Javában dolgozik a pénzszivatty

1500–2000 milliárd forintot vonnak ki az országból a hitelintézetek külföldi tulajdonosai

A jegybanki szakértők várakozásai szerint 2014-ig még jelentős forráskivonás várható a magyarországi bankszektorból. Becslések alapján további 1500-2000 milliárd forintot „szippanthatnak” ki a hitelintézetek nyugati anyabankjai. A pénzügyi felügyelet jelentése alapján aggasztó, hogy a régió több országával szemben itthon nem tud beindulni a banki hitelezés, aminek a gyenge gazdasági kilátások mellett az anyabanki forráskivonás is az oka.

A külföldi tőkekövetelmény miatt az idehaza működő pénzintézetek aligha járulnak hozzá a bővüléshez

A külföldi tőkekövetelmény miatt az idehaza működő pénzintézetek aligha járulnak hozzá a bővüléshez (Fotó: Horváth Péter Gyula)

A Magyar Nemzeti Bank (MNB) összesítései alapján az elmúlt két évben jelentős forrásokat vontak ki a magyar bankszektorból a tulajdonosok. A jegybank kimutatása szerint 2010-ben ennek összege 1700 mil­liárd, 2011-ben pedig 1800 milliárd forint volt, amely együttesen mintegy 12 milliárd eurót jelentett a szóban forgó két esztendő alatt.

Az MNB prognózisa szerint 2014-ig további jelentős, mintegy öt-tíz milliárd eurót kitevő külföldi forráskivonás várható Magyarországról. Ennek oka elsősorban az, hogy nagymértékben megnőttek a hitelintézetek anyabankjainak tőkekövetelményei.

Ugyanakkor a forráskivonásban kiemelt szerepet játszik az is, hogy az eurózónában működő anyabankok a világgazdaságban, illetve az Európában zajló folyamatok miatt arra törekszenek, hogy csökkentsék az úgynevezett hitel-betét arányokat, amit 2014-re a Magyar Nemzeti Bank átlagosan 110-es mutatóra vár az európai pénzintézeti csoportokat tekintve. Jelenleg az említett mutató 120 százalékos.

Török Zoltán, a Raiffeisen Bank vezető elemzője a Magyar Hírlap megkeresésére azt hangsúlyozta: az anyabankok forráskivonása miatt nem várható, hogy a Magyarországon működő pénzintézetek hozzájáruljanak a gazdasági növekedéshez. Ráadásul a közgazdász szerint a következő években sem valószínűsíthető, hogy aktívabban hitelezzenek a bankok. „Miután bankhitel nélkül nehéz bővülnie a gazdaságnak, alacsony szinten ragadhat be az éves magyar gazdasági teljesítmény” – emelte ki Török Zoltán.

Aggasztó, hogy a régió több országával ellentétben Magyarországon nem tud beindulni a banki hitelezés, amelynek a gyenge gazdasági kilátások mellett az anyabanki forráskivonás is oka – ez olvasható ki a PSZÁF témával foglalkozó, korábbi gyorsjelentéséből. A pénzügyi felügyelet szakértői szerint a banki hitelezés szűkülése a régióban jellemző átlagnál sokkal erőteljesebb, de a térség legtöbb országában – átmeneti visszaesést követően – kifejezetten nő a hitelezési aktivitás. Nálunk „fagyott” a hitelpiac, a banki kölcsönök visszaszorulása a magyar gazdaságban viszont nem új keletű jelenség, a tendencia 2009 óta tart.

„A nyugati bankok vélhetően csökkentik a kelet-európai hitelkihelyezésüket, és egyes esetekben meg is válhatnak leánybankjaiktól, annak érdekében, hogy megfeleljenek a magasabb banki tőkekövetelményeknek” – jelentette ki még a múlt év végén Erik Berglöf, az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank vezető közgazdásza a Dow Jones üzleti hírügynökségnek adott interjúban.

Szajlai Csaba
MHO

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Google kép

Hozzászólhat a Google felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Kapcsolódás: %s

%d blogger ezt kedveli: