Orbán Viktor: Senki sem szólhat bele – Rádió interjú a miniszterelnökkel

hangtar.radio.hu

Rádió interjú a miniszterelnökkel. Kossuth Rádió

BARROSO VÁLASZOLT ORBÁN LEVELÉRE

José Manuel Barroso, az Európai Bizottság elnöke válaszolt az Orbán Viktor magyar miniszterelnöktől kapott levélre – közölte pénteken az MTI-vel Joe Hennon, az uniós javaslattevő-végrehajtó intézmény ügyeletes szóvivője.

A válasz tartalmát Hennon nem ismertette. Hozzátette ugyanakkor, hogy az Európai Bizottságban a különböző uniós aggályok felvetése nyomán továbbra is folyik a magyar féltől kapott válaszok “mélyreható elemzése”.

Olvass tovább »

MEGHATÁROZTÁK A “KOMMUNISTA BŰNCSELEKMÉNY” FOGALMÁT

Felelősségre vonhatók az 1956-os forradalmat követő megtorlások politikai megrendelői

Elévülhetetlennek minősítette az Országgyűlés pénteken az emberiesség elleni bűncselekményeket, és határozott a kommunista diktatúrában elkövetett egyes bűncselekmények üldözéséről a fideszes Gulyás Gergely javaslatára. A kormánypárt az erről szóló jogszabállyal vonná felelősségre az 1956-os forradalmat követő megtorlások politikai megrendelőit.

Olvass tovább »

ISMÉT TIZENNÉGY EGYHÁZAT ISMERT EL A PARLAMENT

 

Ismét tizennégy egyházat ismert el a parlament, ugyanazokat a vallási közösségeket, mint a nyáron elfogadott, ám az Alkotmánybíróság által közjogi érvénytelenség miatt megsemmisített egyházügyi törvényben.

 

Az új jogszabályt pénteken fogadta el az Országgyűlés 256 igen és 36 nem szavazattal.

Olvass tovább »

ELUTASÍTOTTÁK A JOBBIK NÉPSZAVAZÁSI KEZDEMÉNYEZÉSÉT

Vona Gábor: súlyos hiba, hogy az ország leendő alaptörvényéről nem lesz népszavazás

A még hatályos alkotmány alapján utasította el a házbizottság a Jobbik népszavazási kezdeményezését az új alaptörvényhez fűződő átmeneti rendelkezésekről és az új egyházügyi törvényről, mondván, hogy népszavazást a képviselők legalább egyharmada indítványozhat. Ezt Kósa Lajos, a Fidesz ügyvezető alelnöke közölte a házbizottság pénteki ülése után.

A Jobbik tudomásul veszi a döntést, de Vona Gábor, a párt elnök-frakcióvezetője azt mondta, súlyos hibának tartják, hogy az ország leendő alaptörvényéről nem lesz népszavazás.

Olvass tovább »

Sarkosan fogalmazva

M. Attila szocialista pártelnök jóslata szerint 2012 végén a fideszesek már szégyellnek kimenni az utcára is. Amit most gondolok, nem írom le. Gy. Ferenc, egy másik szocialista pártvezér érdekes szociológiai eszmefuttatást tett közzé a „mélyről jött” Fidesz-vezetőkről, akikről „mára kiderült, hogy az egykor tisztelhetőnek hitt erkölcsük mögött nem emelkedettség, hanem sértettség volt. Meggyőződés, hogy Pest polgári, benne zsidó — polgári gazdagsága — kulturális, emberi, erkölcsi teljesítménye, pozíciója áthatolhatatlan falként mered a feltörni vágyó vidéki egyetemisták előtt. Félelem, hogy soha nem lesznek egyenrangúak, hogy vidékiségük, mint a sárrá ázott agyag, nem engedi mozdulni életüket. Az irigységgel kevert félelemből aztán harag lett” – írja a pápai gyerek, aki viszont áttörte a falat, lerázta lábáról a sárrá ázott agyagot, és beköltözött a polgári gazdagságba. A cikk kommentárjai híven tükrözik, mi az általános vélemény erről az eszmefuttatásról, mindenki számoljon tízig, mielőtt illetlen szavakra fakadna, végül is ez részben önvallomás, részben a pszichiátriában közismert kivetítés. Az igazi gond az, hogy itt nem elszigetelt jelenségről van szó, hanem az önértékelés, a felelősségtudat teljes hiányáról, hiszen ezek az emberek ott ülnek az Országgyűlésben, pártokat vezetnek, híveik és követőik vannak, nem szégyellnek kimenni az utcára, és a jelek szerint meg sem fordul a fejükben, hogy esetleg nekik is volt egy parányi részük abban, hogy nem „zengjük a dalt üde, mámoros ajakkal”, idézvén egyik régi nótájukat. Még ijesztőbb a gondolat, hogy ezekre az emberekre volt rábízva az ország, voltaképp örülhetünk, hogy ennyivel megúsztuk. Szerény tanácsként azért megjegyzem, a helyükben egyelőre nem mennék ki az utcára. Tudom, hogy szégyentelenek, de fő az óvatosság: még frissek a kínos emlékek.

Szentmihályi Szabó Péter, Magyar Hírlap

%d blogger ezt szereti: