Sandy után: az LMP-re is lecsapott a vihar

A Medgyessy-, Gyurcsány-, Bajnai-kormányokat terheli a felelősség a 2002–2010 közötti államadósság növekedéséért – többek között ez derült ki a keddi parlamenti vitanapon. A héten komoly sikert ért el a kormány azzal, hogy Brüsszel elfogadta a magyar hiánycélokat. Az ellenzéki térfélen továbbra sem nyugodtak meg a kedélyek, az LMP körül egyre nagyobb a vihar.

Vitanap: hová került a pénz?

Olvass tovább »

BALÁZS MAGDOLNA: Az Ifipark

Egy városhoz, főként egy nagyvároshoz mindig hozzátartoznak a „helyek”, amelyek képviselnek valamit, a helyek, ahová járni lehet, sőt kell, a helyek, ahol mindig történik, de legalábbis mindig történhetett valami, a helyek, amelyek jelentést hordoznak, sőt túlmutatnak önmaguk jelentésén. E helyeket megkülönböztetett tisztelet, szeretet vagy gyűlölet övezi, amíg van valami funkciójuk, de tiszteletet, emlékezést, viszonyt kényszerítenek ki rendeltetésük elmúlásával is. Helynek lenni egy nagyvárosban annyit tesz, mint kikényszeríteni valamilyen viszonyt a város összes meghatározó, mérvadó és mozgékony csoportjával, lakójával, intézményével szemben.

A 60-as, 70-es években felnövő generációk legendás szórakozóhelyeként ismert Ifjúsági Park ilyen hely volt Budapesten. Jelentőségét két tényező növeli még nagyobbá. Az egyik, hogy az akkori meglehetősen eseménytelen és ingerszegény időkben nagyon kevés nyilvános hely volt, ahol történt vagy történhetett valami, a másik pedig az, hogy azóta megszűnt. Így létezése, egykori funkciója óhatatlanul is felértékelődik, rárakódott jelentésekkel bír, együtt alkot történetet, mítoszt és legendát, amelynek igazságtartalmát felderíteni nem célunk és nem is szándékunk. Mert így, kultikus, sőt legendás hellyé válva, jelentőségén túlmutatva alkotja a város történetének és atmoszférájának részét, épül és ivódik bele az emlékezetekbe, segít őrizni és lezárni egy korszakot.

Dögöljön meg mindenki?

Fejlövés

Közmegegyezés van abban, hogy mindenki tesz a másikra, csak a saját túlélése a fontos. Ez etológiailag érthető, viszont éppen azért vagyunk egy picivel különbek az állatoknál, mert képesek vagyunk arra, hogy ne mindig fordítsuk el a fejünket. Megy a rettegés, hogy kivész a szolidaritás a társadalomból, holott az egoizmus már jó régen mérgezi a magyar társadalmat. A nagy kérdés, hogy mi lesz egy-két évtized múlva.

„Olyan társadalmak jöttek létre a modern világban, ahol sok millió ember zsúfolódik össze a nagyvárosokban, miközben szinte mindenki tökéletesen izolált helyzetben van. Talán soha ennyi, napjában háromszor étkező, tiszta vizet ivó, de végtelenül magányos ember nem élt még egy kupacban. Fiataljainkat őrült spirálba hajszolják már szocializációjuk hajnalán: fogalmuk sem lesz az »avítt« értékek mentén történő életről, viszont kitűnően engedelmeskednek az alattomos fogalmi kódoknak. Eszközzé válhat mindenki a saját célok érdekében, amúgy meg Mari néni dögöljön meg a szomszédban, lényeg a lájk meg a komment.” Elnézést kérek Kedves Olvasóimtól, hogy a legutóbbi posztot ilyen hosszan idéztem, de így a mostanra kihűlt kávém mellett úgy érzem, még egy picit csesztetni kell(ene) az ott elhagyott szálakat.

Olvass tovább »

Orbán: Ez olyan felismerés, mint a kétszer kettő

A miniszterelnök szerint sikerült a magyar gazdaság pénzügyi konszolidációja, az új magyar gazdasági modell működőképes. Orbán Viktor ezt az Európai Bizottság szerdai országjelentésében foglaltakra és a Daimlerrel pénteken kötött stratégiai partnerségi megállapodásra alapozva jelentette ki az MTI-nek adott interjúban.

A kormányfő érintette az IMF/EU-tárgyalásokat is, amelyek szerinte a közeljövőben felgyorsulhatnak, a magyar kormány ugyanis minden akadályt elhárított az útból. Beszámolt továbbá arról, hogy felsőoktatási intézmények és sportági szakszövetségek adósságának rendezését is tervezi a kabinet. Az interjúban a Daimlerrel kötött stratégiai megállapodást a magyar gazdaságtörténet mérföldkövének nevezte Orbán Viktor, mint mondta, a német ipar tartós beépülése a magyar gazdaságba – például korábban az Audi letelepedése – mindig egy-egy új korszakot jelentett.

Olvass tovább »

Mi vár a külföldi munkavállalókra?

A külföldi munkára vállalkozó fiataloknak sok egyéb mellett fokozott lelki megterhelésre is fel kell készülniük, amely az új környezetben, új élethelyzetben érheti őket – hívja fel a figyelmet a Semmelweis Egyetem Klinikai Pszichológiai Tanszékének vezetője.

Forrás: Wikimedia Commons / Pepsy Jay / CC BY-SA 3.0

A külföldön való sikeres helytálláshoz a nyelvtudáson kívül mindenek előtt olyan magas fokú szociális intelligenciára van szükség, amelynek hiányosságai az érzelmileg jól beágyazott itthoni környezetben gyakran fel sem tűnnek, ám egy idegen világban a beilleszkedésnél zökkenőket okozhat – állítja Perczel Forintos Dóra klinikai szakpszichológus, pszichoterapeuta, egyetemi docens. Amint az MTI-Pressnek kifejtette, a szociális intelligencia a különböző élethelyzetek elfogadásának, az emberekkel való bánásmódnak, mások megnyilvánulásai megértésének a képességét jelenti, ami többnyire egy magunkkal otthonról hozott finom, érzékeny, belső adó-vevőt feltételez.

 

Olvass tovább »

%d blogger ezt kedveli: