PEIDUOFEI (PETŐFI) SZERELEM, SZABADSÁGA MINDEN KÍNAI ÉRETTSÉGIZŐ AJKÁN

Lovas István

Horváth Levente kínai kormányzati ösztöndíjjal végezte el a sanghaji Fudan Egyetem turisztikai management szakját és jelenleg annak 3 éves posztgraduális képzésen vesz részt. Első diplomáját rektori kitüntetéssel végezte: a rangos megkülönböztetést 3 ezer végzős diákból tíz mondhatta magáénak.
Lapunk munkatársa november 20-án, Sanghajban beszélt vele arról, hogy mit tudnak rólunk Kínában, az emelkedő szuperhatalomban, és miként látja hazánk keleti nyitásának jelenlegi helyzetét.

* * *

Kérdés: Mit tudnak Kínában Magyarországról?

Válasz: A többség nem biztos, hogy Magyarországról sokat tud. De azt tudják, hogy kelet-európai ország, mivel közös „kommunista múltunk” van. Ráadásul Magyarország volt az első, amely a Kínai Népköztársaságot 1949-es megalakulása után azonnal elismerte, majd baráti kapcsolatokat alakítottak ki. Egyesek összekötik a hunokat a magyarokkal. Nemrégiben vonaton ülve mondtam, hogy Magyarországról való vagyok. Körbeültek mintegy tízen. Voltak közülük, akik tudták, hogy a hunok és a magyarok rokonok. Magyarországnak régen a kínai neve Hong Ya Li volt, majd később átírták az első karaktert, a „Hong”-ot „Xiong”-ra, mert a „Xiong Nu” hunokat jelent. A legtöbb taxis például tudja, hogy Puskás Öcsi magyar volt és hogy Magyarország az ötvenes években élen járt a fociban. Akik pedig középiskolát végeztek, azok mindegyike ismeri Petőfi Sándor Szabadság, szerelem című költeményét.

– Hogy ejtik Petőfi nevét kínaiul?

– Peiduofei-nek. Hangzás alapján tették kínaivá a nevet. Egyébként a Japánban tanult híres író, Lu Xun fordított Petőfi verseket. A Lu Xun parkban, itt Sanghajban – ahol Lu-nak lakása volt – felállítottak egy mellszobrot, és azon is olvasható a Szabadság, szerelem című verse. Az itteni magyar kolónia tagjai ott tartják a március 15-i ünnepséget és koszorúznak.

– Magyarországon jobban tájékozott körökben az volt a visszhangja a 2010-es sanghaji világkiállítás magyar pavilonjának, hogy az katasztrofális volt. Valóban az volt?

– Jártam ott. Valóban katasztrofális volt. Akkor jelentkeztem is, hogy mennék oda tolmácsolni, de valahogy nem volt rám szükség.

– Hol jelentkezett?

– A pavilonban és a konzulátuson is. A németek, svédek és a többiek mind hívták az itt tanuló diákokat, hogy legyenek ott és beszélgessenek a pavilonjaikba látogató kínaiakkal. Sőt, nemzeti ruhába is öltöztették őket. A magyar pavilont öt perc alatt jártam be. A plafonról gerendák lógtak. A város és a környezet összekötődését voltak hivatottak jelképezni. Volt ott egy hatalmas gömb, a Gömböc, amiről persze senki nem tudott semmit. Leírás sem volt róla. Volt két kínai, akik egy kis Gömböcöt lökdöstek, amely azután visszaállt eredeti helyére. Ez a kínai látogatókat nem igen érdekelte. Volt még kiállítva egy üres vitrin. Tíz nappal a megnyitó után. Mondták, hogy a belevalók még nem érkeztek meg. Más pavilonokban mindent bemutattak az országról: az öltözetet, evőeszközöket, a jellegzetességeiket, produktumokat. Szégyelltem magam kínai barátaim előtt, akiket elvittem oda.

– Az nyilván megnyugtatja, amit talán nem tud: a budapesti balliberális értelmiség viszont dicsérte a pavilont. A sanghaji konzulátus miként segíti elő a keleti nyitás politikáját?

– Erről semmit nem tudok.

– Mekkora a sanghaji magyar kolónia?

– Mintegy 120 fős. Kéthavonta egyszer összejövünk, beszélgetni, sörözni. Én általában az egyetemi életben tevékenykedek, a Fudan Egyetemen a kínai és a külföldi diákok között szervezek rendezvényeket.

– A kínai-magyar kapcsolatokban jártas kínaiakkal beszélve újra és újra felmerül az a panasz, hogy Budapestről semmilyen ötlet, javaslat, indítvány nem érkezik a kétoldalú kapcsolatok kitöltésére tartalommal.

– Ez igaz, bár otthon valóban sokat cikkeznek arról, hogy Magyarország Kelet felé nyit(ott) és hogy az milyen előnyös nekünk. Járt otthon Kína korábbi és mostani miniszterelnöke is. Magyarország elég nagy dobra verte hibásan, hogy majd a kínaiak egy milliárd euró értékben vásárolnak állampapírokat, stb. De szerencsére akadnak, akik azért élénk kapcsolatot tartanak fel Kínával. Mint Hévíz, amelynek polgármestere évente jár ide újabb és újabb kapcsolatokat építeni. Nemrégiben járt itt a hévízi delegáció Kínában, akkor Guilin várossal – ott vannak a festői, világhírű karszt kúphegyek – testvérvárosi szerződést. Ennek köszönhetően is egyre több kínai utazó keresi fel Hévízt európai körútja során. Budapestnek és a többi magyar városnak is követnie kellene Hévíz példáját. Hévíz kivétel – remélem, hogy csak egy ideig. De én is szívesen segítek minden magyarnak. Az elmúlt 6-7 évben is folyamatosan reklámoztam Magyarországot, többször szerepeltem kínai tévéműsorokban, versenyeken is.

– Sokéves tapasztalata szerint mit tudnánk itt a kínaiaknak felkínálni?

– Leginkább a know-how-t és a szolgáltatásokat. Termékeket kevésbé, hiszen ma a világon szinte minden termék „Made in China”. Sajnos Magyarország nem nagyon reklámozza magát Kínában. Itt nagyon sok a gazdag ember és kinyitnák a pénztárcájukat, ha olyat kínálnánk, ami találkozik igényeikkel. Ezért is nagyon fontos a kínai nyelv és a kínai kultúra ismerete. Persze a termékek sincsenek kizárva. Bort is el tudnánk adni. A polcon megférne a francia vagy ausztrál borok mellett. De ehhez meg kellene ismertetni, hogy mi van nekünk. Itt a „Tokaji bor” se mond semmit. Ha viszont már Hévízt említettem: a termálfürdőknek nagy lenne a keletje.

– Kínai barátai, diáktársai panaszkodnak amiatt, hogy nincs elég szabadság és sértik az emberi jogokat?

– A kínaiak nem politizálnak. A most lezárult pártkongresszust se nagyon nézték. Inkább az érdekli őket, hogy a diploma megszerzése után kapjanak munkát és így tudjanak lakást venni. Ami nem olcsó: egy 30 négyzetméteres lakás forintba átszámítva mintegy 35 millióba kerül. Sanghajban az elmúlt 4-5 évben az árak brutálisan megnőttek, mert mindenki ide akar költözni. Itt van a jövő! Minden évben milliók költöznek be a városba.

– Tudna mondani egy példát arra a szédítő fejlődésre, ami itt folyik?

– Hogyne. Amikor 7 évvel ezelőtt idejöttem Sanghajba, 6 metróvonal volt csupán. Jelenleg 13 van. 2020-ra 23 lesz. Most már a város két, ellentétes szélén lévő repülőteret is metró köti össze. Ami 45 kilométer távolságot jelent. Ez időben 1-1,5 óra. De ugyancsak itt tartózkodásom alatt láttam megépülni a Pudong banknegyedben látható felhőkarcolókat, és ez idő alatt épült meg a Shanghai-Peking gyorsvasút, amely az 1200 kilométeres távot kevesebb mint 5 óra alatt teszi meg, miközben megáll több helyen.

– Az Egyesült Államoknak már van egy szuperexpressz vonata, amely Bostont és Washingtont köti össze, 135 km/óra sebességgel vágtatva. Milyen gyorsan megy a leggyorsabb kínai vonat?

– A sanghaji reptérről a belvárosba menő expressz óránként 430 kilométeres sebességgel viszi be az utasokat 8 perc alatt.

(Magyar Nemzet, 2012-12-11)

Reklámok

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Kapcsolódás: %s

%d blogger ezt kedveli: