… megkérdezte-e önmagától Kertész Ákos, hogy mi elől menekül?

Egy moslékzabáló jegyzetei

Körmendy Zsuzsanna
Magyar Nemzet – 2012. március 07., szerda 
Kertész Ákos elhagyta Magyarországot. Nem most. Már régen. Akkor hagyta el végérvényesen, amikor leírta, hogy „a magyar genetikailag alattvaló”. Ezt a fasisztoid, fajelméleten alapuló megnyilvánulását nem nyeltük le. Úgy látszik, mégsem vagyunk „alattvalók”.

Nem kedvelem a fajvédőket. Semmilyen mezben. Kertész Ákos most ismét fröcsög a magyarokra. Menedékjogot kért Kanadában, mert állítólag idehaza üldözték, sőt vízbe akarták fojtani egy uszodában. Az ilyesmit bizonyítani illik. Nyilván úszkáltak ott mások is, akik tanúskodnának, ha ez igaz lenne. Hacsak nem azt állítja Kertész Ákos, hogy az uszoda teljes közönsége, a fájós derekú urak, a fogyni vágyó hölgyek, a testüket edző fiatalok, a pancsoló gyerekek, az úszómester, a fáradhatatlan kabinosnő, az uszoda igazgatója, a büfés, a takarítónő és a jegypénztáros is összeesküdött ellene, hogy ő csak a víz alatt lehelhesse ki magából a magyarság ellen uszító utolsó szavait.

Ez a verzió elég valószínűtlennek tűnik. Csakúgy nehéz elképzelni, mint azt az állítását, miszerint megkergették az utcán. Bár azt mondják, a gyűlölet konzervál, azért Kertész Ákos sem mai gyerek. Nem tudom, hanyadik x-et taposták kocogó, pészmékeres üldözői, de ha ő ruganyos futólépésekkel el tudott szaladni előlük, s nem érték utol, akkor itt olyan nagyon nagy kergetősdi nem lehetett. De vajon mi elől menekül? Nem a saját kimondott szavai elől a „moslékzabáló magyarokról”? Elmehet ő az Antarktiszig vagy az Északi-sarkig, bebújhat az eszkimók jégkunyhójába, petíciót írathat alá a rozmárokkal és a fókákkal Magyarország ellen, a lelkiismerete elől akkor sem menekülhet el.

Mindennel, amit mond, ír, nyilatkozik, erkölcsileg egyre mélyebbre ássa magát. Sokat gondolkodtam rajta, vajon miért vagyunk mi moslékzabálók a szemében. Mert eszünk disznóhúst is? De hát nem a disznó eledelét, hanem az oldalszalonnáját fogyasztjuk. És ekkor jutott eszembe a Biblia egyik leghíresebb példázata, mely még Rembrandtot is megihlette. Mert ki a moslékzabáló? Hát a tékozló fiú! Egyértelmű, hogy Kertész tudattalanjába ennek a történetnek a nyomán szivárgott be a moslékevés. A kisebbik fiú, aki eltékozolta az apai örökséget, már a moslékot is megenné nyomorúságában. (Hozzáteszem: egy reformátust, ha fennhéjázón a moslékzabáló szóval bélyegezné meg a szerencsétlen éhezőt, finoman elhajtanának a bibliaóráról.)

Többen vagyunk, akik az ember sorsán és kiszolgáltatottságán megrendülünk, nem pedig gúnyolódunk. Akik részvétet érzünk a tékozló fiú iránt. Hiszen talán éppen akkor dönti el, hogy visszamegy atyjához bocsánatát kérni, amikor a mardosó éhség miatt a moslékosvályú fölé hajolna. Ennyit a moslékzabálásról, nem keresztény vagy zsidó, hanem emberséges vagy embertelen szemszögből.

Kertész Ákos újabban azokat a zsidó honfitársait is megbélyegzi, akik úgymond „asszimilálódtak”. Ezt a szót a XX. század elején a zsidó emancipálódásra, alapvetően pozitív fogalomként használták. Kertész visszament a XIX. századba? Szerinte Szerb Antal csak asszimilálódott, mikor megírta a magyar irodalom történetét? A magyar kórházban gyógyító, magyar iskolában tanító zsidó származású ember neki talán nem magyar? Még szerencse, hogy legtöbbjüknek eszébe sem jut, hogy ők aszszimilálódnak, hiszen itt születtek, magyarul beszélnek, magyar barátaik vannak, vagyis magyar zsidónak vagy zsidó magyarnak vallják magukat, gyűlölködés nélkül.

Kertész Ákos szemlélete torz, és mérgezi a magyar–zsidó együttélést. Magyarokat és újabban magyarságukat vállaló zsidó honfitársait is gyűlölő szavai visszahullanak rá. S ő valójában az általa földobott kövek visszaesése okozta sebek elől menekül. Hiába megy Kanadába. A lelkiismeret elől nem lehet emigrálni.

Oroszországban hódít a hungarikum

 

Tíz százalékkal növelte exportbevételét 2011-ben a Gyulai Húskombinát Zrt., a társaság az orosz piacon tudott több terméket értékesíteni – nyilatkozta kedden az MTI-nek Ruck János vezérigazgató.

Ruck János elmondta: a gyulai társaság Moszkvába a Magnit áruházláncnak szállít kolbászféléket és más szárazárukat, valamint a krasznodari régióban működő kereskedőknek. A húskombinát árbevétele 2011-ben tízmilliárd forint volt, a külpiaci értékesítés adta az árbevétel harminc százalékát és 70 százalék volt a belföldi értékesítés aránya.

Olvass tovább »

Pánik tört ki az Airbuson

 

Egy véletlen tűzriadó miatt hatalmas pánik tört ki az Air France francia légitársaság egyik utasszállító repülőgépén.

Az Air France szóvivőjének keddi közlése szerint az Airbus A340 típusú, Párizsból a kolumbiai Bogotába tartó légibuszon a riasztóberendezés véletlenül tüzet jelzett. Az illetékes hatóságok ezért úgy döntöttek, hogy a gép – amelynek fedélzetén 274 utas tartózkodott – az Azori-szigeteken kényszerleszállást hajt végre.

 

Az új célállomás, azaz a kényszerleszállás azonban az utasok körében óriási pánikot váltott ki – mondta el a szóvivő a Le Figaro című lapnak. „Azt hittük, meghalunk” – számolt be a történtekről az egyik brit utas, utalva arra, hogy a repülőgép a tenger felett hirtelen vesztett magasságából.

Egy másik utas azt ecsetelte, hogy a fedélzeten tartózkodók sírtak, imádkoztak és búcsút vettek egymástól. Az persze nagy megkönnyebbülést okozott, hogy a repülőgép sikeresen landolt Lajes repülőterén.

MTI

Nullius Nepos nevét ne keressék a krónikákban…

 

Sarkosan fogalmazva

Nullius Nepos római császár unottan forgatta a legújabb jelentést, amely Pannonia Inferiorból, Aquincumból érkezett. Aggasztó hírekről számolt be a jelentés. A császár behívatta Pannonia–szakértőjét, aki elmondta, való igaz, a távoli provinciában rendszeresen megsértik a sajtószabadságot, saját törvényeket hoztak a jól bevált rómaiak helyett, egyesek a kilépést fontolgatják a birodalomból, egyszóval lábbal tiporják a demokráciát. Erre a császár felhorkant, hiszen náluk sincs demokrácia, az egy ócska görög találmány, nem is vált be. Felvetette, talán be kellene fagyasztani a segélyeket, de a szakértő lehűtötte: Pannonia több adót fizet, mint amennyi infrastrukturális fejlesztést Róma végez. A császár érdeklődött, kik laknak Pannoniában, mire a válasz az volt, hogy igen vegyes népség, illírek, kelták, gótok, avarok, sőt a Danubiuson túlról szarmaták is áttelepülnek a szigorú határzár ellenére. A régió ugyan a birodalom számára értéktelen, de Pannonia Inferior engedetlensége biztonsági kockázatot jelent, hiszen a többi provincia vérszemet kaphat, ha nem nyeri el méltó büntetését ez a hálátlan népség, ahelyett, hogy büszke lenne birodalmi polgárjogaira. A császár végül döntött: Rómába kell hívni a törzsi vezetőket szigorú meghallgatásra, majd a szenátus kifaggatja őket, és szembesíti a vádakkal. A panaszosok pedig adják elő sérelmeiket, hogy igazságosan dönthessünk ügyükben – tette hozzá a császár. A szakértő alázatosan kételkedni merészelt, közölve, hogy a panaszosok mind rómaiak, nem pedig pannonok, de a császár letorkolta, hiszen Rómában még senki sem látott pannonokat. Így történt, hogy Róma megállapította, Pannonia megsértette a szerződést, és újabb adót vetett ki rá. Nullius Nepos nevét ne keressék a krónikákban, mert mire az adószedők Pannoniába értek, már nem ő volt a császár, testét a Tiberisbe vetette a római nép.

Szentmihályi Szabó Péter

Semjén Zsolt: Gazdasági sérelmek politikai köntösbe bújtatva

A Magyarországgal szemben megfogalmazott vádak nem elhanyagolható részben gazdasági érdeksérelmek vezette, politikai köntösben jelennek meg – írta Semjén Zsolt a David Baer amerikai professzornak címzett, az MTI-hez kedden eljuttatott levelében. A professzor korábban az állami intézmények függetlenségét féltette nyílt levélben, és különösen az egyházügyi törvényt találta aggasztónak.

Magyarország ellen ideológiai és politikai támadás zajlik elsősorban az új alaptörvényben megnyilvánuló keresztény értékek miatt – írta Semjén Zsolt, megjegyezve: az említett nyugati, európai demokratikus értékek hagyományait őrző országok alaptörvényei nem deklarálják Európa keresztény gyökereinek elismerését. A miniszterelnök-helyettes kiemelte: a Magyarországgal szemben megfogalmazott vádak nem elhanyagolható részben gazdasági érdeksérelmek vezette, politikai köntösben jelennek meg. Az új alaptörvényt azok kifogásolják, akik itthon és külföldön Magyarország folyamatos eladósításában voltak érdekeltek, ebből húztak anyagi és politikai hasznot.

Orbán Viktor ünnepi beszéde a Kossuth téren – meghívó

Orbán Viktor ünnepi beszéde a Kossuth téren – meghívó

Orbán Viktor Március 15-én délután háromtól beszédet mond az állami ünnepségsorozat részeként a Kossuth téren. Jövő hét csütörtökön a fővárosban és országszerte több helyen emlékeznek az 1848-49-es forradalom és szabadságharc hőseire.

Olvass tovább »

“Minden tagállamot egyformán kell elbírálni”

 

A cseh kormányfő szerint politikai okai vannak annak, hogy az Európai Bizottság nemrégiben azt javasolta, függesszék fel a Magyarországnak szánt jövőbeni kifizetéseket az Európai Unió kohéziós alapjából, mert Budapest nem kezeli hatékonyan a túlzott deficitet.

“Személyes meggyőződésem, hogy egyenlő bánásmódra van szükség, és hogy az Európai Unió tagállamait nem oszthatjuk egyenjogúakra és még egyenjogúabbakra” – jelentette ki Petr Necas abban az interjúban, amelyet szombaton közölt a Lidové Noviny című konzervatív cseh napilap. A cseh miniszterelnök egy hete nyilatkozatban helytelenítette az Európai Bizottság döntését Magyarországról.
Olvass tovább »

%d blogger ezt kedveli: