A Nyolcak a Szépművészetiben

Kiállítás. Kétszáz műalkotás kelt útra Budapestre az európa kulturális fővárosa programsorozatból

A huszadik század eleji Nyolcak művészcsoport alkotásait mutatja be a Szépművészeti Múzeum most nyílt tárlata, amely a pécsi bemutató újragondolt változata. A kétszáz alkotást felvonultató gyűjtemény a jelentősebb művekre koncentrál, de a tárlaton az előző kiállításon nem szereplő munkákat is láthat a közönség.

„A Szépművészeti örömmel ad otthont a Nyolcaknak, hiszen a mú­zeum európai művészetet bemutató állandó tárlata nagyszerű keretet ad a magyar képzőművészet talán legkiemelkedőbb korszakát fémjelző kiállításának” – jelentette ki megnyitóbeszédében Baán László, a múzeum igazgatója. Elmondta, három hónapja keresték meg az ötlettel, hogy a pécsi sikert megismételnék a múzeumban. A helyszínre adaptált gyűjtemény nem kopírozza a pécsi kiállítást, a tér adta lehetőségekkel és a hangsúlyok eltolásával egy ahhoz hasonlatos, ám új tárlat várja a közönséget.

Rockenbauer Zoltán, a tárlat egyik kurátora és rendezője kiemelte, hogy a Szépművészetiben a Nyolcak legreprezentatívabb alkotásait vonultatják fel, a tárlat továbbra is követi a kronológiát, de tematikus egységek szerint is felosztja a műveket.

A Nyolcak három egykori budapesti tárlatának – 1909, 1911, 1912 – anyaga mellett nagy hangsúlyt kapnak egyebek mellett a csoport megalakulásának párizsi, elsősorban fauve tendenciájú előzményei, a Kernstok Károly nyergesújfalui birtokán született művek, a párizsi előtörténet, a Magyar Impresszionisták és Naturalisták Körének (MIÉNK) jelentősége is.

A tárlaton bemutatják a Kernstok Károly által tervezett Schiffer-villa üvegablak-rekonstrukcióját, és a Nyolcak-csoport tevékenységét feldolgozó dokumentumfilm 13 perces demóját is levetítik.

A Nyolcak tagjai a 20. század első éveiben elsősorban a francia modern művészettől inspirálva teremtettek önálló festői stílust (Berény Róbert, Czigány Dezső, Czóbel Béla, Kernstok Károly, Márffy Ödön, Orbán Dezső, Pór Bertalan, Tihanyi Lajos). Az 1909-ben rendezett kiállításuk fordulópontot jelentett, elsőként állt a közönség elé egy olyan művészcsoport, amelynek munkái illeszkedtek a legmodernebb nemzetközi irányzatokba. Tagjai a fauvizmus, elsősorban Matisse alkotásai mellett leginkább Cézanne művészetéből merítettek, fejlődésük is idővel az oldott, erős színeket használó festői megoldásoktól egyfajta klasszicizáló monumentalitásig ívelt, de a csoport megosztottságához vezető utolsó tárlaton már kubizáló és főként expresszionista jellegű munkákat mutattak be. Három korabeli kiállításukat magas színvonalú kulturális rendezvények kísérték, olyan művészek és gondolkodók aktív részvételével, mint Ady Endre, Bartók Béla vagy Kodály Zoltán.

A szeptember közepéig látható centenáriumi kiállítás a 2006-ban a magyar Nemzeti Galériában rendezett Magyar Vadak című tárlat, a 2008-ban és 2009-ben nagy sikerrel zajló franciaországi Fauves Hongrois című kiállításkörút, valamint a pécsi Európa kulturális fővárosa programsorozat kiállításának folytatása.

Szilléry Éva

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Google kép

Hozzászólhat a Google felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Kapcsolódás: %s

%d blogger ezt kedveli: