A Freedom House-nál tiltakozott Szapáry a tegnapi jelentés miatt

 

Szapáry György megdöbbenésének adott hangot amiatt, hogy a jogvédő szervezet elnöke Magyarország “putyinizálódását” emlegette.

Tiltakozott a Freedom House nemzetközi jogvédő szervezet szerdai jelentésének Magyarországra vonatkozó megállapításai miatt David Kramernél, az FH elnökénél Szapáry György washingtoni nagykövet.

Az MTI-hez is eljutott nagyköveti állásfoglalásban Szapáry megdöbbenésének adott hangot amiatt, hogy Kramer a jelentéssel kapcsolatban Magyarország “putyinizálódását” emlegette. “Kiábrándít, hogy valaki, akinek ilyen hatalmas tapasztalata van az emberi jogok terén a posztszovjet térségben, ilyen megjegyzéseket tesz Magyarországról” – írta.

Szapáry György

Olvass tovább »

Nemzetközi elítélésünket szervezi Göncz + Videó

NT
Magyar Nemzet
2012. június 07., csütörtök 04:00
A Magyar Nemzet értesülései szerint újabb támadásokat intézett külhoni fórumokon Magyarország ellen Göncz Kinga MSZP-s európai parlamenti képviselő. Közben több nemzetközi szervezet is bírálta hazánkat, a kormány szerint alaptalanul.

Elsősorban szlovákiai témákkal foglalkoztak a Soros-féle Nyílt Társadalom Alapítvány brüsszeli irodájában tartott meghívásos rendezvényen május végén. Ám a zártkörű tanácskozást – a lap információja szerint – Göncz Kinga szocialista európai parlamenti képviselő arra használta fel, hogy ismét hazánk elleni támadásra biztasson. Ehhez a Soros-féle alapítvány segítségét kérte.

Felszólalásában Göncz csak a magyar helyzetről beszélt, és sajnálatát fejezte ki, amiért nem tudott olyan magyar szakértőt javasolni, aki érdemben tudna beszélni az igazságszolgáltatási reformról. De, mint mondta, „ilyen ember ma nincs Magyarországon”. Majd hiányolta az alapvető jogok alakulásának figyelemmel követését, s kijelentette, a médiatörvény volt az első jelzés arra, hogy a demokrácia és szólásszabadság elveit az Orbán-kormány teljes mértékben aláássa. Göncz ezután a magyarországi igazságügyi rendszer Európában példátlan voltáról értekezett, kiemelve a nepotizmust és a bíróságok elleni nyílt fellépéseket.

A terminátor

 

Két friss hír szól Pintér Sándor belügyminiszterről. Az egyik, hogy ő a kormány leggazdagabb tagja, a tavalyi adóbevallása alapján ugyanis napi (!) 1,6 millió forint bruttót keresett. Az évi 118 millió forintos rendes jövedelmét különféle érdekeltségeinek köszönhetően 476 millió forint tőkejövedelemmel egészítette ki. És ez még el is törpül a 2010-es, 1,6 milliárd forintos jövedelme mellett, hiszen miniszteri megbízatása érdekében időközben eladta a legjobban tejelő tehenét, a magán- és az állami szférában azóta is feltűnően népszerű Civil Biztonsági Zrt. nevű őrző-védő vállalkozását. Pintér Sándor tehát nem szegény ember, az egykori rendőrfőkapitány az ország egyik legmenőbb vállalkozójává és legbefolyásosabb emberévé küzdötte fel magát. Aligha kell tehát attól rettegnie, hogy a megélhetése valaha is veszélybe kerül.

Olvass tovább »

„Vicc”, ahogy a pártállam kegyeltjei papírt kaptak – A Politikai Főiskolán akár társszerzőként is lehetett diplomázni

 

Lehetséges-e társszerzőségben diplomamunkát írni – tettük fel a kérdést Tóth Józsefnek, aki 1985-ben az MSZMP Politikai Főiskoláján írt szakdolgozatot. Angyalföld mai polgármestere, az MSZP országgyűlési képviselője ugyanis a jelzett esztendőben egy hallgatótársával közösen nyújtott be szakdolgozatot, majd egy évvel később az így megszerzett diplomával védte meg „kisdoktori” címét.

Az ELTE főigazgatója lapunknak úgy reagált: „Ugye, ez egy vicc?” Szögi László szerint az állami (nem pártfelügyeletű) felsőoktatásban már akkoriban is elképzelhetetlen volt a társszerzőségben írt szakdolgozat. Borsodi Csaba, az ELTE rektorhelyettese azt is elmondta, szerzőtársaknak diploma nem adható. A Magyar Országos Levéltárban végzett kutatásunk alapján azonban kijelenthetjük, a Politikai Főiskolán ez nem volt elképzelhetetlen. A belső szabályzat alapján a Rektori Tanács még a szakdolgozatírás alól is felmentést adhatott, a kisdoktori disszertációk esetében pedig szintén mentesíthették a hallgatót a szigorlatok alól. Összeállításunkból kiderül, miként szerezték meg bizonyítványai­kat az állampárt kegyeltjei.

Ide kattintva olvashatja a teljes cikket

Csak az MSZMP Politikai Főiskoláján volt elképzelhető a társszerzőség. Igaz, az ott végzett hétezer hallgató között ilyenre mindössze egyszer volt példa

Olvass tovább »

Huszonkét év hosszú idő az ember életében…

Sarkosan fogalmazva

Sokszor az az ember érzése, mintha még mindig valamikor az 1990-es évek elején tartanánk, és ez bizony kínos érzés. Mindannyian tudjuk, hogy nem történt „rendszerváltás”, talán nem is történhetett, mert több évtizedes megszállás és kommunista diktatúra után hirtelen lehetetlen volt politikai, gazdasági, lelki, szellemi, erkölcsi értelemben újrakezdeni, sőt az is máig vitatott kérdés, honnan tudtunk volna dátumszerűen elölről kezdeni (jóakaró ellenségeink szerint az Etelközben kellett volna maradnunk). Huszonkét év hosszú idő az ember életében, nem véletlen, hogy sokan türelmetlenek vagyunk és voltunk. A balliberálisok minden lehetséges módszerrel késleltették és késleltetik ma is a rendszer tényleges megváltoztatását, és ez nagyon is érthető: az 1990-ben általuk teremtett „jogállam” Göncz Árpáddal és az akkori Alkotmánybírósággal, az összes politikai pártban gondosan elhelyezett téglákkal, az egész öröklött közigazgatási apparátussal és az egyre nagyobb hatalommal rendelkező médiával abban volt érdekelt, hogy most már kapitalista módszerekkel, de a régi elittel az élen folytatódjék a szocialista rend. Ha ismétlődést vélünk felfedezni a két évtizeddel korábbi folyamatok vonatkozásában, akkor nem tévedünk: a jelenlegi kormányt azért támadják olyan hevesen itthon, és a balliberálisok elvbarátai és üzlettársai külföldön, mert a parlamenti többség birtokában hozzá merészelt nyúlni korábban tabunak minősített, elhallgatott, tiltott és veszélyes problémákhoz – a többség nevében. Ezért lett az új alaptörvény minden támadás célpontja, főleg annak preambuluma, ezt képtelenek megemészteni a magyar újjászületés esküdt ellenségei Kozmopoliszban, ahol eldöntik, ki kaphat újabb hitelt, és hol kell háborút indítani a demokrácia védelmében. Minden innen vezethető le, mert ez nyílt lázadás, megbocsáthatatlan bűn az ő szemükben. Nem szívesen mondom, de kell: aki az Orbán-kormányt most azért támadja, mert túl sokat vagy túl keveset tesz Magyarország érdekében, az vagy bolond, vagy hazaáruló, esetleg mindkettő. Mert — ha nem vették volna észre — most váltunk valóban rendszert, és ez magyar rendszer lesz.

Szentmihályi Szabó Péter, Magyar Hírlap

%d blogger ezt szereti: