Megmérgezett egyetemisták: Hogyan lett antiszemita párt a Jobbik?

Szakszervezetek, civil tömörülések és egyházak is csatlakoztak a vasárnapi neonácizmus elleni tüntetéshez, melyet a Jobbik hétfői, sokadik antiszemita megnyilvánulása generált. De vajon hogyan alakult ki az egykori ifjúsági mozgalom jelenlegi arculata?

Több tucat szervezet csatlakozott a vasárnapra meghirdetett nácizmus elleni tüntetéshez. Gyöngyöi Márton jobbikos képviselő uszító kijelentése után egy pártokon és érdekeken átívelő egység alakult ki, hangsúlyozták a demonstráció szervezői.


A vasárnapi eseményen felszólal Rogán Antal, Mesterházy Attila és Bajnai Gordon is. A tüntetés mellett civilek, közéleti személyiségek, színészek és sportolók is kiálltak, a demonstráció támogatói között van a Magyar Szakszervezetek Országos Szövetsége is.

Oroszország vs. USA

Mindeközben a Hetek című hetilap legfrissebb száma arról ír, miként jutott el az egykori egyetemi ifjúsági közösségből szerveződött, magát a nemzeti érdekek védelmezőjének beállító párt az antiszemitizmussal és anticionizmussal párhuzamos iszlámbarátságig.

A Jobbik külpolitikai irányvonalát egy tágabb koordinátarendszerben érthetjük meg, mondta a lapnak egy bennfentes, kiváló jobbikos kapcsolatokkal rendelkező politikai szereplő: mint állította, Magyarországon mind az orosz, mind az amerikai titkosszolgálat jelen van, és köztudottan ellenfelei egymásnak. Az Egyesült Államok Izrael legfőbb szövetségese, míg az oroszok – már csak azért is, hogy ezzel is gyengítsék Amerikát – Izrael ellenségeit támogatják, ez utóbbiak közül pedig kiemelkednek bizonyos arab országok, illetve Irán.

A Hetek informátora szerint a Jobbik tehát azért vállalta fel az iszlámbarátságot, mert az orosz vonalat erősíti. Természetesen az, hogy egy nagyhatalom egy adott országban milyen szervezetekkel próbál együttműködni, magától a szervezettől, annak eredeti beállítottságától is függ: mivel a Jobbik meghatározó alakjai ismert antiszemiták, ugyanakkor vannak orosz elkötelezettségű politikusai is, a párt alkalmas lehet a fenti rendszerbe való beilleszkedésre.

A párt életét belülről ismerő források ebből a szempontból Kovács Béla jobbikos EP-képviselőre, Gyöngyösi Mártonra és Vona Gábor pártelnökre hívták fel a figyelmet.

Nyomok a Szovjetunióba

A lap úgy tudja, 2006–2007 tájékán Kovács vetette fel először az iszlám és az arab országok felé való nyitás ötletét a pártban, sőt, egy idő után „erőltette” azt. A hat nyelven beszélő Kovács japán és amerikai tanulmányait követően, 1986-ban Moszkvában szerzett nemzetközi közgazdászdiplomát a Nemzetközi Kapcsolatok Intézetében. Erről az egyetemről köztudott, hogy a szovjet érában szorosan együttműködött a diktatúra állambiztonsági szervezetével, a KGB-vel. Kovács 1986-ban hazaköltözött, ám 1988-ban homályos okokból visszatért a Szovjetunióba, és csak 2003-ban jött haza Magyarországra. A Jobbikba két évvel később lépett be, ezt követően erősödött a párt oroszbarát politikája.

Vona eltűnt

Vona Gábor 2001-től a Fidesz tagja volt, ám 2003-ban szakított a párttal és Orbán Viktor polgári körével. 2003-ban az eredetileg ifjúsági szervezetként létrehozott Jobboldali Ifjúsági Közösségből párttá alakult Jobbik alelnöke lett. 2004 decemberében azonban „eltűnt”: magánéleti okokra hivatkozva nem vett részt az akkoriban legfeljebb 1500 fős párt munkájában, mondta lapunknak a Jobbik akkori korszakában meghatározó szerepet vivő politikus. Vona nem hagyott különösebb űrt maga után, társai nem keresték: a Jobbik vezetősége akkoriban még inkább mozgalmi jelleggel működött, „aki jött, az jött, aki nem, az nem” alapon. Vona kihagyta a súlyos vereséggel végződő 2006-os parlamenti és az őszi önkormányzati választást is, „egy gyufát nem tett keresztbe a párt sikeréért”. 2006 októberében azonban váratlanul visszatért, a novemberi tisztújításon a párt egyik elnökjelöltjeként indult, és nyert. Azóta is ő a Jobbik elnöke.

„Kiképzéselmélet”

Hogy mi történhetett 2004 decembere és 2006 októbere között, azt informátorunk nem tudta megmondani, ugyanakkor leszögezte: az „eltűnése” előtt gátlásos, akadozva beszélő „Zaza” – ez Vona beceneve, mivel eredetileg Zázrivecz Gábornak keresztelték – két évvel később médiaképesen, határozottan kikupálva tért vissza a párthoz. „Rebesgették akkoriban, hogy kiképezték”, de hogy kik és mire, az nem egyértelmű, tette hozzá a lap informátora. Egy másik egykori Jobbik-vezető viszont cáfolta a „kiképzéselméletet”. Vonát szerinte a párt két meghatározó politikusa, Kovács Dávid és Nagy Ervin támogatásával választották elnökké, és eredetileg azt tervezték, hogy Vona a Fidesz felé viszi a MIÉP-pel közösen indulva súlyos vereséget elszenvedett pártot. Vona azonban önjáróvá vált és elindult a szélsőjobb felé, amit a Magyar Gárda megalapításával tetőzött. Két mentora ennek hatására hagyta el a pártot.

A „kiképzéselméletet” erősítheti ugyanakkor, és Vona a saját könyvében is ír róla, hogy 2006-ban egy olyan biztonságtechnikai cég alkalmazásában dolgozott, melyről a pártelnök egyik személyes ismerőse a Heteknek azt mondta, a céget egykori rendőrök alapították. Egy másik forrás nem tartotta reálisnak ezt a felvetést, bár azt megerősítette, hogy exrendőrök alapították a céget. Ugyanő azt is elmondta, hogy a Jobbiknak a párttá alakulás után nem volt programja, és nem volt rá jellemző az antiszemitizmus, vagy legalábbis nem jobban, mint bármelyik más radikális pártra. Ennek bizonyítéka az is, hogy Szegedi Csanád csatlakozott a párthoz, noha tisztában volt saját származásával, mint ahogyan a Jobbik akkori vezetősége is. (Szegedi, „a boltos” kezdetben arra vállalkozott, hogy pártlogós pólókat gyárt és értékesít, a hasznon pedig osztoznak.)

Vona a kétezres évek elején Lovas István újságíró révén megismerkedett egy Magyarországon élő palesztin diákkal, akin keresztül 2003-ban meghívást kapott Jemenbe, egy antiimperialista és anticionista ifjúsági konferenciára. Elképzelhető, hogy az utazás felkeltette érdeklődését az arab kultúra és az iszlám iránt, de a Jobbik keleti nyitását nem ez határozta meg – állította az egyik informátor. Véleménye szerint is a néhány évvel később csatlakozó Kovács Béla hatására álltak rá az orosz vonalra, ebből fakadt az iszlám- és arabbarátság, illetve az Izrael-ellenesség és az antiszemitizmus, amit kezdetben talán érdekből képviselt Vona, menet közben azonban meggyőződésévé vált.

Kádergyerek

Gyöngyösi Márton gyerekkorában több arab országban is élt (Egyiptomban, Irakban és Afganisztánban), köszönhetően annak, hogy édesapja a Kádár-rendszerben sikeres külkeres volt, majd diplomata lett. A lap forrásai arra hívták fel a figyelmet, hogy a rendszerváltás előtt a külkereskedelem területén – az állambiztonsági szervezet kiemelkedő jelenlétének köszönhetően – nem ellenzéki figurák, hanem ellenőrzött, jó káderek tevékenykedhettek.

A párt 2010-es kampányában fontos szerepet betöltő másik informátor szerint a Jobbik legradikálisabb iszlámbarát politikusai közül Vona, illetve Morvai Krisztina is „speciális” személyiséggel rendelkeznek. Morvairól köztudott, hogy elvált férje révén – ahogy a pártban mondják – „félzsidó” gyermekei vannak, ennek ellenére nyíltan felvállalja Izrael-ellenességét. Morvai egy súlyos betegségből való gyógyulása után változott meg, állították többen is lapunknak a képviselőnő közeli ismerősei közül.

Vona Gábor magát hívő katolikus kereszténynek nevezve dicsőíti azt a vallást, melynek nevében sok iszlám országban fizikailag üldözik a keresztényeket. „Gábor komoly identitási problémákkal küzdött, erre utal az is, hogy huszonéves korában közel két évig egy kolostor padlásán élt ferences szerzetesekkel”, emlékeztetett egy, a pártelnök könyvében is szereplő részletre a fentebb már idézett informátor, és hozzátette: szerinte a pártelnök 2010-ben sem „átlagosan” gondolkodott, hiszen például a legszűkebb körben is őszinte meggyőződéssel képviselte, hogy a Magyar Gárda fogja helyreállítani és fenntartani a közrendet.

Olaj és politika

Hogy kitől mit kaphat a Jobbik az orosz- és iszlámbarátságért cserébe, azt szinte lehetetlen bizonyítani. A hetek egyik forrása erre a felvetésre azt mondta, az ezredforduló környékén a Jobbik egyik szellemi elődjeként is értelmezhető Magyar Érdek Pártja elnökéről derült ki, hogy hússzor járt Irakban Szaddám Husszein iraki diktátor pártjának meghívására. Az akkori vizsgálatok csak „megerősíteni látszottak”, egyértelműen bizonyítani azonban nem tudták, hogy a Király B. Izabella vezette formáció pénzt – akár több tízezer dollárt – vagy nyersolajat kapott volna. Hogy jelenleg mi a gyakorlat, azt szintén homály fedi.

atv.hu / Hetek

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Google kép

Hozzászólhat a Google felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Kapcsolódás: %s

%d blogger ezt szereti: