Mi, ma élő magyarok ’48 politikai és szellemi örökösei vagyunk, ami azt is jelenti, hogy nem leszünk gyarmat – jelentette ki Orbán Viktor Kossuth téri ünnepi beszédében.
Isten hozta Önöket – köszöntötte a Kossuth téren összegyűlt tömeget Orbán Viktor miniszterelnök, aki üdvözölte mindazokat, akik – mint fogalmazott – a Kárpát-medencében otthon vannak velünk. – Ez a nap a szabadságharcosok napja, ez a tér pedig a szabadságharcosok tere – jelentette ki. Mi, magyarok a szabadságharcok népe vagyunk, ezért jöttünk ide, hogy emlékezzünk a márciusi ifjak bátorságára – mondta el. Mi, ma élő magyarok ’48 örökösei vagyunk. Politikai és szellemi örökségünk, hogy nem leszünk gyarmat.
Külön tisztelettel köszöntöm azokat, akik a Békemeneten kiálltak Magyarország függetlenségért. Magyarország nem tudta volna felvenni a kesztyűt, ha nem tudatjuk a világgal, hogy a magyarok nem fogják feladni a szabadságukat és a húsz év után kijárt alkotmányukat.
Jó okunk van rá, hogy 164 év után mi is kövessük a ’48-asok példáját. De melyiket? Fiatalként inkább a radikális Petőfi áll hozzánk közel, férfiként Kossuth, végül pedig a Széchenyi-féle fontolva haladás.
Mikszáth Kálmán így írt a márciusi ifjakról: nem fontolgattak semmit… és mi most is ebből élünk. Ezt írhatta volna akár az ’56-os pesti srácokról vagy a ’89-es rendszerváltókról, és mondhatjuk: mi most is ebből élünk.
Mondhatjuk, hogy szabadok vagyunk?
Orbán Viktor feltette a kérdést, hogy mondhatnánk-e a ’48-asoknak, hogy szabadok vagyunk, miközben sokak adósságcsapdában vergődnek, nehézséget okoz gyermekük étkeztetése, s csak álomnak tűnik az önálló lakás.
Senkit ne tévesszen meg az, ha a külföldi sajtó holnap úgy számol be a téren történtekről, hogy csak néhány százan jelentek meg, sőt esetleg kormányellenes tüntetésként állítják be. Felhívta rá a figyelmet, hogy évtizedek óta nem voltunk ilyen erősek.
A szabadság számunkra azt jelenti, hogy nem vagyunk alábbvalók másoknál, s nem fogjuk adósrabszolgaként leélni az életünket – folytatta. A szabadság azt jelenti, hogy mi döntjük el, mi a fontos számunkra. Ezért mi írtuk meg a jövőnk zálogát jelentő alkotmányunkat, nincs szükségünk szamárvezetőre – tette hozzá.
Hibátlan nemzetek nincsenek
Tisztában vagyunk a kihívás és a feladatok súlyával, egyszerre van szükségünk Petőfire, Kossuthra és Széchenyire – fogalmazott Orbán Viktor. Hangsúlyozta: a legnagyobb kérdés, hogy elfogadjuk-e a kiszolgáltatottságot, vagy az erényeinkre támaszkodunk. Mint mondta: időnként kivívjuk a sors balítéletét, de – mint hozzátette – „hibátlan nemzetek nincsenek”. Orbán szerint az vitathatatlan, hogy „a mi szabadságharcaink mindig előbbre vitték a világot”. Mint mondta, 1848-ban a feudalizmus falait kellett lebontani, és ahogy akkor, „ma is gyanakodva néznek bennünket”.
Orbán kijelentette: új utak kellenek, és Európát csak az erős nemzetek tehetik naggyá. Hozzátette: „meglátjátok, ismét igazunk lesz”. Mint mondta: a spekulánsok uralmát a dolgozó európai polgároknak kell megdönteni, ha nem így lesz, akkor nekünk „befellegzett”. – A márciusi ifjak is úgy látták, hogy a pénzügyi függetlenség a szabadság feltétele – emelte ki, hozzátéve, tudták azt is, hogy a független nemzeti bank a nemzet boldogulását szolgálja.
MNO
Vélemény, hozzászólás?