Bajnai Gordon igen goromba, 1200 milliárdos megszorítása

– 2012. november 19., hétfő

Az emberek megsarcolása idején a multiknak kánaán volt az ország

Az ország iránti bizalom helyreállítását tartotta fontosnak 2009-ben is Bajnai Gordon. Akkor ezt többek között a szociális és a nyugdíjrendszert érintő megszorításokkal igyekezett megtenni. A volt kormányfő 2009 márciusában azt mondta, a program fájdalmas lesz, érinteni fog minden magyar családot, embert. Eközben a multiknak a hajuk szála sem görbült. A lapunknak nyilatkozó szakértő szerint Bajnai „hőstettet” hajtott végre: stabilizálta azt a költségvetést, amelyet az a kormány rontott el, amelynek ő is tagja volt.

„E program végrehajtása fájni fog” – mondta 2009-ben (Fotó: Hegedüs Róbert)

A Bajnai-kormány a nyakunkra tette a kést

Két esztendőre befagyasztották a közszféra bruttó bértömegét
Megszűnt a tizenharmadik havi illetmény
Emelték a nyugdíjkorhatárt
Megszűnt a tizenharmadik havi nyugdíj
Csökkent az önkormányzati támogatás
Csökkent a táppénz
Befagyasztották a családi pótlékot
A gyes és a gyed három helyett csak két évig járt
Megszűnt a lakástámogatás
Az áfa felső kulcsát 25 százalékra emelték
Döntöttek a gáz- és távhőár-kompenzáció megszüntetéséről

Ide kattintva olvashatja a teljes cikket

 

Bajnai Gordon fájdalmas, 1200 milliárdos megszorítása

– 2012. november 18., vasárnap
„A volt kormányfő egyetlen hőstette: stabilizálta azt a költségvetést, amelyet az a kormány rontott el, amelynek ő is tagja volt”
Az emberek, a családok megszorításának nagymesterei: Gyurcsány Ferenc és Bajnai Gordon (Fotó: MH)
Ahogyan most, úgy 2009-ben is az ország iránti bizalom helyreállítását tartotta fontosnak Bajnai Gordon volt kormányfő. Akkor ezt többek között a szociális és a nyugdíjrendszert érintő fájdalmas megszorításokkal igyekezett megtenni, a multiknak és a bankoknak hajuk szála sem görbült. A lapunknak nyilatkozó szakértő szerint Bajnai egyetlen „hőstettet” hajtott végre: stabilizálta azt a költségvetést, amelyet az a kormány rontott el, amelynek ő is a tagja volt.„Nyíltságot, egyenes beszédet ígérek. Ezért most kimondom nyíltan a legelső pillanatban: e program végrehajtása fájni fog. Sokaktól követel majd áldozatot, lemondást. Érinteni fog minden magyar családot, érinteni fog minden magyar embert. De őszintén hiszek abban, és ezért őszintén mondom önöknek: meglesz az eredménye” – mondta Bajnai Gordon a programjáról 2009. március 30-án, majd rövidesen elfoglalta a kormányfői széket. A politikus, aki a megbukott Gyurcsány Ferenc kabinetjében több miniszteri posztot is betöltött, az ország iránti bizalom helyreállítását ígérte.

Bajnai Gordon szerint, aki most „rezsimet” is váltana, jelenleg is ez az egyik legfontosabb célkitűzés. Érdemes visszatekinteni, hogy erre milyen programmal vállalkozott 2009-ben. A Bajnai-kormány működésének első száz napjában 1200 milliárd forintos megszorító intézkedéseket tett meg. Többek között az állami szférában megszüntették a 13. havi juttatást, valamint két esztendőre befagyasztották a béreket. Spóroltak a nyugdíjrendszeren is, 2009-ben már nem fizették ki a 13. havi nyugdíj második részletét, míg 2010-től teljesen megszűnt ez a juttatás. Az Országgyűlés döntött a nyugdíjkorhatár 65 évre emeléséről, valamint a nyugdíjindexálás új szabályairól is.

A megszorítások alaposan érintették a szociális rendszert: ennek keretében a 2009-es szinten befagyasztották a családi pótlékot, két évre maximálták a gyes és a gyed időtartamát. Mindezeken túl a gyed, valamint a gyes megszerzéséhez szükséges biztosítási időt félről egy évre emelték, és csökkentették a táppénzt is. Az addigi lakástámogatási rendszert 2009 júliusától eltörölték, helyette egy szűk körre szabott változatot dolgoztak ki. A kabinet hozzányúlt az adótörvényekhez is. Az áfa felső kulcsát 25 százalékra emelték, létrehoztak egy 18 százalékos kulcsot (tejre, tejtermékekre, pékárura és a távhőre), és szigorították a cafeteriaszabályokat. Cserébe azonban némileg csökkentették a munkát terhelő járulékokat, és módosítottak a személyi jövedelemadózás szabályain (egyebek mellett bevezették a szuperbruttósítást), megszűnt a tételes egészségügyi hozzájárulás, s nőtt a minimálbér összege.

Az akkori kabinet bejelentette azt is, hogy 2010-re kivezetik a gáz- és távhőár-kompenzációs rendszert. A Bajnai-kormány igyekezett mindenben eleget tenni az IMF-nek, s megpróbálta bevezetni az általános értékalapú ingatlanadót és a vagyonadót. Ezek azonban elbuktak az Alkotmánybíróság előtt. A Bajnai-féle szakértői kabinet saját magán is „spórolt”, többek között 15 százalékkal csökkentette a miniszterek és az államtitkárok fizetését, és megfelezte az állami vezetők külföldi útjainak napidíját.

Az Együtt 2014 mozgalom egyik alapítójaként Bajnai most részletesen még nem ismertette, hogy pontosan milyen gazdasági lépésekkel (ennek bemutatását januárra ígéri – a szerk.) térne vissza a hatalomba, ám nyilatkozataiból látszanak bizonyos vonalak. Bajnai Gordon rendszeresen kritizálja az Orbán-kormány unortodox gazdaságpolitikáját, szerinte ugyanis árt az országnak a bankok és a multinacionális vállalatok ilyen mértékű megadóztatása. Így minden bizonnyal a multinacionális nagyvállala­tok fellélegezhetnének az esetleges kormányváltással.

„Bajnai Gordon nem az új korszak embere, hiszen benne volt a Gyurcsány-kormányban. Irányította a gazdasági tárcát is, és alá tartozott az uniós pénzek elköltése. Miniszterelnökként egyetlen »hőstettet« hajtott végre, stabilizálta azt a költségvetést, amelyet az a kormány rontott el, amelynek korábban ő is tagja volt. Ezenkívül sem miniszterként, sem kormányfőként nem ért el semmiféle érdemi fordulatot, sem a termelékenységben, sem a foglalkoztatásban” – mondta lapunknak Pogátsa Zoltán közgazdász. Az egyetemi docens szerint nem volt rossz lépés az Orbán-kormánytól, hogy megadóztatta a multinacionális cégeket, többek között a telekomszektort. A szakértő jelezte, arra még nem láttunk empirikus bizonyítékot, hogy a hitelezés visszaszorulása összefüggésben lenne a bankadóval. Az adótól függetlenül olyan magasak a vállalati hitelkamatok (mintegy 11 százalék), hogy azokat nem tudják a vállalkozások kigazdálkodni. Ennek oka pedig inkább abban keresendő, hogy magas a magyar államadósság újrafinanszírozási rátája.

 

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Google kép

Hozzászólhat a Google felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Kapcsolódás: %s

%d blogger ezt szereti: