Listázás: az ELTE rektora felfüggesztette a HÖK működését

Forrás: MTI
2013. február 20., szerda

Felfüggesztette az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) Bölcsészettudományi Kara (BTK) hallgatói önkormányzatának működését az egyetem rektora.

Az Atv.hu kedden írt arról: az egyetem hallgatói önkormányzata éveken át listázta az új hallgatókat az ELTE BTK-n, a gólyatáborba jelentkezőket világnézetük, pártszimpátiájuk, felekezeti hátterük és vélt származásuk alapján jellemezték. Az adatbázis egyik szerkesztője és a HÖK elnöke elismerte a listák létét, de azt állítják, a kényes részleteket utólag hamisította valaki, míg az ELTE rektorhelyettese azt mondta, ha ez megtörtént, az nem egyetemi, hanem rendőrségi ügy.

Az ELTE BTK dékánja elítél minden, származásra utaló, vallási, nemi, világnézeti, ideológiai vagy más identitásbeli alapon történő megkülönböztetést, illetve az erre irányuló szándékot. Dezső Tamás közleményében a megkülönböztetésekre vonatkozóan úgy fogalmazott: nemcsak a szándék tényét, hanem az emberi méltóság más aspektusait sértő stílusát is mélységesen megalázónak tartja.

„Baloldali érzelmeimet sohasem adom fel, de Orbán Viktor a miniszterelnököm”

2013-02-20_1057Azért is jó Csurka István darabja, mert az évtizedek óta hordozott ellentéteket figurázza ki, ezzel pedig a közös célért való, általam is hirdetett összefogás mellett szól – állítja Koncz Gábor színművész a nemrég bemutatott Döglött aknák című komédia kapcsán, amely a személyi kultusz éveinek rettegett vidéki kiskirályát és a reakcióst szembesíti egymással. Koncz azt vallja, kötelezi őt az Újszínház szellemisége.

– Miért érvényes ma is a hatvanas évek közepén született, Döglött aknák című darab?
– Bizonyos szempontból visszatükrözi a mai politikai közhangulatot, de nem ezért, hanem Csurka István miatt vettük elő, aki a barátom volt. Sajnos a mi népünk máig hordozza az évtizedekkel ezelőtti sérelmeket, ilyenek vagyunk. Ugyanazt mondja a darab, amit ötven éve, hiszen a politikai megosztottságról beszél. Sohasem adtam fel a baloldali érzelmeimet, mégis úgy érzem, hogy kutya kötelességem Orbán Viktornak és ennek a kormánynak halálos drukkere lenni. Azt szeretném, ha még az én életemben történne valami előrelépés. Egész életemben csak kísérleteztek, mindig azt mondták, hogy húzzuk összébb a nadrágszíjat. Én már nem tudom összébb húzni. Örülnék, ha úgy kellene elmennem ebből az árnyékvilágból, hogy legalább az unokáim előtt szebb jövőképet látnék. Nézze meg az angolokat: hiába a szemben álló politikai erők, ha közös a cél, vagyis az ország érdekéről van szó, elfelejtik a szembeszegülést. Nálunk is ez lenne a fő feladat. Csurka drámája azért jó, mert valahol azt üzeni, hogy ne forduljunk ennyire szembe egymással, ne öljük egymást.

Ide kattintva olvashatja a teljes interjút

 

 

Magyar Hírlap

MSZP-s óriásplakátok

Giró – Szász András: Az MSZP azokat a kormánypárti politikusokat pécézte ki óriásplakátjaival, akik rendet tettek azokon a területeken, ahol a szocialisták a legnagyobb problémákat hátrahagyták.

(Magyar Hírlap, 2013. február 20.)

A hálózatok világa

Tóth Gy. László: Félreértés ne legyen: a pubertáskor után a fiatalok jó része identitászavarban szenved, s egy darabig infantilis módon és eszközökkel bizonytalanul keresi a helyét a világban. Nincs ebben semmi meglepő vagyy kivetni való. A probléma abból származik, ha a tömegdemokrácia torzulásainak eredményeképpen az ilyen emberek megszerveződhetnek, és hatalmi jogosítványokhoz juthatnak. Kellő tudás, önismeret és önuralom nélkül. Számukra a bázisdemokrácia a legszimpatikusabb, hiszen egyszerre biztosít mindenkinek megszólalási és azonosulási lehetőséget. Ettől erősnek és okosnak érezhetik magukat, hiszen ők a kollektív bölcsesség letéteményesei.

(…)

A HaHa megszólaló tagjainak döntő része a Milla, az Együtt 2014, a 4K!, és az LMP szimpatizánsa. A nyilvánosan elérhető médiafelületeken található információk szerint átlagos képességekkel, de egzisztenciálisan jó háttérrel rendelkező családok gyermekei.

Olvass tovább »

Sarkosan fogalmazva

 

Aligha lehet már felderíteni, ki és mikor használta először a „röghöz kötés” kifejezést a hallgatói szerződésekre, de a jobbágyság nehéz sorsát idéző propaganda azóta ezt harsogja bolondulásig. A parlamenti vitákban is gyakran előfordul, Hiller István meg is sértődött, amikor Halász János a rögről azt mondta, hogy az bizony a mi hazánk.

Hiller szerint ők is ugyanígy szeretik a hazát (rögöt), és ez a stílus elfogadhatatlan, aztán a következő mondatában már „minősített marhaságról” szólt, hiába, a stílus fontos. A Haha egyetemfoglalásai és vonulgatásai finoman szólva is provokatív jellegűek, a rendőrség türelmesen kísérgeti a diákokat, mert elég egy rossz szó, és a pattanásig feszült idegekkel várakozó liberális sajtó máris tömegoszlatásról, önkényről és jogfosztásról tudósítana. Jól tudják ezt a tüntetők is, ha mind taxit rendelne, és lezárnák a hidakat, alighanem az egész művelt világ rokonszenvezne velük. Ahogy elnézem …őket, ezek a diákok nincsenek röghöz kötve, és nem véletlenül hasonlítanak az egykori SZDSZ-aktivistákra, akiknek oly sokáig legfőbb foglalatosságuk a „chartázás” volt. A The New York Times február 17-én terjedelmes cikkben számolt be az egész Európát felrázó Haha –tüntetésekről, példának hozva fel Szabó Dániel huszonnégy éves jogászt és Birtalan Gergő tizennyolc éves szociológust, utóbbinak ugyanis a szerződés szerint kétszer annyi évig kell majd röghöz kötve dolgoznia itthon, mint ahány év alatt megszerezte az államilag finanszírozott diplomáját. És ez szörnyű. Amúgy a cikk számos kormányzati véleményt is felsorakoztat a rend kedvéért, végül megemlítve, hogy amennyiben az MSZP nyer 2014-ben, Mesterházy Attila (az ellenzék vezére) kilátásba helyezte a szerződéses rendszer eltörlését. Mindehhez már nincs mit hozzátenni, a magam részéről olyan nagyvonalú vagyok, hogy eltekintenék az ifjú szociológus, sőt általában a balliberálisok magyar röghöz kötésétől, készséggel elismerve, hogy a hazát külföldről is lehet szeretni, sőt talán még jobban is, mint itthon nyűglődve.

Szentmihályi Szabó Péter, Magyar Hírlap

%d blogger ezt kedveli: