára állt a libatenyésztőkkel szemben, most pedig a bankok oldalára állt a devizakárosultakkal szemben.

De hát bajjal jár a Bajnai.

Bajnai Gordon tehát megmutatta önmagát és világképét, vízióját a választóknak szűk egy évvel a választások előtt.

Ez pedig azért végtelenül fontos, mert valójában Bajnai Gordon tudatos  hipnotizőr. Van egy választói réteg, amelyik számára Bajnai sármőr, szépfiús és kisfiús megjelenése „bejön”, amelyhez tartozik egy sima modor, egy aggódó, már-már beteges hang, amely azt kívánja sugallni, hogy nálánál jobban senki sem törődik a magyar emberek sorsával.

Milyen kár, hogy Bajnainál az emberek sorsa iránt érzett aggódás megegyezik a nemzetközi pénzügyi körök és a bankok érdekeinek minden felett álló képviseletével…

De legalább most már, 2013 júliusától pontosan tudhatja azt a magyar választópolgár, hogy ha Bajnai Gordonra – s vele együtt Mesterházy Attilára és Gyurcsány Ferencre – szavaz, akkor milyen alternatívát választ az ország számára a jövőre nézve.

Észre kell vennie minden magyar állampolgárnak, hogy Bajnai körbevette magát a „szakértelem”, a „modernség”, a „hozzáértés” fílingjével, s ezzel még egyszerű választópolgárokra is hathat. Az egyszerű választópolgár könnyen megilletődik az érzelemmentes tekintettől, a gesztus nélküli, zárt szájú, mély hangú, rekedtes és lassú beszédmódtól, mellyel a nyilatkozó azt sugallja, hogy ő maga a szakértelem, minden más, nyitott modorú és főleg az emberekre nyitott, közérthető nyelvezet primitív bunkóság.

És sajnos az „egyszerű ember” sokszor megriad a „nagy tekintélyű szakértelemtől”, s képes elhinni, hogy az a jó gazdaság- és kormányprogram, ami a bankok és a nemzetközi intézmények érdekeit állítják az ő érdekeik elé. Elképesztően önpusztító és naiv tud lenni a választópolgár, ezt sajnos már nem egyszer megtapasztaltuk.

Holott Bajnai és Gyurcsány – s részben Mesterházy – programja, víziója nem más, mint globális, kozmopolita neoliberalizmus IMF–Világbank–Bilderberg-receptek alapján, szemben az Orbán-kormány patriotizmusával és emberközpontúságával.

Reménykedem abban, hogy a magyar  választópolgár nem válik Pelikán elvtárssá, aki szinte önként és dalolva vált saját maga ellenségévé, mondogatva, hogy „az a gyanús, ami nem gyanús”.

Pedig vegyük észre: az a gyanús, ami gyanús.

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Google kép

Hozzászólhat a Google felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Kapcsolódás: %s

%d blogger ezt szereti: