Szomáliai hátterű feltételezett terroristák készültek támadásra Göteborgban

Göteborg

Göteborg

A svéd média szerint szomáliai és iraki származású emberek terrortámadást terveztek a hétvégén, vagy a közeli napokban. A hatóságok négy embert fogtak el az ország második legnagyobb városában és kedden kell eldönteniük, hogy vizsgálati fogságban tartásukat kérvényezik, vagy szabadon engedik őket.

Amikor a szeptember 11-i támadások évfordulóján, vasárnap svéd kommandósok őrizetbe vettek négy embert Göteborgban, a hatóságok már komolyan gyanakodtak arra, hogy támadás készült a város egyik jelképének számító, közel egy kilométer hosszú Alvsborg híd ellen.

Olvass tovább »

Hezitálás nélkül


Ugró Miklós – Magyar Nemzet
Ha egy politikust ittas vezetésen érnek a rendőrök, az nyomban politikai bosszúról, koncepciós eljárásról kezd óbégatni, némelyik akkor sem hagyja abba, ha már kijózanodott. A politikusoknál feltételes reflex, hogy bűnös tetteiket politikai ügynek próbálják beállítani, s az általuk elkövetett lopás, csalás, erőszak valójában nem más, mint az ellenfél ármánykodása.

Természetesen – saját állítása szerint – Gyurcsány Ferenc sem követett el semmiféle bűnt. Azt mondja, törvény és jog előtt nincs bűne. Ez tökéletesen rímel 2004 őszén elhíresült szónoklatára, mikor oly sajátos ékesszólással adta a világ tudtára, hogy „Mi az hogy! Nagyon is”; azaz lehetséges becsületesen és tisztességesen is meggazdagodni, főleg, ha a becstelen és tisztességtelen tettek már elévültek. Gyurcsány már megint szeplőtelenül becsületes és tisztességes volt. „Mi az hogy! Nagyon is!” – ám silány emberi minőségű, gerinctelen képviselők, akik később szégyellni fogják magukat, hogy részt vettek ebben a disznóságban, megszavazták mentelmi jogának felfüggesztését, és kiadták őt az ügyészségnek, amely szerv gyanúsítottként hallgatná ki a sukorói kaszinóberuházás ügyében.

 

 

Olvass tovább »

Orbán: Hol volt ekkor a miniszterelnök? (+videó)

Egy parlamenti vizsgálóbizottság felállítását javasolja a miniszterelnök, hogy feltárják kit terhel a felelősség a devizahitelesek eladósodásáért. Erről Orbán Viktor beszélt a Hír Televízió Rájátszás című műsorában.

A miniszterelnök szerint míg több európai országban az elmúlt években az illetékes szervek megakadályozták, hogy az emberek korlátlanul vegyenek fel kockázatos devizahiteleket, addig Magyarországon ez nem történt meg. Szerinte, válasz kell kapnunk arra, hogy „hol volt” ekkor a PSZÁF, a pénzügyminiszter és a miniszterelnök.

Orbán: Hol volt ekkor a miniszterelnök? / hírTV videó

Olvass tovább »

A római

Nem a jog, nem a birodalom, nem is az iskola. A “part”. Az óbudai Duna-parti sétány, ami az újpesti vasúti hídtól a pünkösdfürdői hajóállomásig visz. Siófok kicsinyített mása.

A budapesti Aranypart, ahol fürödni tilos és életveszélyes, de a büfék előtt sorban áll a hekkre éhes, fröccsre szomjazó magyar, s ha az Evezős Sörkert vén fái alatt belesír hangszerébe Szaxi Maxi (polgári nevén Fekete Gyula, a Hungária együttes zenésze), akkor negyven évet repülünk vissza az időben. Ilyenkor nem zavar sem a luxusjachtját huzigáló, dzsipje ablakán kiordibáló kopasz “vállalkozó”, se a vérre zümmögő szúnyograj. Mert ilyen feeling nincs több a világon, ez maga a gyerekkor, a fokhagymás lángos és túrós palacsinta illata, az óriási befőttesüvegekben érlelődő “koviubi”, a fecske fürdőnadrág, amikor még magunk is délceg testtartással eresztettük vízre a kajakot, s az életről azt gondoltuk: végtelenített SZOT-üdülés.

Olvass tovább »

Emléktáblát avattak a budai Vár felszabadítóinak tiszteletére

Emléktáblát avattak a Buda 1686-os ostromában és a török uralom alóli felszabadításban részt vevő bajor és regensburgi katonák tiszteletére a budai Várban pénteken.

„Aki valóban szereti hazáját, teljes lelkével és teljes figyelmével, az egyúttal a mindenség polgára” – idézte Pilinszky János költő szavait Nagy Gábor Tamás, az I. kerület fideszes polgármestere avatóbeszédében, hozzátéve: akik 1868-ban e falak alatt harcoltak, a mindenség polgárai voltak, szerették hitüket, családjukat, hazájukat, és mindezt még idegen földön is védték.

A budai Vár visszafoglalásáért indított 1686-os hadjárat fő kezdeményezője és anyagi támogatója XI. Ince pápa volt, aki 1684 tavaszán létrehozta a Szent Ligát, a török elleni nagy európai szövetséget. Több ezer idegen nemzetiségű katona jött ide harcolni és felszabadítani egy megszállt keresztény országot, sokan életüket áldozták érte.
Olvass tovább »

Szegénységben tengődik az amerikaiak 15 százaléka

Tavaly tovább nőtt a létminimum alatt élő amerikaiak száma, arányuk eléri az összlakosság 15,1 százalékát – derült ki a 2010-es népszámlálás erre vonatkozó, kedden nyilvánosságra került adataiból.

Az Egyesült Államokban összesen 46,2 millió ember él nélkülözésben, ami 1993 óta a legnagyobb szám. A hivatalos meghatározás szerint Amerikában az számít szegénynek, aki egy 22 314 dolláros (4 millió 650 ezer forintos) éves összjövedelmű, négytagú családi háztartásban él, vagy akinek a jövedelme egyedülállóként nem haladja meg a 11 139 dollárt (2 millió 322 ezer forintot).

A Fehér Ház Ügyviteli és Költségvetési Hivatala évente, az infláció függvényében határozza meg a hivatalos szegénység-küszöböt.

A statisztikák szerint 2010-ben csökkent a középosztálybeli amerikai családok jövedelme is. Egy átlagos háztartásnál tavaly 49 445 dolláros (10 millió 286 ezer forintos) jövedelmet mutattak ki, szemben az egy évvel korábbi 49 777 dollárral (10 millió 358 ezer forinttal).

Olvass tovább »

Az Amerikai Népszava félt, a Jobbik perel, a Fidesz indítványoz

Kertész Ákos: „A magyar genetikusan alattvaló”

Kertész Ákos: „A magyar genetikusan alattvaló”

Az Amerikai Népszava szerkesztősége felháborítónak tartja, hogy a kormány bocsánatkérésre szólította fel Kertész Ákos írót az augusztus végén a lapban megjelent nyílt levelében írtak miatt. A Jobbik közösség elleni izgatás gyanújával feljelentést tesz Kertész ellen. A fővárosi Fidesz-frakció pedig indítványozza, hogy vonják vissza a cikkíró díszpolgári címét.

„Az Amerikai Népszava szerkesztősége felháborítónak tartja, hogy az Orbán-kormány nevében bárki bocsánatkérésre szólítson fel írókat, művészeket, beleszóljon az írói szabadságba, elbíráljon irodalmi leveleket” – fogalmazott az Amerikai Népszava az MTI-hez kedden eljuttatott közleményben.

Halász János államtitkár hétfőn az Országgyűlésben úgy fogalmazott: Kertész Ákosnak bocsánatot kell kérnie az augusztus végén az Amerikai Népszavában megjelent nyílt levelében írtak miatt, és „amennyiben nem kér bocsánatot, a kormány szemében méltatlanná válik a Kossuth-díjra”.

Szólásszabadságról beszélnek

Olvass tovább »

%d blogger ezt kedveli: