A temetkezési vállalkozó

 

A hét végén Bajnai Gordon egyértelművé tette: önmagát szánja az ellenzék vezéralakjának a jövő évi választáson. A Demokrata 2008 nyarán egyszer már megvonta az akkori miniszter csődbiztosi, üzletemberi és politikai pályafutásának summáját. Az általa irányított cégek tömeges felszámolása nála mintha rögeszme volna: Bajnai Gordon pályafutásáért az ország is nagy árat fizetett.

 

 

Bajnai Gordon miniszterelnökségének egy éve alatt a megszorítások és elvonások drámai mértéket öltöttek. 2006 nyarán bukkant fel az ismeretlenség homályából. Ekkor mutatta be Gyurcsány Ferenc. Az európai uniós források kezelésére az akkor létrehozott Nemzeti Fejlesztési Ügynökség élére a 38 éves üzletembert nevezte ki kormánybiztosnak. Nyolcezermilliárd forint összegű támogatás felügyeletére, a pályázatok elbírálására kapott megbízást az az ember, akinek a neve akkor még csak a Hajdú-Bét károsultjainak mondott valamit…

Olvass tovább »

Simor

2013-02-18_1018Amikor a monetáris tanács — Simor és két alelnöke ellen szavazva — pár hónappal ezelőtt mégis belefogott a kamatcsökkentésbe, a sokadik mérséklés után azt látjuk, hogy csökken az infláció. Mindezért az elnököt soha senki nem vonta felelősségre, annak ellenére sem, hogy az irreálisan magasan tartott kamatszint miatt áramlott ki ezermilliárd forint kamatokra a jegybankból. Nem fogják elhinni, de egyesek ezért is az ÁSZ-t tennék felelőssé: magát a tényt ugyan nem lehet letagadni, de most az a baj, hogy miért ellenőrizték a kamatkiadásokat, holott semmi közük nincs hozzá. Jó lenne végre lezárni azt az időszakot, amikor az a hibás, aki a tükröt felmutatja.

Miért nem fogadja el Bajnai Gyurcsány kihívását?

-PAXP-deijE 2013-02-18_0936Az a bitang ritka helyzet állt elő a magyar politikai életben az elmúlt napokban, hogy Gyurcsány Ferenc egyik megnyilvánulásában volt némi halovány igazságszilánk. (Ettől persze még nem ájulunk el.)

Történt ugyanis, hogy nevezett Gyurcsány Ferenc nyílt színi vitára szólította fel Bajnai Gordont: ütköztessék nézeteiket a lehetséges szép jövőről, programokról, 2014-es választásokról, együttműködési variációkról és így tovább.

Bajnai azonban még csak nem is húzódzkodott, hanem mereven elzárkózott ettől a lehetőségtől. Bajnai ugyanis magasabb ívben kíván „röpülni”: ő nem mást, mint Orbán Viktort hívta ki nyilvánosság előtti vitára, ő bizony „holmi” Gyurcsánnyal nem áll le vitatkozni, hiszen egy ilyen vita őt a mélybe rántaná. Igen ám, csakhogy ebben a kérdésben – legyen vagy ne legyen Gyurcsány-Bajnai-vita – inkább Gyurcsánynak van igaza, mint Bajnainak.

Olvass tovább »

Kanada nem lelkesedik a magyarországi cigányokért

A toleranciájáról híres Kanada nem is olyan megértő a mássággal szemben, ha “testközelből” szembesül az indián-, vagy a cigánykérdéssel

Az idén Kanada őshonos, indián népe tüntetni kezdett. Edmonton városában több ezren demonstráltak a kormány ellenük irányuló diszkriminációja miatt. Ontario tartomány északi részében, a Hudson-öböl mentén fekvő Attawapiskatban Theresa Spence indián hölgy éhségsztrájkol. Az Amnesty International, a világ legnagyobb emberi jogi szervezete tavaly december 19-én kiadott jelentése felhívja az ottawai kormányt, hogy tartsa be az őshonos népeinek jogait, beleértve a nem szennyezett ivóvízhez jutását. Ami a kanadai kormányt illeti, annak figyelmét nyilván elvonja a magyar nagymamák megbilincselése, vagy az, hogy Miskolcon plakátokat ragasszon ki a helyi cigányság felvilágosítására a megváltozott kanadai bevándorlási helyzetről.

Lovas István

Magyar Nemzet, Patrióta Európa Mozgalom

Sarkosan fogalmazva

Hála istennek fogalmam sincs, valójában mit gondolnak a világról, különösen Magyarországról azok, akik ma is demokratikus ellenzéknek szeretik magukat nevezni. Az úgynevezett diákmegmozdulásokkal kapcsolatban a (számára) szebb időket megélt Ungár Klára a Szabad Emberek Magyarországért párt részéről kijelentette, hogy „az elmúlt húsz év demokratákat nevelt fel, akik tudják, mi a dolguk”.

A szabad emberek nevében kissé kételkedem, de hát tudjuk, a „szabad” és a „demokrata” jelzők összekapcsolásából nem született sok jó, jó ember még kevésbé, de talán éppen ez volt a cél, szerencsénkre nem sikerült. Nem is törekszem megérteni őket, az artikulátlan üvöltés és szitokzápor aligha méltó a magyar demokrácia siratóasszonyai-hoz. Egy hetilap vezércikkéből aláhúzogattam a mondandóból feltörő egyre eszelősebb gyűlölet vezérszavait. A cikk Lázár János interjújának arra a megállapítására válaszolt, amely Sólyom László sértettségét és …felelősségét is említette. Nos, a vezérszavak: „agresszív, mosdatlan modorú, faragatlan, verbális önkény, macsó, rágalom, csúsztatás, célzatos dezinformáció, személyeskedő, ordas, durva, ámokfutás, totális népámítás, politikai nonszensz, tudatos ferdítés, merőben hamis”. Az illető és társai ugyanabból a szótárból dolgoznak, és a közmegvetés látszólag nem zavarja őket, már-már irigylem őket, hogy ennyire elégedettek önmagukkal és borzalmas közhelyeikkel, például az „ordas eszmék” jelzős szerkezetet a helyükben már mellőzném, különösen azért, mert ők már nemcsak ordas eszméket, de semmiféle szabad és demokratikus eszmét nem képviselnek. Vagy mégis? De hát legyen ez az ő bajuk, forrjanak keserű levükben. Csak azt nem értem, miből gondolják, hogy a nép továbbra is vevő egyre nyíltabb magyar- és keresztényellenes dühkitöréseikre. A Népszabadság szerkesztőségi cikkben gúnyolódott Kövér Lászlón, „Európa legdühösebb házelnökén”, mert „kitűzette az úgynevezett székely zászlót a Parlamentre, ám egyelőre nem a kupola csúcsára, ahol annak idején a vörös csillag világított, hanem csak a Kossuth téri homlokzatra”. Persze, úgynevezett székely zászló, még jó, hogy nem úgynevezett székelyek, akik (a román sajtóból tudjuk) eredetileg románok voltak. Aztán még következik Semjén Zsolt, „Európa legdühösebb kereszténye”, de nem idézem tovább, mert még jön „Európa legdühösebb miniszterelnöke” is a cikkben, és az egész egyszerre szánalmas és undorító, de nehezen felejthető. Agresszív, faragatlan, személyeskedő, tudatos ferdítés, totális népámítás, politikai nonszensz. És igen: ámokfutás. Az ordas balliberális eszmék utolsó nyaloncainak ámokfutása.

Szentmihályi Szabó Péter, Magyar Hírlap

%d blogger ezt kedveli: