Továbbra is a Fidesz–KDNP rendelkezik a legnagyobb bázissal, így a mostani kormánypárt 2006 nyara óta vezet a közvélemény-kutatásokban. Az ellenzéki pártok közötti erőviszonyok befagytak, míg a bizonytalanok száma folyamatosan növekszik.
2012 első hónapjában továbbra is a Fidesz–KDNP a legnépszerűbb párt az összes kutatóintézet szerint. A Nézőpont Intézet legfrissebb felméréséből az derült ki, hogy a kormányoldal támogatottsága 56 százalék a választani tudó biztos szavazók között, a Jobbik 18, az MSZP 14, az LMP 7, a Gyurcsány Ferenc vezette Demokratikus Koalíció (DK) pedig a bejutási küszöb alatt, 3 százalékon áll.
A Medián szerint az összes megkérdezett 26 százaléka támogatja a Fideszt, ez megegyezik a novemberi és decemberi értékkel, vagyis megállt a kormánypárt korában megfigyelt népszerűségvesztése. Az MSZP az év végi visszaeséséből tudott valamennyit visszaszedni (11-ről 15 százalékra emelkedett a támogatottsága), a Jobbik esésével együtt ez azt jelenti, hogy újra a szocialisták a vezető ellenzéki erő. Gyurcsány Ferenc pártja, a DK két százalékon áll a teljes népesség körében.
Az ellenzék nem profitál
A Tárki mérése szerint a Fidesz–KDNP támogatottsága a decemberi 40-ről 37 százalékra, az MSZP-szavazók tábora 25 százalékról 23-ra csökkent a pártválasztók között. A Jobbik ebben a körben szintén 23, az LMP 9 százalékra számíthat, mindkét eredmény egyszázalékos javulás a múlt hónaphoz képest. A Századvégnél a Fidesz–KDNP támogatottsága a teljes népesség körében 26 százalékon, az MSZP ebben a közegben 14 százalékon áll. A Jobbikkal a választópolgárok 10, az LMP-vel 7 százalékuk szimpatizál. A Gyurcsány Ferenc vezette Demokratikus Koalíció támogatottsága 3 százalék.
Kiszelly Zoltán politológus szerint a mostani hónap egyik fő jellegzetessége volt, hogy tovább nőtt a bizonytalanok száma, amiből az ellenzéki pártok továbbra sem profitáltak semmit. A szakértő lapunknak úgy nyilatkozott, hogy mostanra egy nagy párt (Fidesz–KDNP), két középpárt (MSZP, Jobbik), és két kis párt alakult ki (LMP, DK). „Az MSZP könnyedén megúszta Gyurcsányék távozását, mivel se nem veszített, se nem profitált belőle.”
1996-ban szoros volt az állás
A mostani kormányzati ciklus félidejéhez közeledve érdemes megnézni, hogy a korábbi hasonló időszakokban hogyan alakult a pártok közötti erőviszony. 1992 januárjáról nincsen adatunk, de 1991 decemberében már két százalékkal vezetett a Fidesz az MDF-fel szemben, amely ’92 márciusára 14 százalékra nőtt.
1996 januárjában az FKGP 16, az MSZP 15, az SZDSZ és a Fidesz 8-8, az MDF 6, míg a KDNP 5 százalékon állt. Bár a szocialisták pozíciója viszonylag kedvező volt, az ellenzéki pártok már ekkor jelentős fölényben voltak. 2000 januárjában a Szonda-Ipsos mérése szerint a biztos szavazók körében az MSZP 46, a Fidesz–MPP 32, az FKGP 8, míg az SZDSZ 5 százalékon állt. Jól látszik, hogy a kormánypártok akkor lényeges lemaradásban voltak az ellenzékkel szemben, amit 2002-ig sem sikerült ledolgozniuk.
A rendszerváltás óta nem volt ilyen
Nyolc évvel ezelőtt a biztos szavazók között a Fidesz–MPSZ 51, az MSZP 38, az SZDSZ 4, az MDF 2 százalékon állt. A kormány tehát akkor is hátrányban volt, aminek az eredménye a 2004-es európai parlamenti választáson a szocialisták súlyos vereségében nyilvánult meg. 2008 januárjában a Fidesz–MPSZ 64, az MSZP 25, az MDF 4, míg az SZDSZ 3 százalékon állt. Az akkori kormánypártok mélyrepülése a márciusi szociális népszavazáson vált mindenki számára egyértelművé, amikor az „igenek” több mint 80 százalékos többségbe kerültek.
Jól látszik, hogy az 1990-es első szabad országgyűlési választás óta egyszer sem fordult elő, hogy a kormányzás feléhez közeledve bármelyik kormánypárt akkora népszerűségnek örvendjen, mint a Fidesz–KDNP. Ebből természetesen messzemenő következtetéseket nem érdemes levonni, mivel az erőviszonyok rendkívül gyorsan is változhatnak, de a jelenség egyelőre mindenképpen egyedi hazánkban.
Kovács András
2012. február 05
MNO
Gondolat - Kanadai Magyar Magazin 
Hozzászólás