L. SIMON: MINDENKINEK JOGA VAN KIMONDANIA A VÉLEMÉNYÉT

“Nem szabad, hogy a politika befolyásolja a művészi szabadságot”

A kultúráért felelős államtitkár szerint a közönség és a szakma dolga, hogy ítéletet mondjon a művészi alkotásokról, nem szabad ugyanis, hogy a politika befolyásolja a művészi szabadságot.

A Kossuth Rádió Vasárnapi újság című műsorában a művészet és a politika viszonyát, közte A hatodik koporsó című Csurka István-drámát is – amelyet végül nem mutat be az Újszínház – firtató kérdésre L. Simon László hangsúlyozta: nem szabad, hogy a politika befolyásolja a művészi szabadságot, nem ez a dolga ugyanis, de “ebből nem következik, hogy a politika mindig képes önkorlátozásra, sőt vannak olyan korszakok, amikor irányított művészet, irányított kultúra van, lásd a szocialista diktatúra időszaka”.

Ma Magyarországon egy demokratikusan gondolkodó politikusnak nagyon nagy felelőssége van az alaptörvényben is rögzített alkotói, művészi, gondolkodói szabadság feltételrendszerének garantálásában – emelte ki az államtitkár, kijelentve: egy élhető ország attól is élhető, hogy ha mindenki szabadon gondolkodhat, alkothat “addig a határig, amíg az alkotásával másoknak alkotmányos alapjogait nem sérti”.

Közölte: mindenkinek joga van kimondania a véleményét, kinyilvánítania esetleges nemtetszését egy darabról, egy könyvről vagy egy kiállításról. “Azt az egyet nem teheti meg, hogy betiltja” – nyomatékosította L. Simon László, példaként említve, hogy a Műcsarnok Mi a magyar? című kiállításával kapcsolatban – amely a nemzeti identitással kapcsolatos alapkérdésekre 52 kortárs képzőművész 150 munkáján keresztül keresi a válaszokat – több olyan levelet is kapott “magukat demokratának valló választópolgároktól”, hogy zárassa be, tiltsa be a tárlatot. “Többeknek megírtam (…), hogy mi nem tiltunk be, mi nem zárunk be kiállításokat, még akkor sem, hogy ha a személyes ízlésemmel vagy a politikai, társadalmi, kulturális értékrendünkkel nem találkozik. Nem, nem ez a dolgunk” – mondta.

“Mondjon a közönség ítéletet a műalkotásokról, és mondjon a kritikai élet, a szakmai közönség szakmai vagy akár a szakmai ítéleten túlmutató, akár politikai dimenziókat is felmutató ítéletet” – fogalmazott L. Simon László, hozzátéve, hogy ha a közönségnek nem tetszik valami, például egy előadás vagy egy kiállítás, akkor “bojkottálja” azt, ne vásároljon rá jegyet.

“A szükségszerűen ránk köszöntött szabadságnak vannak ilyen következményei is” – zárta szavait.

MHO/Fidesz.hu

SZIJJÁRTÓ: MAGYARORSZÁG SZERINT ELFOGADHATATLAN AZ AZERIEK ELJÁRÁSA

 

Szijjártó Péter, a Miniszterelnökség külügyi és külgazdasági államtitkára hangsúlyozta: Magyarország az ügy minden részletében az Európa Tanács nemzetközi kiadatási ügyeket rendező egyezménye szerint járt el.

A Külügyminisztérium vasárnap jelezte Azerbajdzsán budapesti nagykövetének, Magyarország elfogadhatatlannak tartja az azeri kiadatási ügyben zajlott eljárást – nyilatkozta Szijjártó.

Az örmény katonatársa meggyilkolása miatt elítélt azeri férfi jogi képviselője kezdeményezte az igazságügyi miniszternél, hogy Ramil Szahib Szafarov Azerbajdzsánban tölthesse le büntetését; ezek után az igazságügyi tárca vezetője megkereste az azeri hatóságokat, akik jelezték, hogy a budapesti ítélet alapját képező bűncselekmény az ő államuk büntető törvénykönyve szerint is bűncselekmény, és életfogytig tartó szabadságvesztéssel büntethető, majd közölték azt is, folytatni kívánják az ítélet végrehajtását – fejtette ki az államtitkár.

Azzal kapcsolatban, hogy az azeri fél végül nem az általa küldött hivatalos dokumentum szerint járt el, a magyar Külügyminisztérium vasárnap jelezte Azerbajdzsán budapesti nagykövetének: Magyarország elfogadhatatlannak tartja ezt az eljárást – közölte Szijjártó Péter.

 

MHO/Hirado.hu/MTI

Bartus László Orbán Viktorról

 

 

„Hasonló módszerekkel és aljas eszközökkel belülről szétverte az MSZP-t, a párton belüli embereivel manipulálta a pártot. A legerősebb baloldali pártot a megszűnés szélére juttatta, és a koalíciós partnerével való szakítás után szinte lenullázta a pártstruktúra másik oldalát is. Mindez a demokrácia és az alkotmányosság elleni durva merénylet.”

nepszava.com

„Beteg vagy személyiségzavarban szenvedő ember nem vezethet országot, nem játszhat milliók életével. Pedig látszik, hogy ez az ember mentálisan alkalmatlan, hogy néha eltorzul a feje, időnként olyan benyomást kelt a vérben úszó szemeivel, mintha súlyos alkoholproblémái lennének, és messziről látszik, hogy zabál, mint egy disznó. Minden jel arra utal, hogy súlyos belső zavarokkal küzd, nem egy fegyelmezett, összeszedett laza ember, aki birtokolja a képességeit, és van fogalma a külvilágról. Egy eszelős pali kóvályog itt, ti pedig a puskaporos hordón ültök, miközben ez bepálinkázva imbolyog a gyufával a kezében. Nem engedném még a volánhoz sem ülni.”

nepszava.com

A magyar álmenekültek évi 222 millió dollárjába kerülhettek Kanadának

 

222 millió dollárjába (csaknem 51 milliárd forintjába)kerülhettek tavaly Kanadának a “színlelt” magyar menekültek – közölte a hét végén a honlapján a Kanadai Kormányközi Konferencia Titkársága (CICS) az ország határőrizetének (CBSA) adataira hivatkozva.


http://www.echotv.hu/kulfold/a_magyar_almenekultek_evi_222_millio_dollarjaba_kerulhettek_kanadanak.html

Olvass tovább »

Az MSZP millióknak fordít hátat, és menekül a Fidesztől

 

Nem kapunk általános képet arról a szocialisták által vitára bocsátott programvázlatból, hogy adott esetben az MSZP mit kezdene a kormányzati hatalommal – állapította meg Nagy Attila Tibor. A politikai elemző szerint a vázlat hanyagolja az ideológia kérdéseket, és a középosztálynak is hátat fordít, inkább a szegényebb rétegekre kíván koncentrálni, de abban sem folytat következetes politikát.

Az MSZP-nek az utóbbi egy évben megnőtt az önbizalma, Gyurcsányék kiválása, és a Demokratikus Koalíció megalakulása sem apasztotta le a párt támogatottságát – állapította meg Nagy Attila Tibor, a Méltányosság Politikaelemző Központ (MPK) szakértője legfrissebb elemzésében. Kétségtelen, hogy ma az MSZP az ellenzék vezető ereje, nélküle a kormányváltás a jelenlegi erőviszonyok tükrében nem tűnik reálisnak – tette hozzá.

Tavasszal a József Attila Alapítvány tette közzé az MSZP programvázlatát, amelyről azóta interneten is vitát folytathatnak a hozzászólók. Mivel a jelenlegi trendek szerint a Fidesz 2014-es esetleges leváltása esetén egy baloldali jellegű új kormányban erősen valószínűsíthető a szocialisták részvétele, fontos értelmeznünk ezt a dokumentumot – hangsúlyozza az MPK szakértője. „Tegyünk kísérletet e programvázlat alapján annak a kérdésnek a megválaszolására: milyen országot szeretnének a szocialisták ismételt hatalomra jutásuk esetén?”

Olvass tovább »

Gyurcsány éhségsztrájkra készül?

Gyurcsány Ferenc, a Demokratikus Koalíció (DK) elnöke éhségsztrájkba kíván kezdeni a Kossuth téren, így tiltakozva a kormánypártok előzetes választói feliratkozásra vonatkozó elképzelése ellen – értesült a Magyar Nemzet szocialista körökből.

Olvass tovább »

Rajnák László pofonjai

Cseh Tamás és Bereményi Géza dalt írt róla, Gothár Péter 1981-es filmjében, a Megáll az időben pedig Rajnáknak hívják a Pierréket sanyargató kommunista igazgatót – aligha véletlenül. Az „igazi” Rajnák László a hajdani Ifjúsági Park rettegett vezetője és brutális pofonosztó volt.

„Az 1960-as évek végén, az 1970-es évek elején a Kex és a Mini koncertjei­re és lányokkal ismerkedni a Budai Ifjúsági Parkba jártam. Többször előfordult, hogy az Ifiparkot vezető ávós, Rajnák László részeg különítményesei gumibotokkal támadtak a fiatalokra – írja 2010-es cikkében Najmányi László, és való igaz, a fenti eseménysor több tíz- akár százezer fiatal nemzedéki élménye, tapasztalata. A zene is, a pofonok is…

Rajnák László fiatalkora ma már alig deríthető fel: személyes élettörténete az ötvenes évektől nyilvános, amikor a birkózást abbahagyta, és különböző egyesületeknél dolgozott edzőként. Ami bizonyos: 1958-ig az Óbudai Hajógyárban társadalmi munkában edzette a gyár birkózóit, akkor viszont – 1956 után két évvel – sok ember kellett az ifjúságpolitikába, és a meggyőződéses kommunista Rajnákra felfigyelt a budapesti KISZ-bizottság. Hűséges, kiszámítható elvtársukként nevezték ki az 1961. augusztus 20-án megnyitott Budai Ifjúsági Park, közkeletű nevén az Ifipark élére.  Rajnák két szempontból is roppant szerencsés választásnak bizonyult: kiterjedt sport- és alvilági kapcsolatai kapóra jöttek a vezetésben, de politikai szempontból is feddhetetlen volt. Az évek során ütőképes, brutális rendezői gárdát épített ki maga köré: egykori ávós, kommunista verőlegények, külvárosi kemény fickók, de ifjúgárdisták és megbízható barátok is felügyelték a „kulturáltan szórakozó magyar ifjúságot”.

A hatvanas évek fojtott, illedelmességre szoktató légkörében szóba sem jöhetett, hogy bárki hosszú hajjal, farmerben lépjen a parkba, de még a bentiek viselkedését is figyelték: habozás nélkül kizavarták a tvisztelő, „jampizó”, feltűnést keltő fiatalokat. A lányokat túlságosan rövid szoknyában, a fiúkat nyakkendő nélkül azonnal kívülre tessékelték, igaz, a hetvenes évek elejétől enyhült a szigor.  Ami Rajnákot igazán Rajnákká tette, az a kétségbevonhatatlan tény: tizenhárom éven át személyesen osztotta a pofonokat az Ifiparkban.  „1968-ban Várkonyi Matyival éppen Liversing-koncerten voltunk, amikor váratlanul megjelent Rajnák” – meséli Papp Gyula, a Skorpió és a Mini egykori billentyűse. „Különösebb indok nélkül egyszerűen fejbe rúgott egy lányt, méghozzá felfelé, majdnem vízszintesen: az ember ki sem nézte volna abból a köpcös emberből.” „Nekem is kijutott a megtiszteltetésből, hogy kaptam egyet Rajnáktól” – emlékszik vissza Koltay Gábor filmrendező. „Egészen pontosan odalegyintett egyet a tarkómra, mert nem tetszett neki, hogy a színpad mellett fényképezek. Aztán amikor jóval később találkoztunk, megemlítettem neki az esetet. Természetesen már nem emlékezett semmire, de azt mondta, valahogyan fenn kellett tartania a rendet.” 1969-ben a kivégzett kommunista politikus fiát, ifj. Rajk Lászlót és barátait verette meg az Ifipark királya. Éppen a Kex muzsikált, dobosuk, Kisfaludy András ma is emlékszik mindenre, mert a színpadról végignézte a történteket: „Egy nemzetközi régésztábor külföldi vendégeivel érkeztek meg Rajkék, szépen leültek, eleinte nem is volt semmi baj. Aztán Rajnákék mondvacsinált ürüggyel belekötöttek az egyik vendégbe, nagy verekedés kezdődött, csak úgy özönlött ki hat-nyolc verőlegény az irodából. Rajnák hegyes orrú cipővel rugdosta Rajk barátnőjének ágyékát, mit mondjak, borzalmas látvány volt. Aztán vizsgálatot indítottak, bevittek több embert, minket, a zenekart is – így ment ez akkoriban.

” Hogy Rajnák László közönséges szadista volt-e, esetleg máig mellékszálként kezelt különös vonzalmai miatt verte a fiatalokat, ma már mellékes. Mindenesetre tény, hogy kisded játékait – Erdős Péterhez hasonlóan – ő is eljátszotta: egyéni ízlése, rokonszenve döntően befolyásolta, ki léphet fel a parkban, és ki nem. Kiskirályi hatalmával tökéletesen tisztában volt. „Természetes dzsungaság jellemezte” – összegez Schuster Lóránt, a P. Mobil főnöke. „Selypítve, pöszén beszélt, nekem mindig azt mondogatta előzékenyen, hogy Schuster, Schuster, szétrúgom a p.cádat… Állandóan azt ismételgette, hogy nem elég jól játszani, tanítani, művelni is kell a fiatalságot. Miközben mi gombokért játszottunk, neki mindig akadt egy márkás konyakja az irodában.

Brutális ak­ciói közismertek, de tegyük hozzá, olykor neki sem volt könnyű az élete: az ifiparkos bulikra ugyanis nemcsak a belvárosi gyerekek jártak, a keményebb zenékre betódult a külváros, Csepel, Angyalföld is.” Rajnákék vesztét az Ifipark egyre zűrösebb pénzügyei okozták. Több visszaemlékező szerint hosszú éveken át csaltak, sikkasztottak minden lehetséges módon. A belépőjegyeket például elvették a bejáratnál, visszavitték a pénztárba, így könnyen manipulálhatták az eladásokat. Kezdettől fogva köztudott volt az is, hogy az Ifiparkban nem nagy élvezet sört inni: erősen vizezték, összeöntögették, ráadásul drágán is kínálták. Nem alaptalanul, de általános meglepetésre 1974-ben a pártállam lecsapott Rajnákra: gazdasági bűncselekmények miatt bűntársaival együtt elítélték, és a hírt gondosan megszellőztették a sajtóban. Rajnák hat évet kapott, de a börtönben sem hazudtolta meg magát: kiváló klubmunkát végzett, tartalmas és színvonalas programokkal.  1984-ben mutatták be Koltay Gábor Volt egyszer egy Ifipark című filmjét.

Az egykori igazgató addigra kiszabadult a börtönből, Velencén élt és dolgozott kőművesként. A hatalma csúcsán rögzített néhány fekete-fehér híradós kockától és semmitmondó, rövid mondattól eltekintve Koltay filmjének részlete a legfontosabb fennmaradt dokumentum Rajnákról.  Nézem a felvételt. Hunyorogva, megviselten áll a kamera előtt, fehér trikó domborodik a hasán. Kissé szürreális, amint nyakláncán kereszt és hatágú csillag fityeg. Kásásan, nehezen érthetően beszél. Perceken át magyarázza, hogy ő csak a kötelességét teljesítette, és jól is tette, hiszen például Radics Béla is levetkőzött volna a színpadon, ő persze nem engedte, és egyébként is, rendet kellett tartani a parkban, erre szerződött. Kamerán kívül szerencsére bőbeszédűbb volt, Koltay Gábor ma is emlékszik látványos kifakadására. „Rajnákot nagyon megviselte a többéves börtönbüntetés, kihullottak a fogai, rossz bőrben volt. Úgy vettem ki a szavaiból, hogy áldozatnak tekintette magát, és éles hangon szólt azokról, akik – a legmagasabb szinten – cserbenhagyták őt. Nyilván ennek az »árulásnak« tulajdonította börtönbüntetését is.” Az igazgató a filmben arról is beszél, hogy naponta tizenhatféle gyógyszert szed, szívbeteg, cukros és magas a vérnyomása.

Nem sikerült megtudnom, hol és mikor halt meg. A rendszerváltozást valószínűleg nem érte meg.  Az viszont bizonyos, hogy a kamera előtt lényegében ugyanazt mondja, mint a nürnbergiek: parancsra tettem… És ebben minden benne van.

Szentesi Zöldi László- 2012. szeptember 1., szombat

 

%d blogger ezt szereti: