Róna Péter a 168 Órában a Fideszt „a lúzerek pártjának” nevezte …

Sarkosan fogalmazva

A hírek és álhírek, vélemények és ellenvélemények bábeli zűrzavarában egyre reménytelenebb bármiről komolyan vitatkozni, nemcsak a zsigeri gyűlölet és előítélet totális győzelme miatt, hanem mert végképp elmaradt az alapfogalmak tisztázása. Így aztán egyszerűbb a vitapartnert melegebb égtájakra küldeni vagy szalonképtelenné nyilvánítani. A nácizás és kommunistázás értelmét vesztett szitkozódás, a vádak és ellenvádak kioltják egymást, a balliberális ellenzék a demokráciát félti, a magyarok többsége pedig egyáltalán nem szeretné, ha ismét ez az ellenzék mondaná meg, mi a demokrácia, sőt a harmadik köztársaságért sem lelkesedik. A  lábbal tiporja”, „fittyet hány”, „kiveri a biztosítékot”, „ordas eszmék”, „boszorkányüldözés”, „szélsőséges” és hasonló kifejezések egyre unalmasabban zakatolnak a publicisztikákban, a politológiai és közvélemény-kutatói elemzések valós értéke pedig vetekszik egy-egy vezércikkével a Népszabadságból vagy a Népszavából. A balliberálisok alapállása, hogy mindenben az EU-nak van igaza, és egyedül Barroso és az európai szocialisták jóindulata mentheti meg hazánkat, szemmel láthatóan nem tetszik a magyar népnek. Róna Péter a 168 Órában a Fideszt „a lúzerek pártjának” nevezte, és a magyar szellemi leépülésről nyilatkozott, sőt „a magyar társadalom kórosan alulteljesít a rendszerváltás óta”. Ezt a lemezt is jól ismerjük, ez is kattog, serceg már nagyon. Lenéznek minket, és a balliberálisokhoz képest valóban lúzerek, vesztesek vagyunk: „Európában nem ezt várták a Rubik–kocka országától”, mondja az oxfordi professzor, aki olyan orákulummá vált mint demokráciaügyekben Bibó István. De hogy most mihez kezdjünk, ha már ilyen leépültek, ötlettelenek és örök vesztesek vagyunk, arra nézve az összes balos bölcs csak annyit tud mantrázni, hogy Orbánnak mennie kell, no meg a vesztesek pártjának. Majd akkor megmondják, mi a teendő (sto gyéláty). És akkor Isten óvja Magyarországot!

Szentmihályi Szabó Péter

Brüsszelben azt sem tudják, mi történt március 15-én


Az európai uniós állampolgároknak egyforma elbírálásban kellene részesülniük az élet összes területén – mondta el Németh Zsolt, a Külügyminisztérium államtitkára Gál Kinga Kisebbségi Intergrup elnöki időszakáról szóló könyvbemutatón, kedden a Magyar Külügyi Intézetben.

Ha Magyarországon fölmerült a kisebbségi kérdés, akkor nagyon gyorsan találkozunk Gál Kinga fideszes európai parlamenti képviselő nevével – hangsúlyozta Németh. A kisebbségi kérdés szinte Európa valamennyi országát érintő probléma – tette hozzá. Gál munkája bizonyos értelemben dokumentumkötet, de egyben vitairat – fogalmazott a külügyi államtitkár, aki szerint  „az uniós polgároknak egyforma elbírálásban kellene részesülnie minden szempontból.”

Olvass tovább »

Újra bemutatják a Szörényi–Bródy páros klasszikusát

A Tháliában lesz a Veled, Uram! első kőszínházi bemutatkozása
Új betétdalokkal, átdolgozva szólal meg március végén a Thália Színházban Szörényi Levente és Bródy János Veled, Uram! című, tizenkét éve Esztergomban bemutatott rockoperája.

Sasvári Sándor alakítja majd az idős István királyt

Fotó: Székelyhidi Balázs

A rockopera a történetet tekintve István király uralkodásának utolsó éveit, Imre herceg tragikus halálát, Vászoly megvakítását és az utódlás konfliktusait dolgozza fel. Március 30-án és 31-én debütál két szereposztás a Thália Színházban az Operettszínház és a Thália közös produkciójában, Somogyi Szilárd rendezésében. A premiereket követően folyamatosan repertoáron tartják majd a művet.

Olvass tovább »

„Kóros önbizalomra” vall Gyurcsány gondolkodása

 

 

A Fidesz szóvivője szerint „kórosan túlzott önbizalomra vall, ha egy egyszázalékos töredékpárt elnöke azt gondolja magáról, hogy bárkinek is a vetélytársa lehet”.

Selmeczi Gabriella így reagált az MTI-hez eljuttatott közleményében arra, hogy Vadai Ágnes, a Demokratikus Koalícióhoz (DK) tartozó független képviselő kedden sajtótájékoztatón egyebek mellett azt mondta: az Orbán-kormány a miniszterelnök „egyetlen megmaradt riválisára”, Gyurcsány Ferencre szabta az igazságszolgáltatás átalakítását, és a bírósági reformot annak rendelte alá, hogy a DK elnökét egy „koncepciós perben” elítéljék.

 

Olvass tovább »

Hiába jön Közép-Európába a pénz, a hasznot a Nyugat fölözi le

 

Főként külföldi cégek profitálnak a közép-európai uniós országok kohéziós támogatásaiból – mutatta ki egy Lengyelországban készített tanulmány.

 

Olvass tovább »

Fodor Csaba

 

 

Magyarország a még egységesebb, integráltabb és erősebb Európában, az együttműködés elmélyítésében érdekelt – hangsúlyozta Martonyi János külügyminiszter az ország külpolitikai céljait ismertető hétfő esti előadásában a Közép-európai Egyetemen.

 

 

Olvass tovább »

Téved, aki azt gondolja, hogy a kormány az Európai Unió intézményeivel szemben foglal állást

Konszolidáció és együttműködés

Téved, aki azt gondolja, hogy a kormány az Európai Unió intézményeivel szemben foglal állást. A nemzeti érdekérvényesítés jegyében a kabinet a stabil parlamenti többségre és az aktív szavazók körében jelentős társadalmi bizalomra támaszkodva kizárólag a sérelmesnek és politikailag motiváltnak vélt döntések jogosságát és ésszerűségét vitatja.

 

Olvass tovább »

Mégiscsak Van Gogh-képet találtak

 

Kutatók véleménye alapján végre biztosnak látszik, hogy Vincent van Gogh az alkotója egy hollandiai múzeum birtokában lévő, vitatott származású csendéletnek.

Az Otterlóban működő Kröller Müller Múzeum szerint röntgenvizsgálatok alapján és egyévi kutatás után egyértelművé vált, hogy a Csendélet réti virágokkal és rózsákkal című festményt valóban Vincent van Gogh készítette.

 

Olvass tovább »

Magasba emelés

 

Jön Garbarek. És ez mindig nagy esemény a hazai zenebarátok számára. Hogy mekkora a Garbarek iránti rajongásban a sznobizmus mértéke, azt nehéz lenne megállapítani. Amúgy semmi baj sincs a sznobizmussal, valamikor valamennyien sznobok voltunk, s éppen a sznobokra jellemző felszínes érdeklődésből indulva próbáltunk, s próbálunk ma is elmélyedni bizonyos műalkotások és művészeti megnyilvánulások elemzésében.

 

Olvass tovább »

Uniótól unióig

Bíró Zoltán: Végül is stílus ide, stílus oda, a lényeg a demokrácia és a szabadság. Csak az a baj, hogy ezeket a fogalmakat kissé másképpen értelmezzük. Szerintünk egyiket sem lehet valamilyen politikai vagy gazdasági erőközpontból osztogatni úgy, hogy ide többet, oda kevesebbet osztunk, amoda pedig semmit. És azt sem, hogy diktatúrának mondjuk azt a demokráciát, ami nálunk alakul, demokráciának meg azt a diktatúrát, amit az Európai Unió próbál bevezetni az európai népek igazgatására. Sajtószabadságnak a hamisítások és nyilvánvaló hazugságok szabadságát ott, itt meg a szabadság korlátozásának, ha a kormányzat igyekszik ésszerű rendet tenni, miközben a hazai és a nemzetközi sajtó szabadon mocskolja. Több ez, mint a sokat emlegetett „kettős mérce”. Ez nemzetközileg összehangolt, nyílt támadás egy ország ellen, egy nemzet akarata ellen, és most megsértődik a szervező, mert védekezünk, ahogy tudunk, és a kormányfő merészeli kimondani, hogy miről van szó.

(Magyar Hírlap, 2012. március 19.)

A békemenet valóban kormányt mentett

A gyarmatokon

Álláspont

Ritkán foglalkozunk e hasábokon a 168 Óra című hetilapban megjelent írásokkal, de most kivételt kell tennünk. Ugyanis a legutóbbi 168 Órában valami olyasmi jelent meg, ami mellett nem lehet elmenni szó nélkül.

A lap hosszú interjút közöl Róna Péter közgazdásszal. Ebben az interjúban a nemzetközi hírű professzor – egyebek mellett – a következőket állítja (idézzük a riporter, Buják Attila kérdésnek álcázott állítását is).

Buják Attila: „(…)Mivel az uniót már nem Brüsszel vezeti, hanem Berlin, Merkel »nevezi ki s váltja le« a perifériák országainak miniszterelnökeit.

Róna Péter: Így van, és ez Magyarországra is áll. A Nyugat a közelmúltig azon hezitált, hogy Orbánt ejtsék-e vagy a helyén hagyják. Ezt komolyan mérlegelték. Végül megúszta. A perdöntő a relatíve magas belföldi támogatottság volt. A békemenet valóban kormányt mentett.

Buják Attila: Ebből következik, hogy Orbánt nem fogják kívülről meneszteni.

Róna Péter: Ha lehet, ettől tartózkodnak. Túl kínos. És még mindig komplikációmentesebb hatalomban hagyni őt, mint kiszámíthatatlan megoldásokat keresni. Ez a Merkel–Orbán-paktum politikai logikája. »Maradhatsz, ha beállsz a sorba.«”

Nos, ilyesmit azért egészen kivételes és ritka alkalmakkor lehet olvasni a hazai sajtóban. Illetve fogalmazzunk pontosan: ilyesmiről a jobboldali sajtó szokott olykor cikkezni, szinte félve és előre elnézést kérve öngyilkos bátorságáért, és soha nem marad el a balos sajtó és a megmondóemberek reakciója: „Ti ott mind paranoiásak vagytok, összeesküvés-elméleteket gyártotok, betegek vagytok. Kár is veletek vitatkozni.”

Most azonban a hazai bal- és liberális oldal vezető hetilapjában írják le mindezt, a legkisebb szégyenkezés nélkül. Meg sem kísérlik becsomagolni a mondanivaló brutalitását. Erre mondjuk, hogy ilyen még nem volt. Vagy azt is mondhatjuk kajánul, mi itt tudtuk, hogy belepisiltek a medencébe, de azt nem gondoltuk volna, hogy egyszer megteszik majd a trambulinról is. Hát, most megtettétek.

Nézzük először, ki is Róna Péter! A Wikipédián ezt találjuk róla:

„Róna Péter (Miskolc, 1942. május 4.) közgazdász, jogász, üzletember. 1956-ban emigrált az Amerikai Egyesült Államokba. Egyetemei elvégzése után előbb egy ügyvédi iroda, majd egy minisztérium munkatársa volt, később a brit bankszektorban dolgozott. 1986 és 1990 között a J. Henry Schroders bank elnök-vezérigazgatója. 1990 és 2004 között a NABI buszgyártó cég magyarországi leányvállalatának alapító elnöke, valamint az Első Magyar Alap elnök-vezérigazgatója. Több egyetem oktatója. (…) Üzleti munkái mellett az Eötvös Loránd Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Kar nemzetközi jogi tanszék óraadója volt 2004 és 2010 között. 2006-ban címzetes egyetemi tanárrá avatták. Emellett az ELTE és a Pécsi Tudományegyetem gazdasági tanácsának tagja volt. 2008-ban az Nemzetközi Valutaalappal (IMF), valamint az EU-val való hitelmegállapodásról folytatott tárgyalásokon a második Gyurcsány-kormány tárgyalóbizottságának tanácsadója volt. 2010-től az Oxfordi Egyetem Blackfriars College gazdaságtörténeti vendégkutatója.”

Tehát Róna Péter nem akárki. Róna Péternek „vannak kapcsolatai” s „vannak információi” – bármit is jelentsen ez valójában. És Róna Péter nyíltan bevallja a 168 Órában, hogy az EU vezető nagyhatalmának első embere dönt a „periféria” országainak miniszterelnökeiről.

Innen, ettől a kijelentéstől kell elindulnunk. Ez a kályha, amelytől indulva eltöprenghetünk az EU demokráciafelfogásáról és demokrácia-gyakorlásáról. Innen érdemes és kell végiggondolnunk, vajon gyarmatként viselkednek-e mivelünk és gyarmatként gondolkodnak-e mirólunk. És színes üveggyöngyökért meg csontfésűért „vásárolják-e” meg mindenünket, egyebek mellett a lelkünket is…

Róna Péter szavainak tükrében kéretik ezentúl töprengeni arról, vajon a hazai baloldal – miután végképp elvesztette belföldi támogatottságát – hathatós nyugati segítséggel próbálja-e meg elmozdítani a szabadon választott és rendkívüli felhatalmazással bíró magyar kormányt? S vajon mit ígér e segítségért cserébe a Nyugatnak? Azt, hogy csontfésűért kapható lesz ezután is minden?

És úgy egyáltalán: valójában mit képzelnek ezek az emberek? Honnan van a bátorságuk minderre? Ki szólt Róna Péternek és a 168 Órának, hogy most már lehet a trambulinról is? És vajon mi lesz majd a kézenfekvő magyarázat minderre, amiből megint ki fog derülni, hogy mi vagyunk a paranoiások?

Meddig kell eltűrni ezt az egész aljas, nyomorult, hazug, szemforgató és farizeus színjátékot? Meddig?

Bayer Zsolt
%d blogger ezt szereti: