Família Kft. Forró ügyben nyomoznak a volt miniszter körül – Vége a bujkálásnak

Kóka János “visszaverekedte” magát az informatikai piacra

Noha a 2010-es kormányváltás előtt Kóka János elszámoltatási célszemélynek látszott, a volt SZDSZ-elnök és exsógora újra hiperaktív az infokommunikációs piacon. Sorra veszik a nevükre azokat a gazdasági társaságokat, amelyeket az előző ciklusban még strómanok hizlaltak fel – persze állami segítséggel.

A süllyesztőbe zuhant SZDSZ egykori elnöke, Kóka János

 

A süllyesztőbe zuhant SZDSZ egykori elnöke, Kóka János 2007-ben még azt találta mondani: “Ahogy vállalkozóként, úgy politikusként is távol tartom magam mindenféle etikailag kifogásolható tranzakciótól.” Ezután csak a Heti Válasz fél tucat olyan ügyet tárt fel, amely arról árulkodott, hogy a liberális újoncnak miniszterként sem sikerült elnyomnia magában az önérdekű bizniszment.

“Irodalma” tehát van az őt érintő umbuldáknak – és a 2010-es kampányban a jobboldal sikeresen diabolizálta is a volt pártvezetőt -, ennek ellenére az elszámoltatási hullám eddig mindössze egyetlen stábtagját lökte gyanúsítotti sorba. Azt a Berki Endrét, aki anno az Elender nevű Kóka-céget is megjárta, majd gazdasági miniszterré avanzsáló főnöke az Állami Autópálya-kezelő Zrt., a BKV, illetve a MÁV informatikai leányvállalatának igazgatóságába delegálta. Az álláshalmozó Berki veszte ez utóbbi pozíció lehet: a nyomozók orgazdaságot és hűtlen kezelést olvastak a fejére a vasúti társaság korrupciós gyakorlatai miatt.

Az elszámoltatási kormánybiztos Budai Gyula persze Kókát is igyekezett belekeverni egy-egy, az állam és a magánszféra bűnös együttműködését sejtető témába – egyelőre eredménytelenül. Feljelentést tett például a köztulajdonú Informatikai Kockázati Tőkealap-kezelő Zrt. 2004. júniusi pénzkihelyezése miatt, mely 300 millió forintnyi ajándékot jelentett a szabad demokrata miniszter által alapított (vizitdíjautomata-telepítésekre bazírozó) Meditcom Orvosi Informatikai Kft.-nek. Kóka védekezésképpen annyit nyilván elő tud adni, hogy az állami tőkejuttatás pillanatában még nem nevezték ki tárcairányítónak. SZDSZ-es beágyazottsága azonban már korábban nyilvánvaló volt, hiszen Magyar Bálint Sulinet programját a fent említett Elender valósította meg – ráadásul közbotrányba is torkollt az az eset, amikor a liberális oktatási miniszter munkatársi köre a Kóka-sógor Lepp Gyula balatonkenesei jachtklubjába vonult le wellnessezni.

A MÁV Informatika- és a Meditcom- Elender-ügyeknél forróbb lehet az egykori SZDSZ-elnök számára a Dataplex szerverszállóval kapcsolatos nyomozás. A lapunk által négy éve ismertetett tranzakció-sorozatot a Nemzeti Adó- és Vámhivatal Bűnügyi Főigazgatósága adócsalás gyanújával vizsgálja; történt ugyanis, hogy három ciprusi offshore cég három hónap alatt hárommilliárd forintot kaszált a “hotel” adásvételén. A Dataplex azért értékelődhetett fel, mert Kóka minisztersége idején több – neki alárendelt – állami óriásvállalat is beköltöztette informatikai háttérrendszerét az épületbe. Az adóoptimalizáló ciprusi érdekeltségek közül az egyikről később bebizonyosodott: a szabad demokrata politikus imént említett sógor-mentora áll mögötte.

Bár Kóka újraházasodása miatt Lepp Gyula már nem családtag, és az elszámoltatási eljárások akár szétválásra, visszahúzódásra is sarkallhatták volna a két üzletembert, ehelyett a hiperaktív előremenekülést választották. Lepp először azt a – szintén ciprusiakkal bértulajdonoltatott – Cardnet Zrt.-t vette a nevére, amely az elektronikus autópálya-matricák értékesítésében vált az állam partnerévé (természetesen Kóka szakminisztersége idején). Szakértőink szerint az elektronikus fizetéssel kapcsolatos informatikai megoldások piaca gigantikus növekedés előtt áll, “magától értetődő” tehát, hogy Leppék a mobiltelefonos vásárlásban utazó, az MSZP-SZDSZ-kabinet uniós pályázataival felhizlalt Cellum-csoportot is magukévá tették. Noha a cégbírósági adatok arról tanúskodnak, hogy Kóka csak augusztusban állt a társaság nemzetközi terjeszkedésért felelős egységének élére, úgy tudjuk, sógora – bejáratott strómanjai révén – már 2007-2008 óta rálát a Cellum hollandiai anyavállalatára. Egy biztos: a bujkálásnak most vége, beigazolódott, hogy az előző kormány mesterségesen torzította Kókáék irányába az elektronikus pénzügyi tranzakciók piacát.

Ennek ellenére a volt pártelnök és Lepp Gyula nem szégyelli egymás társaságát (üzleti értelemben), sőt a minap a 2006-2010-es elit egy újabb tagja is csatlakozott a duóhoz. Oszkó Péter egykori pénzügyminiszter nem saját jogon, hanem az OTP kockázati tőkealapját kezelő PortfoLion Zrt. vezéreként terelt 400 millió forintot a Cellumba (és 2012- re újabb “beöntést” ígér). Nem mellékesen: Oszkó jelenleg a Bajnai Gordon reaktiválását előkészítő Haza és Haladás Alapítvány felügyelőbizottsági elnöke, azaz a Cellumba történő OTP-s bevásárlás jelképesen a tavalyig élő Bajnai-Kóka-érdekkoalíció újjáalakítására is utal. Pláne, hogy a két fél hagyományosan összetartozik, legyen szó akár politikáról, akár üzletről; 2002-ben például még a Bajnai vezette Wallis Rt. sietett tőkét juttatni Kókáék akkori infokommunikációs kísérletének, az Elendernek.


LEPP GYULA ÜZLETI HOLDUDVARA

ELEKTRONIKUS FIZETÉSHEZ SZÜKSÉGES ESZKÖZÖK TELEPÍTÉSE
Cégnév, részesedés: Cardnet Zrt., 60 százalékban Lepp cége.
Fontos tisztségviselők: az egyik társtulajdonos Alexander L. Dembitz (Erős János MSZP-közeli bankár sógora).
Árbevétel forintban (2008, 2009, 2010): 3,3 milliárd, 2,9 milliárd, 2,7 milliárd.
Állami besegítés: A cég 2007 óta az Állami Autópálya-kezelő Zrt. partnere az e-matricák értékesítésében.

MOBILTELEFONOS VÁSÁRLÁS
Cégnév, részesedés: Cellum-cégcsoport, Leppnek 50 százalékos befolyása van a működtetésre.
Fontos tisztségviselők: A Cellum GlobalZrt.-ben Kóka János a vezérigazgató, de az OTP tőkealapját képviselő Oszkó Péter is igazgatósági tag. Az MPP Magyarország nevű Cellum-leánycégben Kóka ugyancsak igazgatósági tag.
Árbevétel forintban (2008, 2009, 2010): A Cellum Innovációs Zrt. esetében 456 millió, 551 millió, 290 millió; az MPP Zrt.- nél 230 millió, 250 millió, 182 millió.
Állami besegítés: A csoport 2005-ben 10 millió forintnyi uniós pénzt kapott, 2006-ban közel 200 milliót nyert mobil disztribúciósrendszer-fejlesztésre és vállalatirányítási szisztémára. 2008- 2009-ben 600 millió EU-pénz jutott a Cellumnak a siófoki térség mobiltechnológiai “Szilícium-völgyére”, illetve SIM-kártyabiztonsági megoldásokra.

ORVOSI INFORMATIKA
Cégnév, részesedés: Meditcom Kft., 50 százalékban Lepp cége.
Árbevétel forintban (2008, 2009, 2010): 427 millió, 500 millió, 552 millió.
Állami besegítés: A társaság 2004-es feltőkésítésében 300 millió forinttal részt vett az állami RFH Informatikai Kockázati Tőkealap. Az állam innovációs hivatala pedig 305 millióval támogatta a cég egyik projektjét.

KIKÖTŐ- ÉS SZÁLLODAÜZEMELTETÉS
Cégnév, részesedés: Kenese Marina-Port Hajózási Zrt., a Lepp család tulajdonában.
Árbevétel forintban (2008, 2009, 2010): 460 millió, 247 millió, 200 millió.

SZÉPSÉGIPAR
Cégnév, részesedés: Magyarország Szépe Kft., 70 százalékban Lepp cége.
Fontos tisztségviselők: A Miss World Hungary szépségversenyeket rendező vállalkozásban eleinte Fásy Ádám is kistulajdonos volt.
Árbevétel forintban (2008, 2009, 2010): 80 millió, 102 millió, 63 millió.

***

EGYÉB BEFEKTETÉSEK

Central European Private Equity Investments (CEPEI). A cégcsoporthoz tartozik egyebek mellett a Saxum nevű kontrolling tanácsadó érdekeltség, a beltéri feliratokat gyártó Gravoform Kft., a nagy múltú fakereskedő vállalkozásként ismert Erdért-Tuzsér Zrt., valamint a kikötői szolgáltatásokat nyújtó Budapesti Szabadkikötő Logisztikai Zrt.

Kapcsolat Lepphez és Bajnaihoz: A CEPEI-csoport tulajdonosa, Kóbor Miklós egykor a Bajnai Gordon vezette Wallis tranzakciós igazgatója volt, cégjogi ügyeit pedig az exminiszterelnök élettársával intéztette, s később Lepp Gyulával lépett üzleti koalícióra. Kóbor a Dataplex Kft.-ben felügyelőbizottsági tag, a Cardnetben kistulajdonos lett, az általa fémjelzett Saxum Zrt. pedig már alapítása pillanatában megbízási szerződéseket kötött Lepp-pel.

Állami besegítés: A CEPEI-hez tartozó nyomdaipari vállalkozás, a Gravoform (melynek alapítója Winkler Gyula, Bajnai egykori miniszterelnöki tanácsadója) több megbízást nyert állami cégektől és a BKV-tól. A szintén CEPEI-körbe tartozó Budapesti Szabadkikötő Logisztikai Zrt. 2006-ban a Maharttól szerezte meg a csepeli móló üzemeltetési, illetve a terület ingatlanjainak haszonélvezeti jogát.

Bódis András
Heti Válasz

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Google kép

Hozzászólhat a Google felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Kapcsolódás: %s

%d blogger ezt kedveli: