Lábujjhegyen a győzelemig

Úgy tűnik, elérkezett az ideje annak, hogy ismét változtasson Varga Mihály megbízatásán a kormány. Az általa betöltött poszt ugyanis láthatóan okafogyottá vált. Tárca nélküli miniszterként nem lesz kivel tárgyalnia, mert az IMF sem akar egyeztetni a magyarok kéréseiről. Mi pedig arról nem szeretnénk alkudozni, amit egyébként szíves-örömest ránk sózna a valutaalap. Az IMF ugyanis csak hitelt kínál, miközben nekünk nem pénzre, hanem védelemre volna szükségünk. Ilyen azonban számunkra nincs a washingtoni kelléktárban. Arra viszont volna igény a valutaalapnál, hogy megszabják Magyarország gazdaságpolitikájának teendőit és irányát. S ha megtehetnék, útmutatásuk viszonylag egyszerű volna: építsd le az államot, és ahol lehet, nyiss utat a nagytőke előtt.

Azt, hogy tényleg nem kell többet találgatnunk arról, jön-e vagy sem hozzánk tárgyalni az IMF küldöttsége, Orbán Viktor közölte most már félreérthetetlenül Brüsszelben. A kormányfő a Bruegel Intézetben tartott előadásában jelezte: a Makó és Jeruzsálem közötti távolság csekélyke ahhoz képest, mint amilyen messze áll egymástól a magyar kormány és a valutaalap álláspontja a kívánatos megoldásokról. Úgy is mondható: az elképzelések a végtelenben sem találkoznak, kibékíthetetlenül ellenkeznek egymással. Így aztán csakugyan nincs miről tárgyalni. A peckesen vonuló táskás IMF-delegáció legfeljebb már csak a Gyurcsány-féle megahitel folyóügyeit intézheti nálunk negyedévenként. S addig örüljünk, amíg nem hoznak mást magukkal. Mert ha megállapodni jönnek, akkor az azt jelenti, hogy igazán nagy bajba került az ország.

A rémálom tehát, ami folyton itt lebegett körülöttünk az elmúlt bő esztendő során, elmúlni látszik, tisztul a látóhatár. Az IMF ugyan következetesen mondja a magáét, de egyre kevesebb olyan eszköz van a kezében, amivel kényszeríthetné vagy zsarolhatná a magyar kormányt. Igazán látványos fordulatot a napokban megjelent országjelentések hoztak. Míg a valutaalap változatlanul gazdaságpolitikai hátraarcot követelt, az Európai Bizottság méltatta az adósságcsökkentés és költségvetés rendberakása körül elért magyar eredményeket, és az IMF-fel szemben azt sem kérdőjelezte meg, hogy nem volna tartható idén az államháztartási hiány. Miközben a valutaalap továbbra is a multikra kivetett különadók eltörlését követeli, Brüsszelben abbahagyták a kard csörgetését, és egyfajta „atyai jó tanácsként” fogalmazzák meg a kritikai észrevételeket. José Manuel Barroso, az Európai Bizottság elnöke és Orbán Viktor a tudósítások szerint tegnap a nyilvánosság előtt majdhogynem baráti hangnemet ütöttek meg egymással – nyoma sem volt legalábbis a korábbi zord üzeneteknek. Úgy tűnik tehát, az európai hisztéria az új „keleti sztálinista államról” – egyelőre legalábbis – véget ért. A tandem kettévált, az IMF és az Európai Bizottság összjátéka szünetel. Valamiért a befektetők satuja sem működik, amit látványosan mutatott a forint erősödése a keddi újabb kamatcsökkentés után – miközben mindenki az árfolyam elszabadulására spekulált. S mindezt megkoronázhatja a támogatások megvonásával fenyegető túlzottdeficit-eljárás megszüntetése, amire kedvező esetben március 13-án történhet meg. A csillagok jelenlegi együttállása tehát fordulatot jelez és gazdaságpolitikai győzelmet. Hogy ez valóra is váljon, óvatosan és lábujjhegyen kell lépkednie a következő napokban a kormánynak. Vélhetőleg Orbán sem tervez mást, legalábbis erre utal, hogy tegnapi bejelentése szerint az utolsó percig kivár majd az új jegybankelnök személyének megnevezésével.

(Nánási Tamás)

MNO

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Google kép

Hozzászólhat a Google felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Kapcsolódás: %s

%d blogger ezt szereti: