Építkezni akartak a szocialisták, de összedőlt a ház

Gyurcsány bomlaszotta az MSZP-t
A szocialisták építkezni akartak 2011-ben, aminek az lett a vége, hogy a párt széthullott – komoly belső viták végén. Az MSZP annak ellenére sem tudott komoly belpolitikai eredményeket felmutatni, hogy mindvégig befolyásolta a külföldi közvélemény hazánkról alkotott képét – írja a Magyar Nemzet.

Az MSZP építkezésének számokra lefordított eredménye, hogy tíz képviselő elhagyta a frakciót, a 31 ezres tagságból pedig 1500-an hozták meg a döntést: ott hagyják a pártot. Az biztos, hogy Gyurcsány és sleppjének kiválása rányomta bélyegét 2011-re – legalábbis a szocialista berkekben. Van olyan MSZP-s, aki szerint a pártvezetés stratégiai hibát követett el, amikor nem lépett fel korábban a volt miniszterelnökkel szemben.


Belső ellenállás

Gyurcsány annak ellenére, hogy azt hangsúlyozta, nem akar új pártot – csak az MSZP-t megújítani – 2010 októberében megalakult az MSZP Demokratikus Koalíció Platformja (DKP), amelynek már a bejegyzése is erős belső ellenállásba ütközött. A DKP-sok a kezdetektől különutas politikát folytattak, és az MSZP elnökségének tájékoztatása nélkül kezdtek akciókba.

Nyilvános üzenet

Az első és egyben a legerősebb nyilvános üzenetet egyébként Puch László pártigazgatótól kapta Gyurcsány közvetlenül azelőtt, hogy a volt kormányfő évértékelő beszédet tartott volna. A volt pártpénztárnok februári, Figyelőnek adott interjújában felszólította politikustársát, hogy hagyja el az MSZP-t és alapítsa meg saját liberális–demokrata pártját. Gyurcsány válasza akkor még az volt, hogy nem érdekelt a pártszakadásban.

Mesterházy koncentrált

Mesterházy Attila elnök közben igyekezett az ellenzéki feladatokra is koncentrálni, és az új alaptörvény elleni tiltakozásképp kivonultak a parlamentből, amikor ott az alkotmányról folyt a vita. A szocialista frakció tagjai részországgyűléseket tartottak Kazincbarcikán, Szegeden és Győrben. Ezektől függetlenül az év első hónapjaiban a párt hatékonyabb teljesítményre volt képes nemzetközi vonalon, mint belföldön. Köszönhetően annak, hogy a pártelnök rendszeresen tájékoztatja a Magyarországra akkreditált diplomáciai testületek vezetőit, az MSZP pedig rendszeresen készít háttéranyagokat és elemzéseket a számukra.

A szocialisták is kibuktak

Gyurcsány bejelentette, hogy országos pártszavazást kezdeményez a vezető tisztségviselők közvetlen választásáért, a szigorúbb vagyonnyilatkozat-tételi szabályok bevezetéséért, a párt átláthatóbb gazdálkodásáért és a pártvezetők funkcióhalmozása ellen. A szocialisták körül felpörögtek az események, ez volt április. A bejelentést egyébként több irányból is bírálták maguk a szocialista politikusok is.

Azt hitte, van ideje

Gyurcsány májusban beszélt először arról, hogy a Magyar Demokratikus Charta modelljét alapul véve elképzelhetőnek tartja egy új párt létrehozását, bár elsődleges szándéka továbbra is az MSZP megújítása – azt gondolta 2012 közepéig-végéig még van ideje. Ehhez képest a Magyar Nemzet május 11-én megírta, hogy bírósági bejegyzés alatt áll a Demokrata Párt, amelynek februári alakuló közgyűlésén két forgatókönyvet vázoltak fel: a Demokrata Párt a jövőben vagy a Magyar Szocialista Párttal egyesülne névadóként, vagy az MSZP-ből kiváló politikusoknak adna otthont. Az új párt létrehozásáról Gyurcsány is tudott, jött a közel kilenc órásra sikeredett frakcióülés. Tudni kell, hogy ezen a szocialista képviselőcsoport nagy többsége is a volt miniszterelnök ellen fordult. Többen már ekkor távozásra szólították fel. Ezt követően Puch László is megmagyarázta, hogy szerinte mi lehet Gyurcsány lépéseinek hátterében: „Gyurcsány úgy kalkulált, minél rosszabb állapotba kerül az MSZP, annál nagyobb esély nyílik előtte a párt elfoglalására.” A pártigazgató a Gyurcsány-éráról elmondta: „Nem kenhető el, hogy 2004-től, de legkésőbb 2006-tól csapnivalóan politizáltunk; ennek tudható be a 2010-es katasztrofális vereségünk.”

Modern szociáldemokrata hitvallás

Június közepére egy rendkívüli kongresszust is összehívtak az MSZP-ben, amely előtt Gyurcsány is megfogalmazta elvárásait. A politikus azt szerette volna, ha itt kimondják, hogy a szocialisták büszkék „a Horn-kormány Bokros Lajos fémjelezte stabilizációs politikájára, a második Gyurcsány-kormány és a Bajnai-kormány reformtörekvéseire”. A DKP szorgalmazta egy modern szociáldemokrata hitvallás megfogalmazását is egy „magas színvonalú erkölcsösségre” építve. Konstruktív ötletek Szanyi Tibortól is érkeztek, elsősorban a hitelesség témakörében.

Gyurcsány vádolt

A párt legfelsőbb döntéshozó testületének tanácskozása nem volt sajtónyilvános, ott mindenesetre arra szólították fel Gyurcsányékat, hogy álljanak el a pártszavazási kezdeményezésüktől. A volt miniszterelnök nemes egyszerűséggel szószegéssel vádolta meg a pártvezetést, és jelezte, végigviszik elképzelésüket, azért is, mert – miként fogalmazott – „a mai napig nem tudjuk hitelt érdemlően, hogy hány tagja van a pártnak”.

Jöttek az ötletek

Novemberre hirdették meg az MSZP alapszabály-módosító kongresszusát, Gyurcsányék viszont már szeptemberben előálltak legújabb ötletükkel, ami végül a pártból való távozásukhoz vezetett. A DKP azt kezdeményezte, hogy az 58 tagú parlamenti frakcióból a két egyéni képviselőn, Tóth Józsefen és Szanyi Tiboron kívül mondjon le mandátumáról az összes területi és országos listán bejutott képviselő, s őket a tagság erősítse meg vagy váltsa le. Az október 23-i (ekkor ünnepli a Demokratikus Koalíció a születésnapját) szakadás előtt heteken keresztül folytak a találgatások, hogy megvan-e Gyurcsányéknak a frakcióalakításhoz szükséges tíz képviselője, mígnem Mesterházy javaslatára a szocialista politikusoknak hűségnyilatkozatot kellett tenniük. Ezt a volt miniszterelnök is aláírta, hozzátéve, hogy nyilatkozata csak az adott pillanatra vonatkozott, és elképzelhető, hogy másnap elhagyja az MSZP-t.

Lépjenek vissza egyet

Gyurcsány távozása ellenére a szocialisták azért megtartották alapszabály-módosító kongresszusukat, ahol a párt belső életét nagy reformokkal újraszabályozták. Mesterházy Attila a rendezvényen arra kérte az MSZP-t a nyilvánosság előtt évek óta képviselő idősebb generáció tagjait, hogy lépjenek vissza egyet, és engedjenek teret a fiataloknak. Az év vége felé a nemzetközi nyomás alá helyezett kormány belső bírálatával voltak elfoglalva a szocialisták is, akik az utolsó pillanatokban rácsatlakozva az LMP láncos demonstrációjára, még elvitették magukat a Gyorskocsi utcába. Bejött, amit Gyurcsány akart, ismét bekerült a nagy külföldi hírcsatornák vezető híre közé.

A teljes cikket a Magyar Nemzet 2012. január 3-i számában olvashatják.

NT
Forrás: Magyar Nemzet
2012. január 03., kedd 06:58

Egy hozzászólás to “Építkezni akartak a szocialisták, de összedőlt a ház”

  1. Szarka Laszlo Says:

    Az egesz al-oldali pankraciot a zsidok rendezik.Nem csak azt akarjak megszabni hogy kik kormanyozhatjak a magyarok hazajat,de azt is hogy ennek a kormanynak ki lehet az ellenzeke.Erre megy ki a jatek.A sorozatos provokalasokkal es botranyokozaqssal akaqrja magat ismertte es elfogadotta tenni az mszplmp csurhe zsido banda.Szarka Laszlo


Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Google kép

Hozzászólhat a Google felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Kapcsolódás: %s

%d blogger ezt kedveli: