Cézanne a Szépművészetiben: fordult a kocka

Amikor a Cézanne-tárlat kapcsán tollat ragad az ember, két cikket írhat meg. Az egyik a tökéletes kiállításról szól. A másik Cézanne-ról. Nem tudom, melyikről tudunk többet: a tökéletes tárlatról vagy a 19. század végének egyik legnagyobb festőjéről, de essünk neki.

Szkeptikus voltam a Szépművészeti Múzeum időszaki tárlataival kapcsolatban. Hiányérzettel, rossz szájízzel távoztam a nagy csinnadrattával beharangozott kiállításokról. Lassan egy éve azonban érezhető a változás a Szépművészeti kiállításainál. A Nyolcak tárlata csodálatos volt, de ott még lehetett tudni, hogy igazából „vendég a háznál” a magyar avantgárd. A Nemes Marcell műgyűjtő emlékére szervezett kiállításon pedig végre megmutatkozott a régóta várt ötletesség és kreativitás, a kurátori munka kifogástalan színvonalára sem volt panasz. A művészi fotográfia születését bemutató tárlaton már ujjongott a kritikusi szív, de a Cézanne-tárlatnál megtörtént a fordulat. Hibátlan kiállítás született a Szépművészeti Múzeum falai között. Sőt picit több is.

 

A művészi fotográfia születését bemutató tárlaton már ujjongott a kritikusi szív, de a Cézanne-tárlatnál megtörtént a fordulat

Fotó: Nagy Béla

 

Olvass tovább »

1956-ban a nemzet megmaradása volt a tét

1956-ban a magyar nemzet megmaradása volt a tét, az emberhez méltó élet biztosítása volt a cél, és a nemzet önbecsülése forgott kockán, ezért nem számított a túlerő – mondta a Terror Háza Múzeum főigazgatója vasárnap Budapesten, a XVIII. kerületi 1956-os emlékmű avatóján.

Schmidt Mária szerint 1956-ban nem lehetett realistának lenni, mert az a biztos pusztuláshoz, az önfeladáshoz vezetett volna. Hangoztatta, a magyarok szabadság nélkül nem tudnak élni, és a történelemben akárhányszor is fosztották meg attól, előbb-utóbb mindig visszaszerezték; ha kellett harcoltak, ha kellett meghaltak érte.

Felidézte, hogy a forradalom, a szabadságharc, a “nemzeti felszabadító háború” mindössze két hétig tartott, mégis megrengette a világot. Hozzátette: 1956 után nem lehetett nem tudomásul venni, hogy a Szovjetunió fennhatóságai alatt álló országokban az emberek totális diktatúrában élnek.

Olvass tovább »

A társadalom is felelős az elmaradt számonkérések miatt

Horváth Attila jogtörténész, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem docense szerint részben a társadalom felelős azért, hogy a rendszerváltás után nem kérték számon az 1956-os forradalom és szabadságharc megtorlóinak bűneit, és nem volt elegendő akarat arra sem, hogy 1956 hőseit kellőképpen elismerjék, ezért maradt el utóbbiak méltó kárpótlása.

Az Irány Csoport vasárnapi budapesti, a Terror Háza Múzeumban tartott rendezvényén a jogtörténész elmondta: a szovjetek 1956. október 23-án még azt hitték, pusztán a tankok megjelenése felszámolja a forradalmat, mivel azonban ebben csalódniuk kellett, november 4-én “semmit nem bíztak a véletlenre”, és a nyugati világ passzivitása mellett megindult “a hatalmas szovjet haderő”.

 

Olvass tovább »

Nemzeti Emléknap: Országszerte az ’56-os forradalom áldozataira emlékeznek

A központi ünnepségek reggel 8 órakor kezdődtek a budapesti Terror Háza Múzeumnál, az áldozatok falánál egész nap el lehet helyezni az emlékezés mécseseit és virágait. A fővárosban, az Új Köztemető 301-es parcellájánál egész nap várják mindazokat, akik kegyeletüket kívánják leróni áldozatok sírjánál.

Óbuda-Békásmegyer önkormányzatának megemlékezésén, a Kiscelli kastély főbejáratánál Varga Mihály tárca nélküli miniszter mond beszédet. A XXI. kerületben, a Görgey téren felavatják a magyar szabadság és függetlenség mártírjai tiszteletére állított emlékművet. Vargha Tamás, a Honvédelmi Minisztérium parlamenti államtitkára a soroksári Juta-dombon megkoszorúzza az 1956-os emlékművet.

A XVIII. kerületi Hargita téren 15 órakor átadják 1956-os emlékművet, amely a kerületi önkormányzat kezdeményezésére, a Terror Háza Múzeum kutató munkája és F. Kovács Attila Kossuth-díjas művész koncepciója alapján készült el. Itt köszöntőt mond Ughy Attila polgármester és Schmidt Mária, a múzeum főigazgatója. Az eseményről beszámolót készít az M1 Híradó.

Megemlékezés lesz a fővárosi Fiumei úti sírkert 21-es parcellájánál: az 1956-os forradalom hősi halottainak emlékművénél koszorúzást tartanak. A Kisfogház emlékhelynél koszorúzási ünnepség lesz, beszédet mond Kovács Róbert X. kerületi polgármester.

A Terror Háza Múzeumban délután Gyarmati Dezső, az 1956. évi olimpiai vízilabda-válogatott tagja, Regéczy-Nagy László ezredes, a Bibó-per vádlottja, a Történelmi Igazságtétel Bizottság elnöke, valamint Horváth Attila jogtörténész, egyetemi docens idézi fel az 1956. évi forradalom és az azt követő megtorlás eseményeit. A Mátyás-templomban az 1956-os forradalom és szabadságharc 56. évfordulója alkalmából az elesettek és a megtorlás áldozatai emlékére tartanak szentmisét.

A Szerb Köztársaság budapesti nagykövetsége és a Nagy Imre Társaság budapesti szervezete közösen emlékezik meg arról, hogy 56 évvel ezelőtt az akkori Jugoszlávia Nagy Imrének és a mellette kitartó politikusoknak, valamint családjaiknak menedéket adott. Az ennek kapcsán áldozatul esett sajtóattasé, Milenko Milovanov előtt is fejet hajtanak a részt vevők.

A hódmezővásárhelyi önkormányzat megemlékezésén Wittner Mária 56-os halálraítélt, a Fidesz országgyűlési képviselője mond beszédet. A miskolc-belvárosi görög katolikus templomban az 1956-os forradalom 56. évfordulója emlékére ökumenikus istentisztelet tartanak. Szegeden Nagy Imre szobránál tartanak megemlékezést, Orbán Imre történész, a Csongrád Megyei Közgyűlés képviselője mond beszédet. A Dóm téren, a Magyar Pieta 1956 címet viselő szobornál tartanak megemlékezést és koszorúzást. Keszthelyen a Szent Miklós temetőben tartják a városi megemlékezést az 1956-os forradalom leverésének évfordulója alkalmából, beszédet mond Ruzsics Ferenc polgármester. A hatvani önkormányzat a Mártírok terén közös főhajtással és gyertyagyújtással emlékezik.

Budapesten este hat órakor a Kossuth téren őrlángra állítják a forradalom lángját az 1956-os emlékműnél, és mécseseket is gyújtanak, minderről a Híradó is beszámol.

A nemzeti emléknapon programját az este hét órakor kezdődő emlékkoncert zárja a budapesti Szent István-bazilikában, a MÁV Szimfonikusok előadásában Beethoven Eroica című szimfóniája hangzik el. Az eseményen részt vesznek az állami protokoll képviselői, a Magyarországra akkreditált diplomáciai testület tagjai és az 56-os szervezetek képviselői. Az emlékkoncertet 22 órától a Duna World, 21.30 órától pedig a Bartók Rádió felvételről közvetíti. A Kossuth Rádió több műsorát is az emléknapnak szenteli.

1956. november 4-én a szovjet csapatok bevonultak Budapestre, és leverték az október 23-án kirobbant forradalmat és szabadságharcot. Az országban néhány helyen elszórtan még egy hétig tartott a fegyveres ellenállás. Nagy Imre miniszterelnök családjával és a hozzá közel álló politikai körrel november 4-én menedékjogot kért és kapott a jugoszláv nagykövetségen, de november 22-én a szovjet titkosszolgálat segítségével tőrbe csalták, és a romániai Snagovba hurcolták.

– 2012. november 4., vasárnap

75 hónapos a Fidesz-rekord, Bajnaiék tovább hasítják az ellenzéki tortát

75 hónapja vezeti a népszerűségi listákat a jelenlegi kormánypárt, míg az ellenzék továbbra is rendkívül megosztott. Bár a biztos szavazók között kisebbségben vannak a Fidesz–KDNP hívei, de egyelőre semmi jele nincs annak, hogy a velük szemben álló szavazók egy blokkba rendeződjenek.

Erősödött a Fidesz és az MSZP is: a kormánypárt idei legjobb eredményét érte el októberben, az MSZP a választások óta a legmagasabb támogatottságát élvezi – állapította meg az Ipsos. A biztos szavazók körében a cég szerint a Fidesz 41, az MSZP 33 százalékot ér el, a Jobbik 15 százalékon áll, az LMP 6, a DK 4 százalékos.

 

 

Olvass tovább »

%d blogger ezt kedveli: