Obama nem enged: fizessenek a gazdagok!

– 2012. november 16., péntek
Obama republikánusok képviselőkkel egyeztetett a költségvetési kiigazításokról
Obama elnök az adókérdésekről és a költségvetési megszorításokról egyeztetett a kongresszus demokrata és republikánus képviselőivel pénteken. Az alig több mint egy órás megbeszélés után a két párt vezetői együttműködésüket ajánlottak az elnöknek. A tét óriási, hiszen az év végéig kell megegyezni a költségvetési hiány lefaragásáról, mert ennek hiányában január elsejétől automatikusan olyan drámai kiigazító lépések lépnek életbe (fiscal cliff), amelyek recesszióba süllyeszthetik a világ legnagyobb gazdaságát.

Éljen Szálasi? Éljen Rákosi?

A felelőtlen kijelentések nagymestere, Horváth (díjmentes BKV) Csaba újra nagyot mondott. Megállapítása nem csak a történelemtudás gyökeres hiányosságaira mutatott rá, de egy torz magyar baloldali gondolkodásmódra is.

Az MSZP alelnökének kijelentése rendkívül felelőtlen. Remélhetőleg saját pártjának többsége sem ért vele egyet, bár bocsánatkérésre vagy bármilyen komolyabb következményre túlzott optimizmus lenne számítani, hiszen a szocialista párt nem ebben az erkölcsi összefüggésrendszerben szocializálódott. Ugyanakkor jól jellemzi a baloldali kulturkampf „háború a végső kimerülésig” teóriájának primitív jellegét. Az hagyján, hogy a kommunistákat felmentené, mit is várnánk tőle? De ráadásul még Szálasit is képes volt kihagyni… További szempont Horváth Csabának, hogy Tisza már nem is élt a népköztársaság kikiáltásakor… És mégis hogyan kerül ide Horthy István? (Ezt az mszp.hu-n lévő leírás már jótékonyan elfeledi, még ha a videón ott is van.)

 

 

 

Olvass tovább »

Az adósság a Gyurcsány-Bajnai-korszak következménye

Az önkormányzatok eladósodásának oka a napnál is világosabb, a Gyurcsány-Bajnai-kormányok költségvetési politikája sodorta őket abba a csapdába, amelyből a jelenlegi kormány segít kiszabadulni – írja közleményében Kósa Lajos, a Fidesz ügyvezető alelnöke.

Elég csak a számokat nézni: 2002-ben az önkormányzati rendszer eladósodottsága 300 milliárd forint alatt volt, míg ugyanez 2010-ben már 1200 milliárd forint feletti összeget tett ki. A kettő közötti mintegy 1000 milliárdnyi adósság a Gyurcsány-Bajnai-korszak politikájának következménye, hiszen az önkormányzatoktól folyamatosan forrásokat vontak el, miközben 2006 után egyre több hatáskört, és ezzel együtt feladatot kaptak az államtól a helyhatóságok. Több mint kétszázhatvan ellátandó feladathoz mindössze hathoz társult részleges állami finanszírozás.

 

Olvass tovább »

Döntsön okosan!

Úton-útfélen találkozhatunk a szlogennel, amely a bedőlt hitelesek számára kínál „mentőövet”. Pillanatnyi anyagi segítséget, amellyel talán sikerülhet kimászniuk a gödörből. A bajba jutott ember pedig nem sokat gondolkozhat, mérlegelhet, hanem megpróbál élni a „segítséggel”.De valójában segít-e a segítség? Ma már teljesen mindegy, miért választotta valaki a hitelfelvételt. Nagy felelősség terheli a bankokat, hiszen, ahogy pestiesen mondják, a csapból is a hirdetések folytak, jobbnál jobb lehetőségeket kínálva a teljesen laikus közönségnek, és szinte mindenféle vizsgálat nélkül folyósították a hiteleket. Éppen úgy, ahogy azt sem vizsgálta senki, hogyan lehetséges egy olyan országban a devizában ajánlott hitel, ahol devizában számolnak kezelési költséget és kamatot, ahol a dolgozó forintban kapja a fizetését, és a forint a hivatalos fizetőeszköz? Ezt a helyzetet csak súlyosbította az a tény, hogy ezeket a devizahiteleket ráadásul nem létező devizából ajánlották ki, valamint, hogy a devizahitel természeténél fogva igencsak labilisnak bizonyult még a válság kezdete előtt is, azóta pedig egyenesen az egekbe szállt a törlesztőrészlete. Az adósok zöme, ameddig bírta, fizette, akár úgy is, hogy az már életszínvonala rovására ment, de sokuknál bekövetkezett az a pont, amikor már nem ment tovább. Néhány pénzintézet kísérletezett megoldásként különböző lehetőségekkel, mint az árfolyamrögzítés, vagy a végtörlesztés lehetősége, de ezek közül egyik sem hozott minden adós számára megoldást.

A végeredmény ismert. Bedőlt hitelesek százezrei kínlódnak ma Magyarországon létükért. Jó néhányan választották már az öngyilkosságot a teljesen ellehetetlenült emberek közül, mások családostól utcára kényszerültek, egész életük tört derékba. A fizetésképtelen adós számára semmiféle megoldás nincs, és ezt a kétségbeesett helyzetet használja ki az a néhány pénzintézet, amely a bajba jutott embereknek ígér hitelt, a valóságban azonban fogyasztói csoportokba tömöríti a szerencsétlen embereket, akik sokszor hónapokat, de akár éveket is várnak arra, hogy készpénzhez jussanak a sorstársaik által befizetett összegekből. Egyik-másik cég már a Gazdasági Versenyhivatal látókörébe került, és jelentős összegű büntetést is kapott. Ennek következtében megszüntette az úgynevezett sorsolásos rendszert, valamint nevet, esetleg székhelyet változtatott. Az interneten a kulcsszavakra rákeresve azonban kirajzolódik az egész rémtörténet, és ha az ember veszi az időt és a fáradságot, és végigolvassa az ezekhez tartozó kommenteket is a különböző portálokon, egyetlen kérdése marad csak megválaszolatlan: miért hagyják az illetékesek működni ezeket a csalókat?

Ha valaki nem ismerné e cégek működését, felvázolom nagy vonalakban: adott az eladósodott állampolgár, akit naponta hív ez vagy az a bank, végrehajtó iroda, érkezik a postaládájába számtalan fizetési felszólítás. Réges-rég szerepel a neve a KHR-listán, tehát csak olyan pénzintézet jöhet számításba, amely nem törődik e ténnyel. Így jut el valamelyik fentebb említett céghez. A megbeszélt időpontban egy irodában találja magát, ahol egyedül várakozik az ügyintézőre. Hangsúlyoznám, hogy egyedül, tehát nem lehet tanúja mások érkezésének, ügyeik bonyolításának, nem hallhat, láthat még akaratlanul sem semmilyen nem neki szánt információt. Az ügyfél tisztázza, hogy amit kínálnak neki, az nem piramisjáték, nincs sorsolás, hitelt igényel, és kedvező elbírálás esetén készpénzt kap. Az ügyintéző megerősíti ezeket, aztán elmondja, egyetlen feltétel a kereseti kimutatás. Az elbírálás eredményét másnapra ígéri, és akkorra kéri a szerződéskötési díjat, amely a kölcsön öt százaléka, valamint egyhavi törlesztőrészletet, előre. Ekkor az amúgy is pénzszűkében lévő ember lázasan gondolkodni kezd, honnan szerezzen pénzt, hogy másnap el tudja vinni, és meg tudja kötni a szerződést, ezáltal megmeneküljön. Kérésére, amely szerint hazavinne egy szerződéstervezetet áttanulmányozni, elutasító választ kap, azt csak akkor, ha befizette a költségeket. Másnap aztán visszamegy az irodába, és legnagyobb meglepetésére elé teszik a szerződést, amelyben mégiscsak fogyasztói csoport tagjaként szerepel már a neve, és az ügyintéző, arra a kérdésre, hogy milyen módon fogja megkapni a készpénzt, zavaros előadásba kezd: ez a szerződés az aláírást követően odakerül a közjegyzőhöz, aki hitelesíti, majd postán visszaküldi az ügyfélnek az őt megillető példányt. Ezután a közjegyző az ügyfél által megadott számlaszámra elutalja a pénzt. Igen, jól értik! A közjegyző folyósítja a pénzt! A közjegyző nevét az ügyintéző nem ismeri, tehát megmondani sem tudja, de az ügyfél ismételt kérdésére is makacsul ragaszkodik ahhoz, hogy majd a közjegyző utalja a pénzt. Mennyi idő múlva? – kérdi az ügyfél, mire a válasz az, hogy azonnal folyósítja, ahogy látja az aláírt szerződést. Ezeket hallva egy bankügyletekben kicsit is jártas embernek azonnal gyanakodnia kellene, hiszen a közjegyző hitelesít, és nem utal, nem is hitelesít, csak akkor, ha meggyőződött arról, hogy az összes fél egyaránt tájékoztatva van az ügylet körülményeiről, következményeiről, ergo: minden aláírást megelőzően felolvassa a szerződést, tehát levélben nem ellenjegyezhet. E tapasztalatokat összegezve megállapíthatjuk, hogy csalással állunk szemben. Mindez persze nem bizonyítható, hiszen a papírokat csak fizetés és szerződéskötés után lehet megszerezni. Írásos dokumentum hiányában pedig csak a rossz szándék érhető tetten, a kitervelők azonban nyugodtan élik világukat. Meddig tűrjük el?

– 2012. november 15
Magyar Hírlap Online

Aki bújt, aki nem – A kamatok bevasalása a fontos, ezért nem látják a fényt az alagút végén azok a milliók, akik most sztrájkolnak Európa-szerte.

Végre kibújt a szög a zsákból az euróövezet válságkezelése kapcsán. A minap történt ugyanis, hogy már a nagy hatalmú trojka – vagyis az Európai Unió, a valutaalap és az Európai Központi Bank – is összerúgta a port a görög adósságkezelés mikéntjén.

Az ügy első látásra vihar egy pohár vízben. A vita tárgya ugyanis, hogy Görögországnak 2020-ra vagy 2022-re kell majd az éves termelése 120 százalékára csökkentenie államadóssága arányát. Valójában már a felvetés is tragikomikus. Amióta a görögök válságát kezelgeti az unió, az adósság a GDP 180 százalékára (!) szökött fel, ami az euróövezetben megengedett szint háromszorosa. És most, túl számos mentőcsomagon, azon vitatkoznak a felek, mikorra lehetne ezt az őrületes arányt a megengedett szint duplájára lefaragni. Reménytelen.

Olvass tovább »

Kongresszus előtt: akár vége is lehet az LMP-nek

Schiffer András és köre az önállóság, míg Karácsony Gergely hívei a szociálliberális tábor felé terelnék az LMP-t a hétvégi kongresszuson. A küldöttekre való nyomásgyakorlás már hetek óta tart, amibe Karácsony volt munkaadója, a Medián is beszállt. A közvélemény-kutató cég hét évvel ezelőtt is keményen beszállt a politikai küzdelmekbe, amikor Lázár János lejáratásáról volt szó.

 

A párt hosszú távú sorsát is eldöntheti az LMP hétvégi kongresszusa, ahol az önálló út hívei és a különféle baloldali alakulatokkal együttműködést keresők csaphatnak össze. Hasonlóan a januári kongresszushoz, Schiffer András korábbi frakcióvezető és hívei az éles kormánykritika megfogalmazása mellett továbbra is az önálló politizálást tűzték zászlajukra, és nem kívánnak tárgyalásokat folytatni a korábbi szociálliberális kormányzóerőkkel. Ezzel szemben Karácsony Gergely és köre a Bajnai Gordon vezette Együtt 2014 felé tolná az alakulatot.

 

Olvass tovább »

Napi abszurd

MSZP: 2014-ben létre kell hozni a negyedik magyar köztársaságot

Az MSZP szerint 2014-ben a negyedik magyar köztársaságot kell létrehozni, mivel Orbán Viktor miniszterelnök miatt a harmadik köztársaságnak vége van.

Horváth Csaba, az MSZP alelnöke csütörtökön Budapesten tartott sajtótájékoztatóján azt mondta, pénteken lesz 94 éve annak, hogy az első köztársaságot kikiáltották, és azóta három olyan személy volt a történelemben, aki a demokrácia ellensége volt: Horthy Miklós, Tisza István és „legújabban” Orbán Viktor. Ők olyan politikát folytattak, amely a kirekesztésre, visszafordulásra, demokrácia intézményeinek felszámolására, a sajtószabadság korlátozására, a bírói döntés befolyásolására törekedett – mondta.

Az ellenzéki politikus szerint elfogadhatatlan, hogy a demokráciának ismét vége van, emiatt pénteken az Egyetem téren több szervezet is demonstrálni, illetve emlékezni fog.

%d blogger ezt kedveli: