Ötszáz éve halt meg Amerigo Vespucci, szerencséje volt

Róla nevezték el Amerikát, de mit csinált ő, ha a közvélekedés az Újvilágot nála évekkel korábban elérő Kolumbusz Kristóf „nyakába varrja” kontinens felfedezését? 500 éve halt meg Amerigo Vespucci.

Vespucci – mint az a nevéből könnyen ki is következtethető – Itáliában, Firenzében látta meg a napvilágot 1451-ben. Keresztnevéről réges-régóta kering egy legenda: az itáliai Szent Imre-tisztelet miatt népszerűvé vált latin Emericusból „kifejlődött” Amerigo volt az, amit a jó öreg Nastagio Vespucci fiának kért. Ha ez így volna, büszkék lehetnénk rá, hogy Szent Imrének is van valami köze Amerika nevéhez. Igaz-e vagy sem, a legendáról jó tudni. Az már sokkal kevésbé való a mesekönyvek lapjaira, hogy az Amerigo betűsort először német térképészek vésték egy bizonyos ponton elkezdődő, bizonytalan irányban folytatódó paca vonala mögé 1507-ben, de addig még nekik is lefolyt egy kis víz a Dunán.


Amerigo – a történetírás számára alig ismert – életében először is az, hogy 39 évesen éppen ugyanabba a kereskedőházba lépett be, mint későbbi „versenytársa”, Kolumbusz Kristóf. Fiatalkoráról mindössze annyit tudunk, hogy patrícius családból érkezve először a Medici famíliánál állt munkába bankárként, így jutott el Sevillába és Lisszabonba. 1497 és 1504 között volt az az időszak, amikor már hajózásra is jutott idő és pénz; először is 1498-ban az Atlanti-óceánon átkelve partra szállt Dél-Amerikában. Egy évvel később, portugál „színekben” már kicsit többre is futotta, a szintén dél-amerikai Suriname felé hajózva egy új országnevet is kiagyalt – a mai Venezuela partja mellett, a Maracaibói-öbölnél haladva kiáltott fel így: „Kis Velence!” (vagyis „Venezuela!”), cölöpökre rakott építményeket látva. 1501-től három éven át két brazíliai expedícióban is részt vett, majdnem a kontinens déli csücskéig is elért. Összesen tehát négyszer járt a tengerentúlon, Dél-Amerika északi és keleti partjait bebarangolva. Ma ötszáz éve, hogy meghalt.

A vele egyidős Kolumbusz – mert itt bizony róla is szó van – Genovában született, és ha csak a száraz tényt nézzük, ő lépett először európaiként Amerika földjére, ha nem számítjuk a X. századi viking hajósokat, ellenben említettek sorsközösséget alkotnak abban, hogy nem tudták, hol járnak. Kolumbusz első útját – amikor a mai Japán, Kína és India volt az úti célja – 1492-ben kezdte meg Európa partjaitól az Atlanti-óceánon a Santa María kapitányaként, majd egy hajócserével hat nap alatt elért a Kanári-szigetekig. Eljutott a Bahamákra, Floridához. Előbbi hely lakosait indiánoknak nevezte el. Számtalan gondja volt már az első úton, amely misszió 1493 márciusában ért véget. Összesen négyszer járt az új kontinensen, fantasztikus kalandokon ment keresztül, amit film is megörökített.

Hogy miért mégis Amerigóról nevezték el a kontinenst? A válasz nagyon egyszerű. Ő volt az első olyan utazó, aki kimondta, az újonnan felfedezett területek egy egészet alkotnak (1502), Kolumbusz Kristóf úgy halt meg (1506), hogy végig azt hitte, Indiába jutott el a nyugati irányban… 1504-ben ki is adták az Újvilágról szóló jegyzeteit Terra Nova, vagyis Új föld címen). A már említett német térképészek után 1507-ben immár hivatalosan is Amerikaként szerepeltették az újonnan felfedezett földrész nevét az Universalis Cosmographia címmel illetett világtérképen. Kolumbusznak „be kellett érnie” egy országnévvel, Kolumbiáéval.

Bucsy Levente

2012. február 22., szerda – MNO

Reklámok

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s

%d blogger ezt kedveli: