Kilépett a Jobbik frakcióból Lenhardt Balázs

Lenhardt Balázs országgyűlési képviselő szerdán kilépett a Jobbik parlamenti frakciójából, és a jövőben független képviselőként folytatja munkáját – közölte az ellenzéki párt. A képviselő a történteket egyebek között azzal hozta összefüggésbe, hogy múlt héten feljelentette Szegedi Csanádot.

A Jobbik közleménye szerint “a távozás indoka a képviselő és pártvezetés közötti bizalmi viszony megromlása, valamint a Jobbik közép- és hosszú távú jövőjével kapcsolatos kibékíthetetlen stratégiai nézetkülönbség”. Az így megüresedett Országgyűlés jegyzője tisztség betöltéséről a frakcióvezetés a hét második felében dönt.

Lenhardt Balász későbbre ígért részletes tájékoztatást, annyit azonban elárult, hogy a Jobbik szerdai frakcióülése után egyértelművé vált számára: “a jelenlegi keretek között a mostani frakcióval a nemzeti radikalizmus ügyét képtelenség előmozdítani”.

Hozzátette: “a bizalom megingásában közrejátszott az alapvető nézetkülönbség mellett az is”, hogy múlt héten befolyással üzérkedés és hivatali visszaélés gyanúja miatt feljelentést tett Szegedi Csanád, a pártból korábban kizárt politikus ellen.

 

Olvass tovább »

A két háború között

A következő mondatot olvasom az egyik mérsékelten jobboldali, jól szerkesztett, körültekintő és tisztességes orgánumban egy publicisztikai dolgozat végén: „Horthy Miklós tevékenységének piedesztálra emelése, a nevével fémjelzett korszak idealizálása zsákutcába vezeti a magyar jobboldalt és vészes történelmi tudatlanságról tanúskodik”. A mondat igazságtartalmát – ha nagyon fegyelmezem magam – még akár el is fogadhatnám, vagy legalább is eltűnődhetnék rajta (tűnődöm is eleget), ha maga az ítélkezés szóhasználata nem volna olyan fölényes, nagyképű, nyegle, kirekesztő, közhelyes. És ha – az ügy innen már napi politika és nem historiográfiai feladvány – ne csengene egybe a szoclib „turulozók”, „hortizók”, „neonácizók” riadóztató retorikájával. És ami a lényeg: osztozik velük abban is, hogy egy korszakot nem megérteni, hanem elítélni akar, azaz tehát nem a történelmi igazság és méltányosság, hanem a napi politikai érdek jegyében summáz, egyneműsít és primitivizál.

Pedig a lecke szinte elemi iskolásan egyszerű. Mit kezdjen a rendszerváltoztató társadalom azzal a ténnyel, hogy ilyen-olyan diktatúrák majd fél évszázadra megszakították (legalábbis a társadalom tudatában) a históriai folytonosságot, hogy hamis folyamatrajzokat konstruáltak, embertelen, népellenes és nemzetpusztító ideológia célok érdekében? Össze lehet-e kötni, s ha igen, miként mindazt, ami oly távol került egymástól, s ráadásul olyan politikai körülmények között, amikor a társadalom hangadóinak jelenetős súlyú halmazai (külhoni szövetségeseik támogatásával) abban érdekeltek, hogy a magyarság továbbra is „tudatmódosított” állapotban maradjon, hogy alattvalói öntudatlansággal élje mindennapjait. Azaz, lehet-e politikai célként kitűzni annak visszaállítását, ami a természeténél fogva sokkal mélyebb folyamatok eredménye: a szervességét visszanyerő múltat. Soha nem felejtem azt az elemi iskolai tanmondatot, amely a világ legszerencsésebb országaként, s egyben a történelmi dialektikus materializmus diadalaként állította be (a szovjet tagköztársaságként működő) Mongóliát, hirdetvén, hogy egyetlen ugrással jutott el a középkor sötétségéből a szocializmus verőfényébe.

 

Olvass tovább »

Obama győzött, Romney befejezte

Visszatért a Kongresszusba a Kennedy-dinasztia
Céltudatosabban és ihletettebben térek vissza a Fehér Házba – jelentette ki szerdán Chicagóban több ezer támogatója előtt mondott beszédében Barack Obama.
Barack Obama és alelnöke, Joe Biden a feleségeikkel

Az elnököt, feleségét, Michelle Obamát és két lányukat, Sashát és Maliát mennydörgő tapssal üdvözölték a jelenlévők.

Huszonöt perces gyújtó hangú beszédében az újraválasztott amerikai elnök hangsúlyozta: az amerikai nép “összekapja magát”, és győzedelmeskedik a nehéz gazdasági időkben. “A java még hátravan” – tette hozzá.
“Minden nehézség ellenére a legtöbben közülünk osztoznak az Amerika jövőjével kapcsolatos reményekben” – jelentette ki. “Erre kell haladnunk. Előre!” – mondta egyik híres kampányszlogenjét ismételve.
Barack Obama hangsúlyozta: kompromisszumokra van szükség ahhoz, hogy előrevigyék az országot. Kijelentette: találkozni kíván Mitt Romney republikánus párti elnökjelölttel, hogy megvitassák, hogyan tudnak együttműködni. Úgy fogalmazott, lehet, hogy ádázul csatáztak, de csupán azért, mert mindketten mélységesen szeretik az országot.Barack Obama közölte: együtt akar működni mind a Demokrata, mind a Republikánus párt vezetőivel a deficit csökkentésében, az adótörvények és a bevándorlási reformok kidolgozásában. Kijelentette: dolgozni fog azon is, hogy megszabadítsa Amerikát a kőolajfüggőségtől.

Különleges felügyelet alá kerül Fukusima

Különleges felügyeletet megkövetelő létesítménynek minősítette atavaly márciusban balesetet szenvedett Fukusima–1 erőművet a nemrég felállított japán atomenergiai szabályozó hatóság szerdán, miközben az erőművet birtokló Tepco vállalat állami segítséget kért a becslései szerint tízezer milliárd jenbe (csaknem százmilliárd euróba) kerülő sugármentesítéshez.

A cég korábban ötezer milliárd jenre taksálta a fukusimai atombaleset következtében keletkezett kár helyreállításának költségét, szerdán közzétett jelenése szerint azonban a teljes sugármentesítés ennek kétszeresébe kerülhet. Japán sajtóértesülések szerint a komoly pénzügyi gondokkal küzdő cég – Ázsia legnagyobb magánkézben lévő közszolgáltatója – a kormányzat segítségét kérte a sugármentesítés finanszírozásához, mivel önmaga nem tudja kitermelni a szükséges pénzt.

 

Olvass tovább »

Orbán: Az erkölcsi megújulás első lépése volt a Fidesz győzelme

A Fidesz 2010-ben aratott földcsuszamlásszerű választási győzelme az erkölcsi megújulás felé tett első nagy lépés volt – mondta a The Irish Timesnak Orbán Viktor.

A magyar kormányfő, aki Enda Kenny ír miniszterelnök csütörtöki budapesti látogatása előtt válaszolt írásban a tekintélyes konzervatív ír napilap kérdéseire, kijelentette, hogy a választási győzelem „egyértelmű üzenet volt: azt a feladatot kaptuk, hogy átszervezzük az országot”.

Olvass tovább »

Feltette kezét a bizottság: győzött az Orbán-kormány

Három százalék alatt marad a hazai GDP-arányos államháztartási hiány az Európai Bizottság szerdai közlése szerint, ami azt jelenti, hogy hazánk kikerülhet a 2004 óta tartó túlzottdeficit-eljárás alól. Az EB-bejelentés az Orbán-kormány történelmi gazdaságpolitikai sikerét jelenti, hosszú harc volt, amíg a bizottság elfogadta a számokat.

A kormány által októberben bejelentett, összességében több mint 764 milliárd forintos egyenlegjavító intézkedéssorozat nettó hatása a GDP 1,5 százalékára, azaz mintegy 420 milliárd forintra tehető – közölte becslését az Európai Bizottság szerdán.

Olvass tovább »

2020

 

Sarkosan fogalmazva

– 2012. november 7

2020-ban a korábban elcsatolt országrészek nem magyar polgárai is úgy döntöttek a kiírt népszavazások során, hogy visszatérnek a Szent Korona joghatósága alá. Ez nem volt meglepő, mert az egymást követő aszályos évek során a Duna Belgrádnál már vékony érré szűkült, s egyetlen csepp víz sem jutott el a Fekete-tengerig. Az egész Kárpát-medence szomjazott, és egyre inkább rá lett utalva a magyar vízkincsre. Közrejátszott persze az is, hogy megkezdődött az új alföldi olaj- és gázlelőhelyek kiaknázása, és Ausztria, illetve Csehország parázs vitát folytatott, melyik országon keresztül épüljön meg a vezeték Németországig. Egymás után nyíltak meg a magyar tulajdonú bevásárlóközpontok a nyugat-európai nagyvárosokban, és komoly tüntetéseket rendeztek a helyi gazdák azért, hogy az ő termékeik is polcra kerülhessenek, bár jóval drágábbak és silányabbak voltak. Némi feszültség mutatkozott Kínával kapcsolatban is, hiszen a kínai városokban mindenütt megjelentek a magyar boltok és éttermek, sőt a magyar játékipar után a rövidáru- és cipőkereskedelemben is túlsúlyba kerültek a magyar áruk. A Londonban és Amszterdamban megnyílt magyar használtruha-üzletek kínálatával nem tudtak versenyezni a brit és holland ruhagyárak, Amerika pedig jegyzékben tiltakozott a vád ellen, miszerint Gripen vadászgépeket vásárolt a sokkal korszerűbb magyar repülőgépek helyett. Izraellel is akadtak súrlódások, egyrészt a magyar elnök könnyelmű, és többször cáfolt kijelentése miatt, hogy a magyarok felvásárolják Izraelt, másrészt a Vörös-tenger mellé álmodott magyar kaszinóberuházás miatt, bár ez több száz izraeli munkahelyet eredményezett volna. A magyar–orosz kapcsolatok viszont állandóan fejlődtek, Moszkva új metróvonalának építését egy magyar cég kezdhette el, sőt a Vörös téren emlékművet állítottak az 1956-os magyar szabadságharc áldozatainak emlékére. Aki nem hiszi, járjon utána 2020-ban!

%d blogger ezt kedveli: