Sikersztori IMF-módra: megszorítás és adóemelés

Sajátságos módon sikersztorinak nevezte az IMF 2008–2009-es térségbeli tevékenységét, ami hazánk esetében a nyugdíjak csökkentését, a közszféra béreinek befagyasztását, valamint a gyes és a gyed idejének lerövidítését jelentették. A Gyurcsány Ferenc és Bajnai Gordon vezette kormányok ezen diktátumokat gondolkodás nélkül végrehajtották. Ezzel szemben a második Orbán-kormány nem a megszorításokban látja a megoldást, hanem többek között a terhek szétterítésében.

Az IMF küldöttsége Budapesten

Az IMF küldöttsége Budapesten
Fotó: Europress/AFP

 

Olvass tovább »

Kurucok, labancok

Azt mondják, a magyaroknál két ember legkevesebb három állásponton van. Aki a televízióban megnézte az őszi parlamenti munka első ülését, annak ez eszébe juthatott, különösen a miniszterelnök évadnyitó beszédének ellenzéki fogadtatása után. A forgatókönyv is a réginek bizonyult: a Jobbik dúrban, az LMP mollban áriázza régi vádjait, az MSZP meg hol ehhez, hol ahhoz tercel.

Magyarország két éve olyan magasra tornyozta maga előtt a feladatokat, hogy némelyek azt hitték, egy bástya elé kerültek, s még az sem tűnt föl nekik, hogy nincsenek lőrések. Orbán Viktor felsorolta a két év erőfeszítéseinek eredményeit, és megerősítette, hogy a kormány folytatja a megkezdett politikát. Ezért esett szó az adósságcsökkentésről, az államháztartási hiány mérsékléséről, a középosztály megerősítéséről, a munkahelyteremtésről és az ősszel megalkotandó földtörvényről.

A központi téma tehát nem az IMF-fel történő megállapodás előnyeinek és hátrányainak taglalása volt, hanem az a közigazgatást, adózást, hiteltörlesztést, munkahelyteremtést magában foglaló nagy, átszervező munka, amelynek az Orbán-kormány a félidejéhez ért. A miniszterelnök új politikai életszabályok szükségességéről beszélt, s ebben az „élet” szó beiktatása a legérdekesebb. Mert az a politika, amelynek nincsen köze az élethez, az életünkhöz, előbb vagy utóbb kudarcot vall. Az SZDSZ ezen bukott meg, az LMP pedig emiatt nem tudja növelni táborát. Bár Orbán Viktor nem először magyarázta el az okokat, a pénzügyi biztonsági háló fontosságát, a Jobbik elnöke megkérdezte, miért kötünk megállapodást az IMF-fel, ha nincs szükségünk a hitelre. Ilyen kérdések a téren, a sakkozók közt meg a gőzfürdőben egészen jól hangzanak, de parlamenti politikusnak ennyire naivan nem tanácsos kérdezősködnie, mert neki a kérdés utáni visszakérdezésre is tudnia kell előre a választ. Vadítóan hangzott az LMP részéről is a „romhalmaz” ország, meg a sallangtalanul és bulvárosan csak „baltás gyilkost” pártolónak bélyegzett kabinet elmarasztalása, de vajon hol járt Jávor Benedek 2010 előtt, a Gyurcsány- és Bajnai-kormányok idején, ha az az állapot neki nem volt romhalmaz, és van-e némi fogalma a rendszerszerűen működő kiadatási procedúrákról szerte a világban?

Szerencsés alkatnak mondhatja magát minden ellenzéki képviselő, akinek csak és kizárólag az elmúlt két évvel voltak gondjai. Orbán Viktor a replikáiban a legjobb, és még ha úgy tűnhet is, elveszíti a fejét, azt is igen józanul és megfontoltan teszi. – Pár éve azt gondoltuk, az EU mindenre megoldás. Ma azt látjuk, hogy az EU a problémák forrása – hallhattuk, és ki-ki vérmérséklete szerint megnyugodhat vagy idegeskedhet amiatt, hogy ezt számos nyugati közgazda ugyanígy gondolja. – Maguk arra büszkék, hogy járják az országot, mi meg arra, hogy benne élünk – mondta a kormányfő az LMP frakcióvezetőjének. – Önök remegve várják, mikor lesz végre megszorítás! – olvasta Mesterházy Attila fejére, akinek rendesen az orra alá dörgölte, hogy a 2008-as IMF-megállapodást az MSZP-kormány három hét alatt úgy benyelte, mint kacsa a nokedlit. (Vajon az miért volt jobb, hogy az akkori vezetés nem mérlegelt az ország érdekei védelmében, és időt sem adott magának átgondolni a kölcsönt adó feltételeit? A nyugdíjak akkor 8 százalékkal csökkentek!) Mesterházy büszkén mondta: a 2008-as 20 milliárdos IMF-hitel jelentős része a bankoknál landolt. Azoknál, akiket az Orbán-kormány megadóztatott…

Mert jó, ha tudjuk, Magyarország fő bűne a pénzvilág szemében éppen ez: a megosztott közteherviselés. Ez volt a harapás az almába, az ok a kiűzetésre. De azért a paradicsom és az offshore-paradicsom közt a különbség megmarad.

Körmendy Zsuzsanna
Magyar Nemzet

2012. szeptember 11., kedd

 

Kudarccal végződött a szocialisták újabb Magyarország elleni akciója

Az Európai Parlament csütörtöki ülésén határozatban ítélte el Azerbajdzsánt Ramil Safarov kegyelemben részesítése miatt. Bár a magyar szocialisták ismételten mindent megtettek azért, hogy a dokumentum Azerbajdzsán mellett a nemzetközi joggal összhangban eljáró magyar kormányt is elítélje, ez a kísérletük megbukott, a baloldali módosító indítványok leszavazásával kiegyensúlyozott határozat született. Az Európai Bizottság a vita során kijelentette: Magyarország a megfelelő azerbajdzsáni garanciák birtokában járt el – írja közleményében a Fidesz EP-delegációja.

Riadalom volt az USA berlini konzulátusán

Feloldották csütörtök délután a zárlatot az Egyesült Államok berlini konzulátusán, miután a hatósági szakértők megállapították, hogy nem jutott mérgező vegyi anyag az épületbe. A konzulátust azt követően zárták le, hogy többen hirtelen támadt légúti panaszokat jelentettek.

A konzulátus vízumosztályának ügyfélszolgálatán délelőtt egy albán állampolgárságú férfi vízumkérelmet nyújtott be, és amikor az útlevelét átadta egy hivatali dolgozónak, az a dokumentumból áradó szagtól rosszul lett. Két másik alkalmazottnak is légúti panaszai támadtak.

A történtek miatt riasztották a rendőrséget és a tűzoltóságot. A hatóságok lezárták az USA berlini konzulátusának épületet, kiürítették az ügyfélszolgálatot és átkutatták az épület valamennyi helyiségét. Mérgező vegyi anyagot nem találtak, és más, veszélyre utaló jelet sem fedeztek fel.

Az épület körül elrendelt zárlatot feloldották. A gyanús útlevél tulajdonosa szabadon távozhatott. A légúti panaszokról beszámoló három alkalmazottat kivizsgálásra kórházba szállították.

A hatóságok az esetet azokkal az arab világban történt összecsapásokkal összefüggésben vizsgálták, amelyek egy iszlámellenes amerikai film miatt robbantak ki. Csütörtökön Szanaában, a jemeni fővárosban tüntetők százai rohamozták meg az Egyesült Államok nagykövetségét, a kairói amerikai nagykövetségnél több mint tucatnyian sérültek meg a csütörtökre virradó éjjel. A líbiai Bengáziban működő amerikai konzulátus ellen indított keddi támadásban meghalt az amerikai nagykövet, a konzulátus három munkatársa és több líbiai biztonsági őr.

Többen is légúti problémákat jelentettek az USA berlini konzulátusán, ezért részlegesen kiürítették az épületet.
Többen is légúti problémákat jelentettek az USA berlini konzulátusán, ezért részlegesen kiürítették az épületet.
Fotó: Reuters

Rejtélyek övezik a lázító muszlimellenes filmet

 

A rendező nem is létezik, az arab világban óriási felháborodást kiváltó produkció színészei pedig azt hitték, kosztümös filmben szerepelnek.

Óriási felháborodást váltott ki a Közel-Keleten a Muszlimok ártatlansága című amerikai film előzetese, mely erőszakos, gyilkos csőcseléknek állítja be a mohamedánokat, ráadásul a prófétát is sértegeti. A YouTube-ra felkerült – és rejtélyes módon arabra lefordított – tréler tömegmegmozdulásokhoz vezetett: Tunéziában amerikai zászlót égettek, Egyiptomban és Líbiában pedig megostromolták a nagykövetséget, ami az utóbbi esetben a nagykövet és három munkatársának életébe került. A média nyomozni kezdett a halálos film készítői után, a kutakodás pedig meglepő eredményekkel járt.
Egy trailer: http://www.youtube.com/watch?v=AccGMUIQQRE

 

Olvass tovább »

Szegediék a húsosfazéknál – Bár kiléptek a pártból, a volt jobbikosok megőrizték pozícióikat

 

Hiába lépett ki a Jobbikból korábban a zsidó felmenői kapcsán bonyodalmakba keveredő Szegedi Csanád és testvére, Szegedi Márton is, mindketten jól fizető, befolyásos pozícióban maradtak. Egyikük európai parlamenti képviselő, fivére pénzügyi bizottsági vezető.

Biztossá vált az Európai Parlament (EP) őszi ülésszakának e heti indulásakor, hogy Szegedi Csanád a Jobbik kérése ellenére sem mond le a párt nevében megszerzett EP-mandátumáról. Bár a pártból való távozásakor arra hivatkozott, hogy nem is tud megválni a képviselőségtől, hiszen az EP-ben nyári szünet van, szerdán a Magyar Nemzet kérdésére kijelentette, megtartja a mandátumát. Többet azonban nem kívánt hozzátenni. Az EP-képviselői alapilletmény egyébként nettó 6200 euró havonta, mellé pedig 21 ezer eurós pénzügyi keret is jár.

 

Olvass tovább »

%d blogger ezt szereti: