„Vicc”, ahogy a pártállam kegyeltjei papírt kaptak – A Politikai Főiskolán akár társszerzőként is lehetett diplomázni

 

Lehetséges-e társszerzőségben diplomamunkát írni – tettük fel a kérdést Tóth Józsefnek, aki 1985-ben az MSZMP Politikai Főiskoláján írt szakdolgozatot. Angyalföld mai polgármestere, az MSZP országgyűlési képviselője ugyanis a jelzett esztendőben egy hallgatótársával közösen nyújtott be szakdolgozatot, majd egy évvel később az így megszerzett diplomával védte meg „kisdoktori” címét.

Az ELTE főigazgatója lapunknak úgy reagált: „Ugye, ez egy vicc?” Szögi László szerint az állami (nem pártfelügyeletű) felsőoktatásban már akkoriban is elképzelhetetlen volt a társszerzőségben írt szakdolgozat. Borsodi Csaba, az ELTE rektorhelyettese azt is elmondta, szerzőtársaknak diploma nem adható. A Magyar Országos Levéltárban végzett kutatásunk alapján azonban kijelenthetjük, a Politikai Főiskolán ez nem volt elképzelhetetlen. A belső szabályzat alapján a Rektori Tanács még a szakdolgozatírás alól is felmentést adhatott, a kisdoktori disszertációk esetében pedig szintén mentesíthették a hallgatót a szigorlatok alól. Összeállításunkból kiderül, miként szerezték meg bizonyítványai­kat az állampárt kegyeltjei.

Ide kattintva olvashatja a teljes cikket

Csak az MSZMP Politikai Főiskoláján volt elképzelhető a társszerzőség. Igaz, az ott végzett hétezer hallgató között ilyenre mindössze egyszer volt példa

Káderdiplomák védett burokban Bővebben a mai Magyar Hírlapban

Szakdolgozat társszerzőségben? Ugye, ez egy vicc? – kérdezett vissza az ELTE főigazgatója – ám a Politikai Főiskolán ez is belefért

A Magyar Országos Levéltárban kutattuk a Magyar Szocialista Munkáspárt (MSZMP) Politikai Főiskolájának vizsga- és diplomaszabályzatát. Szerettünk volna választ kapni arra, hogy lehetséges volt-e az, ami Angyalföld polgármesterével megtörtént – az intézmény történetében egyetlenként –, történetesen, hogy társszerzőségben írt diplomamunkát, s így szerzett egyetemi oklevelet.

Lehetséges-e társszerzőségben diplomamunkát írni? – tettük fel a kérdést Tóth Józsefnek az MSZMP Politikai Főiskoláján 1985-ben készült szakdolgozata kapcsán. Angyalföld mai polgármestere, az MSZP országgyűlési képviselője, a városrész KISZ-bizottságának akkori titkára ugyanis a jelzett esztendőben egy hallgatótársával közösen nyújtott be szakdolgozatot, majd egy évvel később az így megszerzett diplomával – igaz, más témában – védte meg „kisdoktori” címét.

A rendszerváltozás során az MSZMP-vel együtt megszűnt Politikai Főiskola épületét megöröklő ELTE főigazgatója a puszta kérdésfelvetést egy viszontkérdéssel válaszolta meg: „Ugye, ez egy vicc?” Szögi László szerint ugyanis az állami felsőoktatásban elképzelhetetlen volt a társszerzőségben írt szakdolgozat, bár szerinte ez még a köznyelvben Foxi-Maxinak nevezett Marxista–Leninista Esti Egyetemen sem volt lehetséges. Egy diplomamunkának – kortól függetlenül – nem az a célja, hogy a hallgatónak egy tudományos műhelyhez történő alkalmazkodóképességét mérje fel, hanem az, hogy a tanultakat alkotó módon – és főként önállóan – dolgozza fel egy téma keretében.

Borsodi Csaba, az ELTE rektor­helyettese azt is elmondta, a mai szabályok szerint szerzőtársaknak diploma nem adható, a hallgatónak önálló munkát kell beadnia. Sőt – tette hozzá – a diplomamunka készítőjének egy közokiratnak minősülő nyilatkozatot is alá kell írnia, hogy a beadott dolgozata a saját szellemi alkotása, ergo nem plágium. A rektorhelyettes szerint elméletileg is kizárt volt a rendszerváltás előtt a társszerzőségben írt szakdolgozat, bár – fűzte hozzá – maga az MSZMP Politikai Főiskolájának belső szabályzatát nem ismerte, mint ahogy a nyilvánosság sem mélyülhetett el ebben.

A Magyar Országos Levéltárban végzett kutatásunk alapján azonban kijelenthetjük, hogy a Politikai Főiskolán ez mégsem volt elképzelhetetlen. Elvben legalábbis nem. Ez még akkor is igaz, ha hétezer végzett hallgató között – akik egyébként egyetemi diplomát kaptak – ilyenre csupán egyszer volt példa, éppen Tóth József és szerzőtársa, Schanda Sándor esetében – tudtuk meg Buda Attilától, az ELTE Egyetemi Könyvtárának vezetőjétől.

Sok minden, ami az állami felsőoktatásban elképzelhetetlen volt, lehetséges volt a Politikai Főiskolán. Itt az elfogadott belső szabályzat alapján a Rektori Tanács a szakdolgozatírás kötelezettsége alól felmentést is adhatott, a kisdoktori disszertációk esetében pedig szintén mentesíthették a hallgatót egyes szigorlatok letétele alól. A szabályzat szerint a hallgatók a tanszékek által összeállított témajegyzékekből választhattak maguknak szakdolgozati témát, ám a témaválasztáshoz meg kellett szerez­niük az őket a Politikai Főiskolára küldő pártszervezetnek az egyetértését. A belső szabályzat egyébként lehetővé tette, hogy a hallgató a jegyzékben nem szereplő témáról készítsen szakdolgozatot, ám ehhez is a Rektori Tanács hozzájárulására volt szükség.

A szakdolgozatok követelmé­nyeit és védésük eljárási szabályait 1980-ban fogadta el a Rektori Tanács (lásd keretes írásunkat). Ha ezeket a pontokat figyelmesen végigböngésszük, akkor akár arra az álláspontra is juthatnánk, hogy nem lehetséges a társszerzőség – még ha taxatíve ilyen tiltás nem is szerepel benne –, hiszen a hallgató elemzőkészségét hogyan lehetne lemérni, ha a bírálók nem tudják, hogy a dolgozatban ki mit írt, a kifejtett gondolatok éppen melyik szerzőhöz köthetők.

Bár írásos nyomát nem találtuk annak, hogy a Rektori Tanács mikor és miért tett kivételt két hallgatóval, történetesen Tóth Józseffel, illetve Schanda Sándorral, amikor hozzájárultak a társszerzőséghez, illetve arra sem találtunk dokumentumokat, hogy a téma – A Volánbusz vállalat energia- és üzemanyag-gazdálkodásának helyzete, tapasztalatai és továbbfejlesztésének lehetőségei a VI. ötéves terv időszakában – feldolgozása a küldő szerv, feltehetően a XIII. kerületi pártbizottság kifejezett kérésére történt-e.

Azt pedig még ennyire sem tudjuk megválaszolni levéltári kutatá­saink alapján, mi indokolta, hogy e nem túlságosan bonyolult téma kimunkálására két szerzőt is bevetettek a Politikai Főiskolán. Tóth József egyébként, mint sajtófőnökétől tudjuk, jelest kapott, szerzőtársa, Schanda Sándor érdemjegye egyelőre még titok a számunkra is.


Részletek a Politikai Főiskola diplomaszabályozásából

– A hallgatók a tanszékek által összeállított jegyzékekből választhatnak szakdolgozati témát. A témaválasztáshoz meg kell szerezniük a küldő szervük egyetértését. A hallgató a témajegyzékben nem szereplő kérdésekről is írhat szakdolgozatot.

– A szakdolgozatírás kötelezettsége alól a Rektori Tanács adhat felmentést.

– A hallgatóknak a szakdolgozat témájának kiválasztásával és kidolgozásának színvonalával bizonyítaniuk kell, hogy a főiskolán tanult elméleti-politikai ismereteket valamely szakterületre alkalmazni tudják.

– A szakdolgozatoknak bizonyítaniuk kell a hallgató elemzőkészségét, a gyakorlati tapasztalatok és tények összegyűjtésének, értékelésének, rendszerezésének és általánosításának képességét.

– A hallgatóknak a szakdolgozatokban elméletileg világosan kell kifejteniük a témát, marxista bírálatát kell adniuk a helytelen nézeteknek és gyakorlatnak.

Bán Károly

MHO

 

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Google kép

Hozzászólhat a Google felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Kapcsolódás: %s

%d blogger ezt szereti: