Magyarország – Mostantól nincsen masírozás

Mostantól nincsen masírozás

Mostantól nincsen masírozás

Szigorították a Büntető törvénykönyvet

A kormány javaslatára a parlament szigorította a Btk.-t, hogy az úgynevezett egyenruhás bűnözés elleni fellépés lehetővé váljon. A jövőben három évig terjedő szabadságvesztéssel kell számolnia annak, aki olyan kihívóan közösségellenes magatartást tanúsít, amellyel riadalmat kelthet valamely nemzeti, etnikai, faji, vallási csoport tagjaiban. Nem lehet a közbiztonság, a közrend fenntartására irányuló vagy annak látszatát keltő tevékenységet folytatni úgy, hogy az másokban riadalmat keltsen, mert ez bűncselekménynek minősül.

Ide kattintva olvashatja a teljes cikket

A rendteremtés egyedül a rendőrség dolga – tette egyértelművé sokadszorra tegnap a parlamentben Pintér Sándor belügyminiszter, aki szerint a kormányzat azon dolgozik, hogy a közfoglalkoztatásban százezres nagyságrendben tudjon munkát adni az állam.

Lázár János (Fidesz) a szocialista Harangozó Tamás felé fordulva felhívta a figyelmet: 2006-ban az akkori kormány szó nélkül hagyta, hogy neonáci csoportok masírozzanak a Hősök terén (Fotó: Burger Zsolt)

A Gyöngyöspatán történtek adták a legfőbb témát tegnap a parlamentben a napirend előtti felszólalásokhoz. Pintér Sándor belügyminiszter úgy fogalmazott, a törvényesség látszatát keltve bontották meg a rendet több településen is, mindezért felelősként a Szebb Jövőért Polgárőr Egyesületet nevezte meg. A tárcavezető szerint az eseményekhez politikai hátteret biztosító erő „sajnos itt van a parlamentben”.

Pintér elmondta, Gyöngyöspatán január elseje óta csupán tizenkét kis értékű lopás történt, ez a szám országosan kivetítve azt jelentené, hogy a jelenlegi félmillió helyett csupán 44 ezer bűncselekményt követnének el. Az egyesület tehát oda ment rendet csinálni, ahol erre nem volt szükség.
„Rendet hirdettek, de rendetlenséget teremtettek” – mondta a tárcavezető, aki emlékeztetett, a kormányzat április 23-i hatállyal életbe léptetett egy szabálysértési rendeletet, ami jogértelmezési kérdéseket rendezett. Ezenfelül benyújtották a Ház elé a Btk. szigorításáról szóló indítványt. Pintér hangsúlyozta, a törvényeket mindenkinek be kell tartania, a bajokat a rendőrséggel együttműködve kell orvosolni, amihez nincs szükség külföldi segítségre, beleszólásra.

„Azon dolgozunk, hogy a közfoglalkoztatásban százezres nagyságrendben tudjunk munkát adni” – tette hozzá a belügyminiszter. Balczó Zoltán (Jobbik) felszólalására, miszerint felcserélődtek a szerepek, és bűnösnek nyilvánították azokat, akik megpróbálják helyreállítani a rendet, Pintér úgy reagált, a polgárőrség pártsemleges intézmény, a polgárőröknek egységesnek kell lenniük, és együtt kell működniük a rendőrséggel. „Aki ezen kritériumoknak nem tud megfelelni, nincs helye a polgárőrök között” – mondta.

Az LMP nevében Schiffer András frakcióvezető támogatásáról biztosította a Btk. szigorítását, ám sajnálkozását fejezte ki amiatt, hogy erre csak most kerül sor. Ugyancsak a késedelmet rótta fel a kabinetnek az MSZP részéről Harangozó Tamás, míg a jobbikos Volner János egyebek mellett arról beszélt, „a cigányok valósággal letarolták” Patát, a polgárőröket pedig önkénteseknek nevezte.
Lázár János, a Fidesz frakcióvezetője szerint a Jobbik nyíltan megvédett egy neonáci egyesületet, amelynek tagjait egyébként senki nem hívta Gyöngyöspatára, majd miután a helyiek jól elverték őket, a rendőrségtől vártak igazságtételt. Harangozó felé fordulva pedig felhívta a figyelmet, 2006-ban az akkori kormány szó nélkül hagyta, hogy neonáci csoportok masírozzanak a Hősök terén, miközben október 23-án megkardlapoztatták a védtelen emlékezőket, magyar honfitársaink szemét lövették ki. „Az önök kormányzása okozta, hogy több ezer rendőr hagyta el a pályát” – mutatott rá Lázár.


Tíz kérdés tizenhat év felett

A kormány a jövő héttől tíz szociális kérdésben kéri ki a nyolcmillió tizenhat év feletti állampolgár véleményét, a válaszokat június 15-ig várják – mondta el tegnap Szijjártó Péter (képünkön), a miniszterelnök szóvivője. A kormány kíváncsi arra, hogy bevezesse-e az úgynevezett védett kort, amelynek köszönhetően az 55 éven felülieket csak alapos fegyelmi vétség után lehetne elbocsátani munkahelyükről. A kérdőíven szerepel, hogy az állam gátolja-e meg a közműszolgáltatók extraprofitját, segély helyett inkább munkalehetőséggel kellene-e segíteni a munkanélkülieket, illetve a segélyezés megoldást jelent-e a munkanélküliségre. „Vegyék-e figyelembe a nyugdíj mértékének megállapításakor a gyermekvállalást, a gyermeknevelést? Az egyéni számla alapján kiszámolt nyugdíj megállapításánál elsősorban a munkával eltöltött éveket vegyék-e figyelembe, vagy inkább a jövedelem arányában állapítsák meg a nyugdíjakat, vagy mindkettőt azonos módon kelljen figyelembe venni?” – áll a kérdések között. Továbbá, hogy a szociális segély folyósítása továbbra is pénzben vagy inkább alapvető szükségleti cikkben történjen-e, az állam segítsen-e a devizahiteleseknek, illetve engedjék-e a devizaalapú hitelezés újraindítását. Érdekli a kormányt, hogy meg kell-e törni a gyógyszergyárak lobbiját, illetve az oktatási rendszerben azokat a képzéseket támogassák-e, amelyekkel valóban el lehet helyezkedni.
(PT)


Szigorúbb játékgéprendelet jön

A szerencsejáték-szabályozási rendszer teljes felülvizsgálatát kezdeményezi a kormányzó pártszövetség – jelentette be Lázár János, a Fidesz frakcióvezetője a Fidesz–KDNP frakcióülése után. „Komoly társadalmi kihívásnak tekintjük – különösen a halmozottan hátrányos helyzetű térségekben – azt a játékgép-, pénznyelő-automata-ipart, amely állami kontroll nélkül veszi el az emberek pénzét, és fosztja meg az államot adóbevételektől” – mondta a politikus, hozzátéve, hogy maximálisan támogatják ennek az egész iparnak, piacnak az újraszabályozását. Lázár tájékoztatása szerint az új alaptörvényhez kapcsolódó sarkalatos törvények közül még július 11-ig, a rendkívüli ülésszak végéig megtárgyalhatja a Ház az Állami Számvevőszék jogállásával, a nemzeti kisebbségekkel, az egyházakkal, a családvédelemmel, a közpénzfelhasználással és a rendkívüli helyzetekkel kapcsolatos szabályozást. Várhatóan megkezdődik az egyeztetése az Országgyűlésről szóló törvénynek és a választójogi szabályozásnak is, ám ezeket – hasonlóan az önkormányzati törvényhez és az igazságszolgáltatás reformjához – csak az őszi ülésszakon fogadja el a parlament. A frakcióvezető beszélt a képviselői költségtérítés várható átalakításáról is. A tervek szerint a képviselők semmilyen pénzbeli költségtérítést nem kapnának, és a magyar közigazgatási és kereseti viszonyoknak megfelelő munkabérre lennének jogosultak. Az előterjesztést várhatóan egy-két héten belül megteszik. (MH)


Röviden

• Az Országgyűlés tegnap 280 igen és 40 nem szavazat mellett módosította a büntető törvénykönyvet (Btk.), amelyre a kormányzat indoklása szerint az „egyenruhás bűnözés” megjelenése miatt volt szükség. A javaslatot támogatta az MSZP és az LMP is, a Jobbik viszont elutasította. A szigorítás alapján, aki mással szemben valamely nemzeti, etnikai, faji, vallási csoporthoz vagy a lakosság egyes csoportjaihoz tartozása vagy vélt tartozása miatt olyan, kihívóan közösségellenes magatartást tanúsít, amely alkalmas arra, hogy riadalmat keltsen, bűntettet követ el, és három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. A Btk. kiegészül azzal a tétellel, hogy aki a közbiztonság, közrend fenntartására irányuló vagy annak látszatát keltő tevékenységet szervez, amely másokban riadalmat kelt, két évig tartó szabadságvesztéssel büntetendő. Bűncselekménynek minősül az is, ha valaki a helyi polgárőr szervezet tagjának feladatait úgy szervezi meg, hogy nem teljesíti törvényben meghatározott együttműködési kötelezettségét. Az Országgyűlés a jogszabály sürgős kihirdetését kérte az államfőtől.

• A magánnyugdíjpénztárakból visszalépő tagok vagyonának zavartalan átadása, és a reálhozamok zökkenőmentes kifizetése érdekében az Országgyűlés módosította a szabad nyugdíjpénztár-választás lebonyolításával összefüggő egyes törvényeket. A törvény egyebek mellett arról is rendelkezik, hogy a reálhozamok számításánál az utolsó elszámolási hónapban – vagyis májusban – az áprilisi inflációt vegyék figyelembe.

• A parlament tegnap megkezdte az országgyűlési képviselők javadalmazásáról szóló törvény módosításának általános vitáját. A javaslat értelmében a miniszterelnöki biztosok és kormánymegbízottak fizetésükön felül csak képviselői alapdíjat kaphatnak, költségtérítésben, így lakhatási támogatásban és választókerületi pótlékban nem részesülhetnek. A javaslat elfogadása esetén lényegesen (egymillió forinttal) csökken majd Szijjártó Péter, a miniszterelnök szóvivője és Budai Gyula elszámoltatási kormánybiztos jövedelme, nekik most több mint 2,2 millió forint a fizetésük.
(MTI)

Kacsoh Dániel


Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Google kép

Hozzászólhat a Google felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Kapcsolódás: %s

%d blogger ezt kedveli: