Kövér: Megcsillant a fény az alagút végén

 

Kövér László szerint „már túl vagyunk a nehezén, megcsillant a fény az alagút végén a Széll Kálmán-terv második fejezetével, amit a kormány bejelentett”.

Az Országgyűlés elnöke szerdán, a Keresztény Értelmiségiek Szövetsége (KÉSZ) győri szervezetének országjáró kerekasztal-beszélgetésének fonyódi rendezvényét megelőző sajtótájékoztatón azt is hangsúlyozta, hogy az új tervek végrehajtásával befejeződhet egy olyan, hosszú távon kiszámítható és fenntartható adórendszer kiépítése, amely lehetővé teszi, hogy Magyarország kikerüljön az unió túlzottdeficit-eljárásának hatálya alól.

Magyarország az idén és jövőre is teljesíteni fogja a konvergenciaprogramot, az államcsőd pedig teljesen kizárt – mondta Cséfalvay Zoltán, a nemzetgazdasági tárca parlamenti és gazdaságstratégiáért felelős államtitkára. Bővebben>>>

 

 

 

Olvass tovább »

Tétlenség Biszku-ügyben

Újabb három hónappal, pontosabban augusztus 28-ig meghosszabbította az 1956-os forradalmat követő megtorlásokat belügyminiszterként irányító Biszku Béla ügyében indult nyomozást a Fővárosi Főügyészség – tájékoztatta a Magyar HÍrlapot Skoda Gabriella, a Fővárosi Főügyészség szóvivője.
 

Eddig a nyomozás során még senkit nem hallgattak ki tanúként, és senkit nem gyanúsítottak meg, az ügyészség pedig egyelőre még mindig az iratokat tanulmányozza.

 

Olvass tovább »

Végzett magával az MNB volt elnöke

 

Önkezűleg, lőfegyverrel vetett véget életének a hatvannyolc éves korában hétfőn elhunyt Bartha Ferenc – tudta meg az MNO.

 

A TriGranit Holding, illetve a Magyar Nemzeti Bank korábbi elnökének, a GRÁNIT Bank igazgatósági elnökének a holttestére tihanyi hétvégi házában találtak rá. A lefolytatott helyszíni szemle és az eddig beszerzett adatok alapján idegenkezűség gyanúja nem vetődött fel – tájékoztatta az MNO-t Kómár Viktória, a Veszprém Megyei Rendőr-főkapitányság sajtóreferense.

 

Olvass tovább »

Szóval kevesen vesznek Európában kertkaput …

Európa mi vagyunk?

A forradalmárok kapuzárási pánikjában szenvedő Cohn-Bendit „alulról” építkező európai összefogást sürget legújabb kiáltványában. Iróniát emleget, jókedvű emberekről ír, és lám, tesz is érte! Hisz az már önmagában kacagtató, amikor megélhetési politikusként kér több beleszólást a civileknek, képviselőként hivatkozik a képviseleti demokráciát elutasító Rousseau-ra, majd az önkéntességről beszél, miközben támadja a keresztény értékeket. Hovatovább egy Békehadtest (!) felállítását javasolja, amely szerinte megoldás a munkanélküliség csökkentésére. De úgy tűnik, még mindig van kereslet „a magyar ügyek nagy szakértőjének” utópikus gondolataira, hisz sok liberális barátja biztosította támogatásáról.

 

Olvass tovább »

Fordulat – Gyurcsány elismeri: Felvételi nélkül jutott egyetemre

Egy bukás anatómiája

Gyurcsány Ferenc felsőoktatásban töltött idejét nem pusztán a plágiumgyanús tanári szakdolgozat fémjelzi, egyetemi KISZ-titkári pozíciója révén felvételi nélkül került be a pécsi egyetem közgazdasági karára – derül ki a Heti Válasz holnap utcára kerülő számából.

A volt miniszterelnök 2003-ban így nyilatkozott a Mozgó Világ című folyóiratnak: „Úgy terveztem egyébként, hogy közben még más egyetemeket is elvégzek, párhuzamosan akartam járni a műegyetemre, az építészkarra és a közgázra, jelentkeztem is, csak nem engedtek egyszerre két helyre járni, jó Köpeczi Béla miniszter utasította el a kérvényemet. Végül azt engedte meg, hogy negyedéves főiskolai hallgatóként úgy jelentkezzem a közgázra, mintha már diplomás lennék, hogy másoddiplomásnak számítsak, ne kelljen felvételiznem, pedig a diplomát csak júniusban szereztem meg.”

Olvass tovább »

Első útján eltűnt egy Superjet, 46 utassal a fedélzetén

Egyelőre nem tudni, hogy a gép lezuhant-e, Indonéziában tűnt el a radarokról.
Bemutatórepülés közben, 46 emberrel a fedélzetén eltűnt a radarképernyőkről egy orosz Szuhoj gyártmányú Superjet 100-as repülőgép Indonéziában, Jakarta közelében – közölték az indonéz hatóságok szerdán.

„a francia elnökválasztás szembement Merkel ötleteivel”

Vésztanácskozás az EU-ban: Hollande szétrobbanthatja az eurózónát

Az európai vezetők attól tartanak, hogy a megszorításokkal szembeni ellenállás miatt szétszakad az eurózóna és szakadék keletkezik Franciaország és Németország között. A francia és a görög választásokat követően Olaszország is erre utaló jelet adott.
Vésztanácskozást tartanak az európai vezetők, mert attól tartanak, hogy a megszorításokkal szembeni ellenállás miatt szétszakad az eurózóna és szakadék keletkezik Franciaország és Németország között.

Vádat emeltek Szima Judit, a TMRSZ főtitkára ellen

Vádat emelt a Kaposvári Nyomozó Ügyészség Szima Judit, a Tettrekész Magyar Rendőrség Szakszervezetének (TMRSZ) főtitkára ellen – tájékoztatta Horváth Szilárd, a Somogy Megyei Főügyészség vezetője szerdán az MTI-t.

Szima Juditot jelentős értékre, folytatólagosan, bűnszövetségben, üzletszerűen elkövetett sikkasztással, nagyobb vagyoni hátrányt okozó, üzletszerűen, folytatólagosan elkövetett költségvetési csalással, kisebb vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalás bűntettével és többrendbeli magánokirat-hamisítás vétségével vádolják.

 

Olvass tovább »

ASHTON NYOMÁST GYAKOROLT ABBASZRA

Catherine Ashton szóvivője útján lapunk kérdésére közölte, hogy nem hajlandó kommentálni a világ egyik legbefolyásosabb nem kormányzati agytrösztje, a Nemzetközi Válságcsoport május 7-én nyilvánosságra hozott jelentését, amely azt állítja, az Európai Unió biztonsági és külpolitikai főképviselője a színfalak mögött – az Egyesült Államokkal és Izraellel együtt – nyomást gyakorolt Mahmud Abbasz palesztin vezetőre, ne folytassa azt az igyekezetét, hogy az ENSZ közgyűlése előtt kérje a Palesztin Állam elismerését.

Olvass tovább »

Gyorshír: lemondott Oszkó Péter

Lemondott a Wizz Airben betöltött igazgatósági tagságáról Oszkó Péter, a Bajnai-kormány pénzügyminisztere.

Oszkó Péter az MTI-nek szerdán Budapesten elmondta: májustól már nem tagja a légitársaság igazgatóságának, lemondását a részvényesek elfogadták.

 

MTI – MNO

Titkos írás

 

Álláspont

Csendesen, észrevétlenül megjelent az elmúlt húsz év talán legfontosabb állambiztonsági olvasókönyve. Szőnyei Tamás Titkos írás – Állambiztonsági szolgálat és irodalmi élet, 1956–1990 című, vastag, kétkötetes munkájában a magyar írótársadalom megfigyelésének dokumentumait közli. Három teljes hétbe telt, mire elolvastam, és állítom, hogy ezerszer többet tudok a korról, a megfigyelők és a megfigyeltek lélektanáról, a Kádár-korszak titkos műhelyeiről, mint annak előtte.

 

Titkos írás

A Szőnyei-könyv magától értetődően korántsem teljes. Annak megbecsülésére, hogy az idők során hányan látták ezeket a jelentéseket, mit emeltek ki a dossziékból és egyáltalán mennyi iratot tüntettek el 1988–89-ben – de a rendszerváltozás után is –, senki sem vállalkozhat. Már egy 1995-ös jelentés rávilágított: a rendszerváltozás előestéjén a III/II. egyik képviselője a központi irattárból több mint tízezer hatos kartont tüntetett el. És ez csak a jéghegy csúcsa, csak rajtuk múlott, mit hagytak meg az utókornak.

Figyelemreméltó az előszóban rögzített olvasási tanács: nem tudhatjuk, hogy az adott besúgó igazat jelentett-e, hogy mentegetett, netán eláztatott valakit, hogy felnagyította avagy bagatellizálta a történteket. Így aztán nem a valóságban, hanem a virtuális igazság terében foglalunk helyet, ha állambiztonsági iratokat olvasunk. Úgy helyes tehát belevetnünk magunkat az 1956-tól 1990-ig terjedő korszak tanulmányozásába, hogy csak abból indulhatunk ki, ami megmaradt, és nem tekintjük szentírásnak a jelentéseket. Arról már nem is beszélve, hogy a dekonspirációt (vagyis amikor az ügynök felfedte magát a megfigyeltnek) olykor a megbízók sem deríthették fel, és nyilvánvalóan előfordult az is, hogy az eljárás alá vont író tudta, hogy beszervezett emberrel beszélt, ezért dezinformálta, vagyis félretájékoztatta.

A Titkos írás – a megmaradt iratok alapján – már-már lélekmarcangoló részletességgel tárja fel a magyar irodalom állambiztonsági harcait. Ne szépítsük: aki csak annyit is számított, mint a kisujjunk, azt a pártállamban megfigyelték. A besúgók ott ültek Illyés Gyula ebédlőasztalánál, száműzetésében Faludy Györgyöt provokálták, itthon Balaskó Jenővel szórakoztak, ott füleltek a lakiteleki sátorban. Vége-hossza nincs az aljasságból, érdekből, gyávaságból, gyengeségből szőtt emberi történeteknek. Bár beszervezett és beszervezett különbözhetett, de a barátokról, szomszédokról, írótársakról jelenteni mégsem kellett. Ha pedig igen, akkor a megzsarolt, megfélemlített besúgó még mindig megbeszélhette az áldozatával, hogy barátom, én jelentek rólad, beszéljük meg, hogy mit is írjak, de mindez maradjon köztünk (erre is akadt példa, nem is kevés).

Szőnyei Tamás könyve megerősítette azt az előzetes véleményemet, hogy ügynöklista mint olyan, nem létezik. Mindazok, aki az elmúlt hetekben habzó szájjal követelték, hogy ide nekünk a neveket, nyilvánvalóan semmit sem tudnak a szakmai háttérről. Mert kérdezem én: ha valaki például a III/4-es katonai elhárító csoportfőnökségnek jelentett köztörvényes bűncselekményekről, hős vagy áldozat? Milyen erkölcsi és jogi megítélés alá essék továbbá, akiről hatos kartont állítottak ki, de soha nem jelentett senkiről, ezért aztán hamarosan kizárták a hálózatból? Összevethetjük-e a külföldi fedésben talán ma is dolgozó szakembert a saját felesége alvási szokásait is rögzítő besúgóval? És tudjuk-e valójában, kik voltak, és miben különböztek egymástól az szt-tisztek, operatív tisztek, titkos megbízottak, hangulatjelentés-írók, társadalmi kapcsolatok, társadalmi megbízottak? A legnagyobb baj, hogy a közkeletű ügynök kifejezéssel nem írhatjuk le és nem határolhatjuk el a fenti tevékenységeket.

Belegondoltunk már, hogy ha varázsütésre előttünk teremnének a 2060-ig titkosított mágnesszalag adatai, és kihullana onnan tízezer név, igazságosan és méltányosan fel tudnánk dolgozni az adatokat? Nyilvánosságot követelünk, és ez helyes is, de ez az ország egyszerűen nincs olyan morális állapotban, hogy különbséget tegyen név és név, áldozat és bűnös között. Az embereknek ráadásul halvány fogalmuk sincs az állambiztonsági múltról, és ha bárki elolvassa Szőnyei könyvét, talán belátja majd, hogy komplex történeti, jogi és erkölcsi problémahalmazt örököltünk, amelyet mindmáig nem emésztett meg a magyar társadalom. Benne lesz például a hivatalos iratokban, hogy az internálótáborból csak úgy szabadulhatott a fiatal író, hogy bármit aláírt, csak mehessen végre? Aztán kinn, a szabad világban – ismereteink szerint – hosszú hónapok, évek alatt kimosakodott valahogyan, nem jelentett senkiről… Verette volna le a veséjét, meg kellett volna halnia? Ő ügynök vagy áldozat?

A komor betűk mögött nincsenek emberek, nincsenek sorsok, a legkönnyebb mindenkire ráhúzni az ügynök szót, ehhez tényleg nem kell nagy ész.

Akit érint, és éppen nem lopták ki a róla szóló iratokat, eddig is megismerkedhetett a titkokkal. Csak az érintettre, a megfigyeltre, valamint a hozzátartozóira tartozik a saját sorsa, döntse el ő, mit kezd a kitudódott tényekkel.

Nézzük meg A mások élete című német filmet, olvassuk el Szőnyei Tamás könyvét, és megértjük majd, hogy a világ nem fekete vagy fehér.

Szentesi Zöldi László
Magyar Hirlap Online
%d blogger ezt szereti: