Újjáépül a berlini fal?

Az 1989. november 9-én leomlott hírhedt berlini fal építése 50. évfordulójának közeledtével egyre többen sürgetik annak „újjáépítését”.

Berlinben persze nem a várost 28 éven át kettészakító, 160 kilométeres, gyűlölt betonépítményt kívánják vissza, csupán azt hiányolják, hogy a német történelemnek erre a rendkívül keserű időszakára jóformán már semmi nem emlékeztet. Az egykori NDK összeomlását követően ugyanis a falat villámgyorsan lebontották, abból kiindulva, hogy a berliniek életét évtizedeken keresztül megkeserítő építményből lehetőleg semmi ne maradjon.

Dokumentumtár / berlini falbontás

Dokumentumtár / berlini falbontás

Több mint húsz év elteltével azonban neves berlini személyiségek rádöbbentek arra, hogy mementónak mégis csak meg kellett volna hagyni néhány falszakaszt. A mai fiatal generáció ugyanis ennek hiányában aligha képes megérteni az egykori fal, a szögesdrótok, a megfigyelőtornyok, a lőállások és az őrkutyák brutalitását, azt, hogy annak idején a berlini fal mentén legkevesebb 130 kelet-berlini menekülő vesztette életét.

A hét végén Berlin egy volt polgármestere állt a különös „újjáépítést” sürgető mozgalom élére. Eberhard Diepgen 1984 és 1989 között még Nyugat-Berlin, majd 1991 és 2001 között már az újraegyesült Berlin első számú vezetője volt. Azaz éppen abban az időszakban nem ő volt a hivatalban, amikor a falat villámgyorsan lebontották. A korábbi polgármester egy lapinterjúban a „bontást” történelmietlennek és elsietettnek nevezte.

Emlékeztetett arra, hogy a befestett apró faldarabok tömkelegét a sikeres forradalom emlékére szétküldték a világban, a megmaradt darabokat pedig egyfajta turistacsalogató egzotikumként Berlinben árusítják. Az egyetlen megmaradt, kevesebb mint másfél kilométeres, Berlin keleti felében található, csaknem 100 ország, köztük Magyarország festőművészei által „kipingált” falszakasz, az úgynevezett East Side Gallery pedig igazán csak szabadtéri múzeumként és turistalátványosságként szolgál, a történelmi valóságra egyáltalán nem emlékeztet. Ezért Diepgen szerint arra lenne szükség, hogy Berlin főbb helyein – ahol az egykori fal húzódott – pontosan a régi mására újjáépítsenek néhány falszakaszt. A volt polgármester úgy vélte, hogy csak ez szolgálná igazán a nélkülözhetetlen emlékezést.

Klaus Wowereit, Berlin jelenleg kormányzó polgármestere egyelőre nem reagált az előd javaslatára. Azt azonban már korábban elismerte, hogy a túl gyors falbontás talán nem volt helyes. Csak hát – mint fogalmazott – akkoriban senki nem akart többé falat. Az egykori keletnémet kommunista hatóságok 1961. augusztus 13-án kezdtek hozzá a „szégyen falának” építéséhez. Az évforduló kapcsán Berlinben már most megemlékezések kezdődtek. A falra, a szögesdrótokra és a többi kegyetlen „tartozékra” a főváros több pontján – a tényleges mementó hiányában – óriásfotók emlékeztetnek. Az „újjáépítés” – a Diepgen vezette mozgalom ellenére – egyelőre nincs napirenden. (lm)

MTI

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Google kép

Hozzászólhat a Google felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Kapcsolódás: %s

%d blogger ezt kedveli: