Hillary Clinton amerikai külügyminiszter levelet küldött Orbán Viktor magyar miniszterelnöknek – Orbán Viktor válasza Hillary Clinton levelére

Hillary Clinton levele Orbán Viktornak – itt a teljes szöveg

Lapunk birtokába került az Egyesült Államok külügyminisztere, Hillary Clinton által december 23-án a magyar kormányfőhöz intézett levél. Alább teljes terjedelmében közöljük a diplomáciai dokumentumot.

Kedves Miniszterelnök Úr:

A június 30-i magyarországi látogatásom idején lezajlott beszélgetésünk nyomán írok most. Mint azt akkor elmondtam, országaink között szoros a kapcsolat, mivel NATO-szövetségesek, gazdasági partnerek és barátok vagyunk. NATO-szövetségesekként mindketten elkötelezettek vagyunk a transzatlanti közösség és egymás biztonságáért, ami abban is kifejeződik, hogy az amerikai és magyar katonák vállvetve harcolnak Afganisztánban, valamint Magyarország bátor tetteiben is, amikor ellátta az amerikai diplomáciai képviseletet is Líbiában. Országaink olyan közös értékekkel és elvekkel is rendelkeznek, amelyekre az elmúlt 20 évben közösen építkeztünk.

Júniusi találkozónk során beszéltünk a magyar demokratikus intézmények megőrzéséről és arról, hogy biztosítani kell ezek további erősödését és növekedését. Kifejeztem aggodalmunkat a tervezett alkotmányos változásokkal kapcsolatban az ön országában, kiemelten kérve az igazságszolgáltatás függetlensége, a sajtószabadság és a kormány átláthatósága melletti valódi elkötelezettséget. Nagyra értékeltem azt, hogy akkor elkötelezettségét fejezte ki amellett, hogy Magyarország hű marad demokratikus hagyományaihoz és a személyes szabadságjogok védelméhez.Kounalakis nagykövet és mások a Külügyminisztériumban azóta is aggodalmukat fejezték ki, mindig a barátság szellemében, és bízva abban, hogy barátaink a magyar kormányban komolyan fogják venni építő jellegű megjegyzéseinket. Aggodalmaink jelentősek és megalapozottak. A sarkalatos törvények szövegének alapos vizsgálatára épülnek, valamint olyan nemzetközi, nagy tiszteletnek örvendő civil szervezetek elemzésén alapulnak, mint a Transparency International, a Riporterek Határok Nélkül, az EU Velencei Bizottsága, vallási szervezetek szövetségei, valamint független magyar társadalmi szervezetek. A közelmúltban aggodalmaink kifejezéséhez csatlakozott az Európai Bizottság Igazsági, Alapjogi és Polgárjogi alelnöke, valamint az EU Pénzügyi Bizottságának hivatala is. Ennél is frissebb fejlemény, mint értesültem, hogy a magyar Alkotmánybíróság néhány sarkalatos törvény bizonyos pontjait alkotmányellenesnek ítélte.

Két hét van Magyarország új Alaptörvénye és számos hozzá kapcsolódó, fontos sarkalatos törvény hatályba lépéséig. Sajnálom, hogy a párbeszéd a magyar és az amerikai kormány között, a kormányunk és a fent említett más konstruktív csoportok építő jellegű észrevételei nem vezettek a törvények alapos újragondolásához. Bár teljes mértékben tiszteletben tartom a magyarok jogát arra, hogy Magyarország számára törvényeket alkossanak, a magam részéről mégis csak sürgetném, hogy fontolja meg a következményeit annak, hogy ha az említett törvények a jövő hónapban változás nélkül lépnek hatályba.

Például, mint azt az Európai Bizottság megjegyezte, az új bírósági szabályozás a bírósági szervezet elnökének kezébe összpontosítja a hatalmat. Véleményünk szerint ez a szabályozás a bírói függetlenséget őrző nagyon fontos fékeket és ellensúlyokat iktat ki a rendszerből. Sok elemző véli úgy, hogy a valódi bírói függetlenség érdekében a Országos Igazságszolgáltatási Tanácsnak kellene adni a bírók kinevezésének és előléptetésének jogát.

Az Egyesült Államok kormányát az is mélységesen aggasztja, hogy nem változtattak az egyházügyi törvényen. Külső megfigyelők véleménye, hogy ellehetetlenítő módon nehézkesek az egyházak és a vallások elismerésének szabályai, az pedig, hogy mindehhez kétharmados parlamenti jóváhagyás is szükséges, indokolatlanul átpolitizálja az alapvető emberi jogokat övező döntéseket. Ami a médiatörvényt illeti, osztjuk az EBESZ, a Freedom House és egy közelmúltbeli nemzetközi sajtó-szakértői akciócsoport aggodalmait, miszerint a törvény túlságosan sok hatalmat koncentrál egy politikai alapon kinevezett Médiatanács kezében. Az, hogy nem újították meg egy népszerű beszélgetős rádiócsatorna engedélyét, komoly aggályokat vet fel azzal a kötelezettségvállalással kapcsolatban, hogy biztosítják a média sokszínűségét.

Ismét nyomatékosan arra kérem Önt, hogy úgy vezesse át Magyarországot a fontos reformokat eredményező törvények általi változásokon, hogy közben megőrzik az egyéni szabadságjogokat és a szükséges fékek és ellensúlyok rendszerét. Remélem, hogy a kormánya úgy viszi át e változásokat a parlamenten, hogy mindeközben az egész világ előtt igazolja, hogy Magyarország elkötelezettsége a demokratikus értékek és az egyéni szabadságjogok iránt szilárdabb, mint valaha.

Szívélyes üdvözlettel:

Hillary Rodham Clinton

Népszabadság.hu | NolBlog | NolTV

Hillary Rodham Clintonnak

Orbán válaszleve Hillary Clintonnak

Az Egyesült Államok külügyminiszterének
Budapest, 2012. január 6.

Tisztelt Clinton külügyminiszter,

Megkaptam a karácsony előtti napokban írt levelét, amelyben Ön visszatért tavaly nyári, magyarországi látogatásán folytatott beszélgetésünkre. Nagyra értékelem a nemzeteink közötti szoros szövetségről szóló szavait. Kormányom és a külföldön lévő magyar fegyveres erők nevében valóban megtiszteltetésnek tekintem, hogy elősegíthetjük a közös értékeink melletti kitartást, és a béke, a demokrácia és a jog uralmának szolgálatát, vállvetve mind európai, mind a tengeren túli barátainkkal és szövetségeseinkkel, Afganisztántól Észak-Afrikáig, a Közel-Kelettől a Balkánig.

Nemrég ünnepeltük az országaink közötti diplomáciai kapcsolatfelvétel 90. évfordulóját, noha a nemzeteink közötti rokonszenv és vonzódás az amerikai függetlenség hajnaláig nyúlik vissza. Ebben a kapcsolatban vízválasztó volt a Szovjetunió 20 évvel ezelőtti feloszlása. Hiszem, hogy ez a történelmi esemény nem válhatott volna valóra a közép-európai nemzetek csillapíthatatlan szabadságszomja nélkül, amely harchoz az Egyesült Államokban kitartó partnerre találtunk. Sajnálatos módon Magyarország mostanáig elmulasztotta lezárni a posztkommunista korszakot. Ezt az időszakot olyan politikai rendnek kell leírni, amely nélkülözte az új alkotmányt, és a valóban szabad, versenyre alapuló piacgazdaságot.

Az utóbbi 20 évben Magyarország az egyetlen közép-európai posztkommunista országként nem vezetett be új alkotmányt: kormányomban volt elég bátorság egy új alaptörvény elfogadásához. A „változás” szó választásokat tud nyerni, de a régi rendszerek igazi megváltoztatása szükségszerűen többféle érdeket sért.

„Két fej jobb, mint egy” – tartja a mondás. Ezért állunk folyamatos párbeszédben és szoros együttműködésben minden érdekelt féllel, különösen az Európai Bizottsággal, vallási csoporttal és választópolgárral, miközben folyamatosan kerestük a konzultációt az ellenzéki pártokkal is. A Velencei Bizottság üdvözölte a tényt, hogy az új alkotmány a demokrácián és a jog uralmán, az alapvető jogok védelmén  alapuló alkotmányos rendet hoz létre, és megjegyezte, hogy „más európai államok, így Lengyelország, Finnország, Svájc vagy Ausztria alkotmányait használta fel inspirációs forrásként”.*

Valójában a sarkalatos törvényekre és a törvénykezés más jelentős részeire jelentős hatással voltak ezek a konzultációk. Az új médiatörvényt márciusban módosítottuk az EU-Bizottság ajánlásai alapján, s ezt követően a törvényt megerősítette a bizottság, leszögezve, hogy összhangban áll az európai normákkal és standardokkal. A médiatörvény egy éve lépett hatályba, és visszatekintve láthatjuk, hogy a jogszabály nem váltotta be a vele kapcsolatos aggodalmakat: a médiaszolgáltatások spektruma Magyarországon olyan sokszínű, mint előtte bármikor. Anélkül, hogy kitérnék a részletekre, szeretném eloszlatni az Ön által említett beszélgető rádió frekvenciapályázatával kapcsolatos kétségeit. Noha Magyarországon a médiahatóság a kormánytól függetlenül tevékenykedik, levelét kézhez véve tájékoztatást kértem a hatóság döntéséről. Ennek alapján hadd tájékoztassam Önt arról, hogy a pályázatot teljesen átláthatóan bonyolították le, és a hatóság mindent elkövetett e fontos sajtóorgánum megőrzése érdekében: a pályázó maximális pontszámot ért el a szubjektív kritériumoknál, ahol lehetőség nyílt a mérlegelésre, ám a pályázó nem tett versenyképes pénzügyi ajánlatot. Ezért a médiahatóság nem nyilváníthatta győztesnek a szabadpiaci verseny elméletének és gyakorlatának megsértése nélkül az Ön által említett pályázót.

A vallási szervezetekre vonatkozó törvényt, amelynek január 1-jén kellett volna hatályba lépnie, a parlamenti többség ugyancsak visszavonta. A december 30-án elfogadott új szöveg magába foglalja a vallási csoportok véleményeit és aggályait. Ennek ellenére szeretném Önt emlékeztetni arra, hogy Magyarországon a vallásszabadságot garantálja az új Alaptörvény.  Mindazonáltal az új vallási törvény szükséges lépés volt az egyházi támogatások és bejegyzések régi rendszerével való széleskörű visszaélések megfékezésére. A mintegy 350 bejegyzett entitás közül sok csak önmaga megsegítésének bizniszében, nem pedig a lelki gondozásban szükséget szenvedők segítésében tevékenykedett. Egyetértek abban, hogy a vallásszabadság alapvető emberi jog, és az új törvény semmiben nem korlátozza ezt. Ezért semmiféle másodlagos törvény nem korlátozhatja az egyének vagy közösségek alapvető jogát, hogy képviseljék, gyakorolják, vagy terjesszék a hitüket. Ennek megfelelően az új vallási törvény, akárcsak az előző, a visszavont, nem rendelkezik felhatalmazással a vallások elismerésére vagy elutasítására. Üdvözlünk  minden vallási csoportot, ideértve azokat is, amelyek  nem kívánnak hivatalos elismerést kérni, és továbbra is üdvözöljük, hogy gyakorolják hitüket, egyéni vagy kollektív, nyílt vagy a saját belátásuknak megfelelő módon. Az új törvény határidőt szab minden felekezetnek: ezen időtartam alatt kell eldönteniük, hogy kérelmezik-e a támogatott státust, vagy anélkül folytatják tevékenységüket.

A Fidesz-KDNP többség morálisan továbbra is nagyra értékeli a parlamentáris rendszert – amelyért személyesen harcoltam évtizedekig a jobb- és baloldali ellenfelekkel szemben –, és az új alkotmányos rend természetesen magában foglalja ezt.

Megértem, hogy a külső szemlélőket néha meglepi a sebesség, amellyel az országgyűlés a munkáját végzi. Mindazonáltal a jelenlegi gazdasági klímában – amelyben Európára és Európa részeként Magyarországra a piacok hatalmas nyomása nehezedik, hogy találjanak gyors megoldásokat pénzügyi bajaikra –, úgy hiszem, a habozásnak potenciálisan nagyobb az ára, mint amekkora az azonnali cselekvés kockázata.

Ön biztos lehet abban, hogy a Fidesz–KDNP-kormány és én magam személyesen továbbra is nyitottak leszünk és figyelmesen fogadunk minden bel- és külföldi véleményt.  Ebben a szellemben kabinetem több tagja és jómagam is találkoztunk Eleni Tsakopoulos Kounalakis nagykövettel, hogy a munkánkról szóló olyan értelmezésekkel lássuk el, amelyek  nem szükségszerűen jutnak el Washingtonba.

Bátorítok minden barátot és szövetségest, hogy bízzon meg a magyar népben.

Békés és sikeres új évet kívánva

Őszinte híve

Orbán Viktor

***

Egy hozzászólás to “Hillary Clinton amerikai külügyminiszter levelet küldött Orbán Viktor magyar miniszterelnöknek – Orbán Viktor válasza Hillary Clinton levelére”

  1. Kedves Robi Says:

    Clintonné a Guantanamo környékén milyen az időjárás? Csak úgy barátilag, aggódva…

    Kedves Robi


Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Google kép

Hozzászólhat a Google felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Kapcsolódás: %s

%d blogger ezt kedveli: