Daniel Cohn-Bendit sem fullad ki, tébolyról beszél a Békemenet kapcsán

 

 

Külföldi félremagyarázások és támogatások a rendszerváltás óta a legnagyobb, félmilliós budapesti tömegmegmozdulás kapcsán

 

Fáradhatatlannak bizonyulnak hazánk kíméletlen bírálói az európai sajtóban, miközben ismét a magyar demokráciát félti a luxemburgi külügyminiszter és Daniel Cohn-Bendit.

 

Alábecsülték a szombati Békemenet résztvevőinek számát a szlovák lapok. A Sme polgári napilap tízezrekről írt. A baloldali Pravda a SITA hírügynökség tudósítását közölte, amely szintén tízezres tömegről adott hírt. Az állami TASR sajtóiroda 250 ezerre tette a vonulók számát. A TA3 hírtelevízió helyszíni tudósításában az hangzott el, hogy egyes becslések szerint 250 ezren is lehettek a megmozduláson, míg a Novy cas című bulvárlap 100 ezer demonstrálóról tett említést.

A Le Figaro francia konzervatív lap megemlítette, a több mint 100 ezres tömeget a magyar belügyminiszter csaknem félmilliósnak becsülte. A baloldali Libération szerint a szombati tüntetés célja annak bizonyítása volt, hogy Orbánnak még mindig nagy a támogatottsága.

Jean Asselborn luxemburgi külügyminiszter a Der Spiegel című német hírmagazinnak nyilatkozva kifejtette: a magyar kormányfő „már régen méltatlanná vált arra, hogy euró­paiként lépjen fel és szavazzon (uniós kérdésekben)”.

A Der Standard osztrák liberális lap szerint a szombati tüntetés „az Orbán tekintélyelvű politikájára reagáló EU ellen irányult”. A lapnak adott interjúban Daniel Cohn-Bendit, az EP-zöldek frakcióvezetője azt mondta hazánk kapcsán, hogy „Európa kollektív védelmet jelent egyes nemzetállamok tébolyával szemben”.

A londoni Financial Times úgy fogalmazott: az uniós magyar szavazati jog felfüggesztésének csekélyek az esélyei, sőt egy ilyen intézkedés még akár vissza is üthet. Azonban ha az EU válaszlépései kimerülnek a jogi lépések kilátásba helyezésével, akkor Magyarország veszélyes precedenst teremt.

A Kommerszant-Vlaszty orosz hetilap arra mutatott rá, hogy az új uniós tagállamok nem sietnek az európai normák betartásával, míg az Uwazam Rze konzervatív lengyel napilap azt hangsúlyozta, az EU hátrányos megkülönböztetésben részesíti elődeihez képest a magyar kormányt.

A Frankfurter Allgemeine Sonntags­zeitung konzervatív német lapban a magyar kormányfőről közölt portrét Georg Paul Hefty, aki úgy vélekedett, hogy Orbánt „ugyanabból a fából faragták, mint a feltartóztathatatlan győztes típus Jacques Chiracot, Helmut Kohlt, Angela Merkelt, Nicolas Sarkozyt vagy Gerhard Schrödert”. Őket az köti össze, hogy „céltudatos felemelkedésük közben csúfolták, alábecsülték, majd mégis komolyan vették őket, de végül aztán eredménytelenül küzdöttek ellenük. Senki sem tartóztatta fel őket, senki sem tántorította el őket a céltól, senki sem korlátozta hatalmi igényüket. Az állam egyes számú vezetői akartak lenni, és azzá is lettek”. Hefty hozzátette: Orbán Viktort diktátornak nevezni „alaptalan és téves”.

A Békemenetet és a magyar kormányt mások mellett levélben támogatta a Magyar Református Presbiteri Szövetség, a Latin-Amerikai Magyar Szervezetek Szövetsége és az ausztráliai, New South Wales-i Magyar Szövetség.

Kapcsolódó cikk:

Számháborúzás helyett csak az számít, hogy nagyon sokan voltunk