Francis Fukuyama – Amerika véleményformáló szellemóriása

Francis FukuyamaLevél Fukuyamának

A világhírű amerikai politikai filozófus és közgazdász az elmúlt hetekben több ízben is kifejezte aggodalmát a magyar demokráciával kapcsolatban. Megszokhattuk már – vágják rá sokan. Tudni kell azonban, hogy a professzor a nyugati világ véleményformáló tekintélyének számít. Nem véletlen tehát, hogy Kovács Zoltán, a kommunikációért felelős államtitkár is reagált rá. Kijavítva a felszínességből eredő hibákat („Fidezs” megnevezést és az „alkotmánybírák” nyugdíjkorhatárának szabályozását írta Fukuyama), és rámutatva a létező demokratikus garanciákra. A professzor ezután ismét megszólalt: nem az alkotmányos formával, hanem „a hatalomgyakorlás mértékével” van gond. Mert a kormány „meggyengíti a hatalmi fékeket”, miközben „korlátozza a sajtót” is. Az EU és az IMF fellépése mögött ezért jogos ellensúlyozást vél felfedezni. Emellett hiányolja a kisebbségek tiszteletét és a társadalmi párbeszédet. Aggályosnak véli továbbá a Gyurcsány elleni elszámoltatást. Szerinte „senki sem bízik már abban, hogy Orbánék felelősen tudnának kormányozni”.

Úgy vélem, hazánk jogtalan hitelrontása minden magyarnak fáj. Kötelességemnek éreztem (ha már ugyanazért a tudományért élünk), hogy szerény eszközeimmel, egy levélben figyelmeztessem Fukuyama urat a tényekre. A levelet megkapta, jelenleg a válaszra várok. Írásom azonban a nyilvánosságra is tartozik. A magyar fordítás főbb részletei következnek most.

 

Először is, hadd emlékeztessem az ön által is idézett 19. századi Tocqueville gondolataira (A demokrácia Amerikában). A liberalizmus és a demokrácia nem azonos fogalom, és a gyökere is más. Az előbbi egy politikai ideológia, az utóbbi egy államforma. A liberalizmus csupán egy (de nem egységes) a sok normarendszer közül, amely feltöltheti politikai és gazdasági tartalommal a demokráciát. Így a liberális változat nem élvezhet kizárólagosságot a demokratikus fejlődésben. Az ön által tisztelt John Gray az 1994-es Post-liberalism című könyvében leszámol azzal, miszerint a liberalizmus univerzális és minden társadalomba importálható lenne. Ehelyett a pluralizmust ajánlja. Ezzel az önt világhírnévhez vezető elmélet logikáját is cáfolja. (Megjegyzem: az ön hírét megalapozó A történelem vége és az utolsó ember című könyv gondolata sem volt korszakalkotó. A tavaly elhunyt Daniel Bell az End of Ideology tanulmányban, már 1960-ban leírta, hogy a jóléti, liberális demokráciában véget érnek az ideológiai viták. A Szovjetunió bukása után ön csupán ezt a jóslatot tette globális keretbe. De mindez már mellékes, mert a történelmi valóság megcáfolta önöket.) Magyarországon – elfogadva a klasszikus liberalizmus minimumát, de tagadva a modern változatát – egy nemzeti, keresztény és konzervatív értékeket is felvállaló politikai tartalom került hatalomra. Ne felejtse el: a többség szabad akaratából!

Komolyan gondolja, hogy a nemzeti bank ellensúlyt kell, hogy jelentsen a kormányzatnak? Egy demokráciában a kormányzattal összhangban, nem a megfékezése végett tevékenykedik a független központi bank. Továbbá: a legerősebb hatalmi fék, az Alkotmánybíróság az ön hazájával ellentétben nálunk létezik és működik. Mi mégsem aggódunk az amerikai demokráciáért. A sajtóról pedig csak annyit: abban az országban, ahol címlapon lehet írni a vélt diktatúráról, ott valójában véleményszabadság van.

Az EU és az IMF funkciója nem lehet a tagországokon belüli hatalmi ellensúly képzése. Már csak azért is farizeus elgondolás ez, mert pontosan Brüsszelből gyakoroltak nyomást Görögországra és Olaszországra, hogy cseréljenek kormányt választások nélkül. A népakaratot tették ezáltal semmissé. Továbbá emlékeztetném önt, hogy mindeddig nem volt az országban élő kisebbségeknek lehetőségük alanyi jogon képviselőket küldeni a parlamentbe. Az Orbán-kormány kezdeményezésére a következő választásokon már lesz. A párbeszédben pedig a kormány több lépést is tett a demokrácia közvetlenebbé tételéért, mint bármelyik elődje. A sarkalatos törvények esetében konzultációt tartott, amelyben minden magyar állampolgárnak lehetőséget biztosított a véleménykifejtésre.

Legvégül. Hogy senki nem bízna a Fidesz kormányzásában? Gyurcsány Ferenc számonkérése pedig antidemokratikus lépés lenne? Ön nem olvassa a közvélemény-kutatási eredményeket? Vagy az elfogult liberális oldalakon tájékozódik csupán? Valóban kisebb bizalmi válságot mutatnak a kutatások (bár még mindig felette az európai átlagnak), de egybehangzó vélemények szerint a Fidesz továbbra is kimagaslóan vezet. Egyes felmérések most is kétharmados győzelmet mutatnak. Olvasta, hogy a Békemenet Magyarországért elnevezésű felvonuláson mintegy ötszázezren álltak ki a kormány mellett? Egy volt kormányfő számonkérésének lehetőségét pedig csak egy diktatúrában szokás megkérdőjelezni.

Mindezek végén fel kell tennem a kérdést: valóban hisz ön a demokráciában? Vagy csak a liberalizmust félti?

Nagy Ervin

Egy hozzászólás to “Francis Fukuyama – Amerika véleményformáló szellemóriása”

  1. Nagypapa Says:

    Fukuyama nyilván nem hallott még a Patriot Act-ről, meg Quantanamo-ról sem, de azért szeretne megélni és ezt a marxi módon teszi, beáll a hivatásos sikítók közé..de ettől még nem fogja senki respektálni, legfeljebb publicitáshoz jut ott ahol a szólás szabadság már régen fikció, az Egyesült Államokban. Ezzel kiírta magát az értelmiségből is, nem beszélve filozófiáról..


Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Google kép

Hozzászólhat a Google felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Kapcsolódás: %s

%d blogger ezt kedveli: