Plecsnik

Kertész Ákos kijelentései aktualitás nélkül, váratlanul kerültek a nyilvánosság elé. Az, hogy miért tartotta fontosnak undorító gondolatait megosztani az olvasókkal — azzal az országgal és lakosaival kapcsolatban, amelyben él, amelyben kitüntették és amelynek az állampolgára —, egyszerűen megmagyarázhatatlan, hiszen az utóbbi időben elcsitulni látszottak az antiszemita kártyából kijátszott aduászok.

Kezdtük már-már elfelejteni, hogy milyen is volt a rendszeresen kijátszott önfenyegetés és annak szimbóluma, a becsomagolt bőrönd, amely arra volt hivatott, hogy állandóan előhuzakodjanak vele, miszerint a zsidóságnak menekülnie kell az országból. Tartok tőle, az ok ugyanúgy örök rejtély marad, mint az, hogy ki szivárogtatta ki az őszödi beszédet.

Az egész nemzetet sértő kijelentései következményeként megvonták Kertésztől a Budapest díszpolgára címet. Büntetlenül és igaztalanul nem lehet egy országot a földbe döngölni, de végképp nem lehet olyan történelemhamisítást közzétenni, miszerint a magyarok a felelősek a holokausztért, azért a holokausztért, amely Európa minden országán végigsöpört.

Ezzel Kertész Ákos megbecstelenítette a magyar zsidóságon kívüli összes, áldozatul esett európai zsidót. A magyarságra vonatkozó ocsmány gondolatai határainkon túlmennek. Az egyéni sérelmek, az egyéni fájdalmak, az egyéni szenvedések senkit sem hatalmaznak fel arra, hogy a határainkon túlnyúlva egyszerűen belerúgjon történelemhamisításával egész Európa zsidó áldozataiba. Nincs bocsánat számára.

2006-ban az ország emlékezni kívánt 1956 évfordulóján a magyar szabadságharcra, az ismert és ismeretlen hősökre, egyszóval mindenkire, aki úgy érezte, tenni akar az ország elnyomása elleni küzdelemben. Gergényi a „hadparancsával” szétverette az emlékezőket. Ítélet ez idáig nem született. Gergényi 2006-ban Budapest díszpolgára lett, majd ezt a nemes kitüntetést plecsnivé alázta 2006-os ténykedésével. De miért kellett várni arra — egészen az elmúlt napokig —, hogy gyalázatos viselkedése miatt a Fővárosi Közgyűlés különböző más plecsnikkel együtt visszavonja tőle a „jutalmát”?

És nem lehet, hogy felelős az a személy is, aki ezt átadta számára? Nevezzük csak meg őt, Demszky Gábornak hívják. A húsz évig főpolgármesterkedő SZDSZ-est mindmáig senki semmiért nem vonta kérdőre, így természetesen azért sem, hogy mivel érdemelte ki Soros György 2002-ben a díszpolgári címet, vagy folytatva a névsort, 2008-ban Heller Ágnes. Utóbbi volt az, aki nem tudott arról, hogy szemeket lőttek ki, és más maradandó károsodást okoztak 2006-ban a tüntetőket üldöző rendőrök. Akkor, amikor Gergényi volt a főrendőr!

Nagyon érdekes azonban, hogy amikor Kertész Ákos megkapta a díszpolgári címet, ugyanabban az évben Imre Kertész is megkapta azt. Minő véletlen! Két Kertész is egyszerre, két olyan Kertész, aki átkokat szórt saját nemzetére. Megállás nélkül szajkózva, hogy ebben az országban micsoda antiszemitizmus folyik.

Csodálatos módon amikor a megtisztelő kitüntetést átvették, arra a néhány percre legalább minden rendben volt Magyarországon, szerintük is. Folytathatjuk a sort a leghíresebb magyar sportriporterrel, a Galambos fedőnevű ügynökkel, Szepesi Györggyel. Ő 2005-ben vehette át a megtisztelő címet. E sorban a legrégebbi budapesti díszpolgárt a végére hagytam, Szabó Istvánt, a híres filmrendezőt. 1996 óta Budapest díszpolgára, szintén ügynök volt, akárcsak Szepesi. Nem kívánom kritizálni a többi kitüntetett díszpolgárt, de azért kíváncsi lennék a véleményükre, hogy vajon mindezek tudatában képesek-e azonosulni mindazokkal, akikkel együtt szerepelnek mint díszpolgárok.

Sajnos sokan vannak olyanok közöttük, akik időközben elhunytak, így már nem tudnak véleményt nyilvánítani ez ügyben, de a hazáját az utolsó pillanatig istenítő Papp Laci vagy Puskás Öcsi vajon mit gondolna, ha tudná, hogyan nevezte moslékzabálónak szeretett nemzetét Kertész Ákos? Vagy mit szóltak volna ahhoz, hogy felelőssé tette őket mint magyarokat a holokausztért. Már csak azért is, mert Papp László mestere, Adler Zsigmond megszenvedte, de túlélte a vészkorszakot, akárcsak Puskás Öcsi menedzsere, a Budapesti Honvédban, a válogatottban, majd a Real Madridnál is útját egyengető Österreicher Emil, aki szintén zsidó származású volt, és szintén megjárta a hadak útját.

Időnként az embernek olyan érzése támad, hogy ebben az országban minden megtörténhet, sőt mindenkivel minden megtörténhet. A bűnök között nincsenek különbségek. Nehezen lehet eldönteni, mi a rosszabb. Besúgni, kiszolgálva az egyik bűnös „izmust” — mint ahogy azt Szabó vagy Szepesi tette —, esetleg egy másik „izmusért” felelőssé tenni valakinek a saját hazáját — mint ahogy azt Kertész tette —, vagy szemeket kilövetni, embereket összeveretni, majd ezért díjat átvenni – mint ahogy Gergényi.

Igaz, a díszpolgárok sora hosszú, aktualitása korok és érák függvénye. Lehet, hogy kissé gyakrabban kellene átnézni e listát, hiszen Sztálin díszpolgárságának elvételére is túl hosszú évtizedeket kellett várnunk

Vámos György

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Google kép

Hozzászólhat a Google felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Kapcsolódás: %s

%d blogger ezt szereti: