A magyar romák „kemény visszatéréséről”

A Kanadában menedéket kereső magyar romák „kemény visszatéréséről” írt a La Libre Belgique című brüsszeli napilap. Christine Dupré közép-európai tudósító a cikkben emlékeztetett arra, hogy egy új kanadai jogszabály miatt a következő hónapokban mintegy 5200 magyar romának kell visszatérnie hazájába, hiszen Magyarországon nem minősülnek politikailag fenyegetett személynek.

Emlékeztetett arra: a magyar kormány igyekszik biztosítani kanadai partnerét, hogy a visszatérő romákat jó körülmények fogadják. Utalt ugyanakkor a Magyar „Gárdához közeli milíciák terrorkampányára” is, megjegyezve, hogy „néhány, nagy sajtónyilvánosságot kapott letartóztatáson kívül a hatóságok nem tesznek semmit”.

Megállapította a cikk azt is, hogy a Kanadába vándorolt közép-európai romák már letettek arról, hogy egy „kanadai Eldoradóról” álmodozzanak.

MTI 2012. július 20., péntek 13:43

Batman-premier: tizenkét embert lőtt agyon egy ámokfutó Denverben

Lőfegyveres ámokfutó szabadult el egy denveri moziban, ahol egy tucatnyi emberrel végzett és sokakat megsebesített. A lövések mellett a gázálarcos támadó eldobott egy füstbombát vagy könnygázgránátot is – a rendőrség elfogta a tettest, akit később több amerikai újság is megnevezett.Egy 24 éves fehér férfi, James Holmes követte el a mészárlást egy Denver környéki moziban, a legújabb Batman-film, A sötét lovag: Felemelkedés bemutatóján – közölte pénteken egybehangzóan több amerikai médium. A gyanúsítottat a rendőrség a mozi parkolójában fogta el.
   
A péntek hajnalban elkövetett lőfegyveres támadásnak a legfrissebb beszámolók szerint 12 halálos áldozata – a rendőrség korrigálta a korábbi 14 halottra vonatkozó adatot – és mintegy félszáz sebesültje van.

Ebben a moziban lövöldözött az ámokfutó

Olvass tovább »

Vádat emeltek Dániel Péter ellen: 100 ezerbe kerülhet a Horthy-szobor leöntése

 

A kereki Horthy Miklós-szobor piros festékkel való leöntésért kisebb kárt okozó rongálás vétsége miatt emelt vádat a Siófoki Városi Ügyészség az elkövető szentendrei ügyvéddel szemben, pénzbüntetés kiszabását indítványozva a 100 ezer forintos kárért.

Erről Fekete Róbert, a Somogy Megyei Főügyészség ügyésze tájékoztatta az MTI-t pénteken.
 
A Somogy megyei Kereki önkormányzat képviselő-testülete 2011. október 25-i ülésén döntött arról, hogy egyik terét Horthy Miklósról nevezi el, majd egy későbbi ülésén hozzájárult ahhoz, hogy a tér névadójáról egy három méternél nem magasabb, fából készült szobrot állítson az egyik helyi lakos.

 

Olvass tovább »

2012.07.20. 14:44 Csatáry-ügy: a Mazsihisz feljelentést tesz a kuruc.info miatt

 

Csatáry László nem érti, miért vádolják a kassai zsidóság deportálásával – a 97 éves, háborús bűncselekményekkel gyanúsított férfi erről a Magyar Hírlapnak adott interjújában beszélt. „A deportálásokban nem vettem részt, a két kassai gettónál mindössze négyszer jártam, az oda zárt zsidók fölött pedig nem a rendőrség, hanem a németek diszponáltak” – mondta. Az ügyészség ezzel szemben azt állítja, hogy Csatáry a többi között kutyakorbáccsal verte az internáltakat nemre, korra, egészségi állapotra tekintet nélkül. A Mazsihisz közben feljelentést tett a magyar neonácik szervezkedése miatt.

 

Olvass tovább »

A 97 éves férfi szólt arról is, hogy a kanadai hatóságok két év alatt sem találtak olyan dokumentumokat, amelyek alapján bűnösnek mondhatták volna ki

Csatáry László nem érti, miért vádolják a kassai zsidóság deportálásával Bővebben a mai Magyar Hírlapban

A tanúvallomások szerint Csatáry túllépte a hatáskörét (Fotó: Horváth Péter Gyula)

A tanúvallomások szerint Csatáry túllépte a hatáskörét (Fotó: Horváth Péter Gyula)

„A deportálásokban nem vettem részt, a két kassai gettónál mindössze négyszer jártam, az oda zárt zsidók fölött pedig nem a rendőrség, hanem a németek diszponáltak” – ezt állította a lapunknak adott interjúban a háborús bűncselekményekkel gyanúsított Csatáry László. A 97 éves férfi szólt arról is, hogy a kanadai hatóságok két év alatt sem találtak olyan dokumentumokat, amelyek alapján bűnösnek mondhatták volna ki. A kassai járási népbíróság 1948. június 8-án tíz ember tanúvallomása alapján, tíz perc alatt ítélte halálra Csatáryt – mondta lapunknak Balassa Zoltán történész. A szakember szerint noha Csatáry utólag azt mondja, parancsot teljesített, a tanúvallomások alapján a hatáskörét többször túllépte, ezért nem állja meg a helyét védekezése.

Kapcsolódó cikkek:
„Amúgy nem volt kellemes feladat”
A népbíróság halálra ítélte 1948-ban

Lázin Miklós András
%d blogger ezt kedveli: