Az ügynöktörvényért is lefasisztázhatnak – Öt éve a lengyeleket rohanta le a neokommunista galeri

Román, lengyel és cseh példa a Fidesz előtt

Az ügynöklista nyilvánosságra hozásának több változatát is megvitathatják

Erkölcsi elégtétel szolgáltatása a Kádár-korszak állambiztonságának áldozatai számára, a volt ügynökök, besúgók közéletből való kizárása és a róluk szóló dokumentumok nyilvánosságra hozatala – az intézkedést lusztrációs törvénnyel támogatnák meg, amelyről a Fidesz–KDNP-frakciószövetségen belül is vita van. Az 1991-es cseh, a 2007-es lengyel és a 2012-es román szabályozást is vizsgálják.

Mi most ismerkedünk a hatvannyolcas vörösök dührohamával, Kaczynski 2007-ben megvívott Cohn-Bendittel

Mi most ismerkedünk a hatvannyolcas vörösök dührohamával, Kaczynski 2007-ben megvívott Cohn-Bendittel (Fotók: Reuters) 

Komoly viták kísérik a Fidesz–KDNP-n belül az erkölcsi elégtételt hozó, esetleges lusztrációs törvényt. Kormánypárti politikusok az 1991-es cseh, a 2007-es lengyel és az idei román szabályozást vizsgálják. Éppen ezért érdemes feleleveníteni a lengyel vitát is. Jaroslaw Kaczynski volt lengyel kormányfő lapunknak 2007-ben azt mondta: „A precíz megfogalmazás azért fontos, hogy ne érezzék magukat veszélyben azok, akik aláírtak ugyan beszervezési okmányt, de senkinek sem ártottak. Különbséget kell tenni tartótisztek és azoknak a felelőssége között, akik ifjú egyetemistaként tudatlanul aláírták a beszervezési okmányokat.” Emlékezetes, a lengyel kormány akkori lépését a korábbi kommunista, ma zöldpárti Daniel Cohn-Bendit „fasiszta módszereknek” titulálta.

„Nagyon pontosan határolják be az átvilágítandók körét, így a jogalkotó elkerülheti a felesleges pánikot. A precíz megfogalmazás azért fontos, hogy ne érezzék magukat veszélyben azok, akik aláírtak beszervezési okmányt, de senkinek sem ártottak, nem jelentettek. Különbséget kell tenni a tartótisztek és azoknak a felelőssége között, akik egyetemistaként tudatlanul aláírták a beszervezési okmányokat. Az utóbbiakat nem szabad semmilyen eljárásnak kitenni” – ezt ajánlotta még 2007 végén a Magyar Hírlapnak adott interjúban Jaroslaw Kaczynski volt lengyel kormányfő a magyarok figyelmébe. Tudta, miről beszélt, hiszen Lengyelországban nemzetközi botrányt okozott az, ahogy kormánya meg kívánta oldani az ottani volt besúgók kizárását a közéletből.

Jaroslaw Kaczynski tudta, hogy miről beszél

Kizárva a közéletből

Kaczynskiék azért akartak változtatni az 1997-ben életbe lépett első lusztrációs (átvilágítási) törvényen, mert túl nagyvonalúnak találták azt. Ennek értelmében a köztársasági elnöknek, a parlamenti képviselőknek, az állami szervnél vezető beosztásban lévő tisztviselőnek, bírónak, ügyésznek, valamint a közszolgálati rádió, televízió és a PAP nemzeti hírügynökség vezetőjének vallania kellett arról, tagja volt-e 1944 és 1990 között a titkosszolgálatoknak, illetve együttműködött-e azokkal. Ha igen, tíz évre kizárhatták a közéletből. A nyilatkozatok valódiságát egy átvilágítóbírói testület vizsgálta meg, a döntés ellen azonban fellebbezéssel lehetett élni. Így tulajdonképpen semmilyen szankció nem járt valakinek a rovott múltja miatt.

Boszorkányüldözés?

A konzervatív kormány elégedetlen volt a vizsgált kör 30 ezres létszámával, így mindenképp növelni kívánta azt. Az új szabályozással csaknem egymillió lengyelt köteleztek arra, hogy nyilatkozzon a Nemzeti Emlékezet Intézeténél (az ottani Történeti Hivatalnál), azaz valljon színt a kommunista titkosszolgálatokkal fenntartott esetleges kapcsolatáról. Az Európai Parlamentben a liberálisok lengyel „boszorkányüldözésről” beszéltek. Az általunk is jól ismert zöldpárti Daniel Cohn-Bendit azt állította, hogy a lengyel kormány „fasiszta” módszereket használ. A lengyel alkotmánybíróság aztán radikálisan lecsökkentette a vizsgálandók körét, mert a bírák szerint az átvilágítás nem lehet a történelmi bosszú eszköze.

Csehországban azonban a megfelelő időben, 1991-ben lépett életbe a lusztrációs törvény. Közmegegyezés övezte az intézkedést, amelynek köszönhetően a volt kommunisták semmilyen szerepet nem játszanak a mostani közéletben. A cseh példáról a Fideszben úgy nyilatkoztak: most a kétharmados többséggel pótolnunk kellene az elszalasztott lehetőségeket is. Csehországban a törvény hatálybalépésével kizárták az államigazgatásból, a hadseregből, a hírszerzésből, a rendőrségből, a köztársasági elnök hivatalából, a parlamentből, a kormányhivatalokból, az alkotmánybíróságról, a legfelső bíróságról, a tudományos akadémia elnökségéből, a közmédiumokból, az állami vállalatoktól, szervezetektől, részvénytársaságoktól a kommunista vezető múlttal rendelkező személyeket.

A felsorolt területeken a szabályozás szerint csak olyanokat lehetett alkalmazni, akik 1948 és 1989 között nem voltak az állam- és nemzetbiztonsági testület tagjai, rezidensként, ügynökként, konspirációs lakás bérlőjeként nem szerepeltek az állambiztonsági szervek nyilvántartásában. Emellett volt informátorokat, az állambiztonsági szervek más szellemi munkatársait, a kommunista párt körzeti vagy annál magasabb szintű titkárait, elnökségi tagjait, a párt központi bizottságának tagjait is eltiltották ezektől a tevékenységektől. De kizárták a pártmunkát irányító hivatalokban dolgozókat, munkásőröket, a Nemzeti Front (a Hazafias Népfront csehszlovák megfelelője) akcióosztagának egykori tagjait is. Emellett a szabályozásban kitértek arra, hogy aki tagja volt az 1968-as eseményeket vizsgáló felülvizsgálati bizottságoknak, az sem játszhatott szerepet a rendszerváltás után. A lusztrációs jogszabály kiterjedt azokra is, akik a párt főiskoláján állambiztonsági, közbiztonsági ismereteket tanultak, illetve a Szovjetunió Politikai Főiskolájára jártak.

Friss román példa

A román példa a csehvel szemben friss. A február végén elfogadott jogszabály kimondja, a hatálybalépéstől számított öt éven belül nem tölthetnek be vezető tisztséget azok, akik a kommunista párt fizetett apparátusának voltak tagjai, és azok sem, akik az igazságszolgáltatásban vezető tisztséget töltöttek be a rendszerváltás előtt, vagy ügyészek voltak. Érvényes a törvény azokra is, akik az ottani kommunista titkosszolgálat, a Securitate alkalmazottai voltak, vagy együttműködtek azzal. A jogszabály vonatkozik a legfelsőbb bíróság elnökeire, körzeti elnökeire, a főügyészekre és főügyész-helyettesekre, de nem terjed ki az ifjúkommunista szervezet tagjaira.

A nemzetközi példák vizsgálata gőzerővel zajlik a Fideszben. Mérlegelés kérdése, hogy a lengyel vagy a cseh megoldáshoz hasonló „radikális nyilvánosság” milyen károkat okozna az államgépezetben, hiszen nem kizárt, hogy a hivatali apparátus – a belügyi, honvédelmi, háttérintézményi vagy önkormányzati vonalon – posztjain is sok érintett játszhat ma is szerepet.

A Fidesz–KDNP-n belül sokan a jelenlegi helyzet fenntartása mellett érvelnek. Eszerint a Történeti Hivatalban bárki kikérheti a saját magára vonatkozó papírokat, és elolvashatja azokat.
A másik álláspont szerint teljes nyilvánosságot kell kapniuk a dokumentumoknak, csak a katonai, nemzetbiztonságot érintő anyagoknak nem.

A lapunk által megkérdezett fideszes szakértők úgy vélik, a nyilvánosságra hozatal útjának is több módja lenne. Ezért a március 19-i frakcióülésre is több változat készül, azokról tájékoztatják a képviselőket. Orbán Viktor miniszterelnök is ezen az egyeztetésen fejti ki saját – információink szerint – határozott véleményét az ügyben nagyobb nyilvánosság előtt.

Pindroch Tamás
Magyar Híréap

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Google kép

Hozzászólhat a Google felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Kapcsolódás: %s

%d blogger ezt kedveli: