25 éve történt a csernobili katasztrófa

Mv.: –  25 éve történt a csernobili katasztrófa. Erről azonban akkor hivatalosan sem itthon, sem a Szovjetunióban nem lehetett tudni. A tragédiához az erőmű szerkezete és egy rosszul végrehajtott szimulációs gyakorlat vezetett, a reaktor a hibás döntések sorozatának hatására egyszerűen önállósította magát és felrobbant. Nézzük a negyedszázaddal ezelőtti eseményeket. Nagy András összefoglalója következik.


R.: – Csernobil. Ez a helységnév 25 éve mindenki számára ugyanazt jelenti. A pusztító nukleáris katasztrófát, ami ellen nincs menekvés. 1986. április 26-án a csernobili Lenin Atomerőmű 4-es reaktorát hatalmas robbanás rázta meg, 50 méter magasra repítve a 3000 tonnás reaktortetőt. Közvetlenül a balesetben az erőmű személyzetéből 31 ember halt meg. Később a sugárszennyezés miatti rákbetegségben becslések szerint több ezren. A csernobili katasztrófa a Greenpeace szerint 200 ezer, egy orosz tanulmány szerint csaknem 1 millió ember halálát okozta. Vagy okozza majd. A tragédiát több súlyos emberi és technológiai mulasztás okozta. A tervezők pl. tudtak arról, hogy a reaktor működése veszélyes lehet, de ezt szándékosan titkolták. A kezelőszemélyzet pedig olyanokból állt, akiket nem a ilyen típusú reaktorokhoz képeztek ki. A jelző- és biztonsági berendezések egy része nem működött, más részét szándékosan kapcsolták ki. Nézzük mi történt időrendben. Április 25-én a rendszeres karbantartást egy kísérlettel kötötték össze. A személyzet felsőbb utasításra azt akarta kipróbálni, hogy a biztonsági berendezések megfelelően működnek-e akkor is, ha valamiért megszűnik, a külső áramszolgáltatás. Hajnali 1 óra 23-kor a vízpumpákat ellátó áramforrást elzárták. A reaktorban csökkenni kezdett a hűtővíz mennyisége. Még ebben a percben megkezdték az összes szabályozórúd azonnali visszaillesztését. A grafitvégű rudak azonban elakadtak. A reaktor teljesítménye pedig néhány másodperc alatt a tízszeresére ugrott. A fűtőrudak megolvadása a sokszorosára nőtt gőznyomás 1 óra 24-kor detonációt eredményezett. Mivel a dózismérők nem, agy nem megfelelően működtek, a károk mérséklésén igyekvő személyzet tagjai a nélkül dolgoztak a reaktor épületében reggelig, hogy tudtak volna a sugárzás mennyiségéről. Sem a helyszínre érkező tűzoltók, sem a veszély elhárításában segédkező katonák az úgynevezett likvidátorok nem tudtak a radioaktív szennyeződés mértékéről. Az összes védőfelszerelés, amit viseltek, az egyszerű egészségügyi maszk volt, ahogy az, az ukrán filmes, Vlagyimir Sevcsenko felvételein is látszik. Nem sokkal később egyébként ő maga is meghalt a sugárzás miatt. A kormánybizottság április 26-án este ért Csernobilba. Csak ezután, bő 24 órával az eseményeket követően rendelték el az  50 ezres lélekszámú néhány kilométerre fekvő Pripjaty város evakuálását. A l légkörbe jutó radioaktív szennyeződést, amely becslések szerint 3-400- szorosa volt a Hirosimára dobott atombombáénak, a légáramlatok Skandinávia, majd Európa fölé vitték. A Műszaki Egyetem animációján látszik, hogy Ausztria, Svájc és Németország mellett Magyarország északi része is kapott a sugárzó izotópokból. A szovjet vezetés próbálta eltitkolni a csernobili balesetet és csak három nappal később ismerték be, hogy valami történt. Bár Magyarországon is mérni lehetett a megnövekedett sugárszennyezést, és néhányan tudtak is a történtekről, a hivatalos sajtóba csak április 29-én került be a csernobili katasztrófa, a második oldalon egy aprócska hír formájában. A részletesebb beszámolót csak egy nappal később, április 30-án közölték le. Szintén 30-éán, az MTV Híradója egy konferenciáról tudósított, amin a polgári védelem vezetői vettek részt. A téma Csernobil volt.

“Megállapították, hogy a legfrissebb mérései adatok alapján a  légkör és a környezet radioaktivitásának növekedése nem számottevő.”

R.: – A csernobili mentésben és kárelhárításban mintegy félmillió katona, munkás és tűzoltó vett részt. Pripjaty városa azóta is a nukleáris tragédiára emlékeztet, az épületek 25 éve elhagyottan állnak úgy, ahogyan a menekülők hátrahagyták.

Mv.: – Az Este vendége Kun Miklós, történész, Oroszország-szakértő, jó estét kívánok!

Kun Miklós, történész: –  Jó estét kívánok!

Mv.: – Miklós, ez egy nagyon izgalmas időszakban történik ez a tragédia az orosz történelem szempontjából, Ha jól emlékszem 1985 tavaszán választják meg Gorbacsov főtitkár, vagy nevezik ki főtitkárrá, és gyakorlatilag már nyomokban megjelenik az orosz politikában a glasznoszty.

Kun Miklós, történész: – Az, az igazság, hogy a történelmi messzeségből ennyi év után mi is és a kortársak is általában megfeledkeznek arról, hogy a glasznoszty, a peresztrojka az nem egyik napról a másikra történik és Gorbacsov nem az a Szent György lovag, aki hirtelen megküzd a sárkánnyal, vagyis a múlttal, Gorbacsov, amikor hatalomra került gerlontakraták, vagyis idős pártvezetők vállain kapaszkodott fel, gondoljunk csak arra, hogy a robbanásért utólag felelős atomipari miniszter 86 éves, a polgárháborúban még részt vett, a Bugyonnij-féle lovashadseregben, mint komisszár. A miniszterelnök Tyihonov, a dinamikus Rizskov váltja őt, 80 éves. A politikai vezetés átlag életkora  72 év. És Gorbacsov fiatal embernek számít, de Gorbacsov is a régi sztálinista módszereket próbálja alkalmazni, bekeményít Afganisztánban, május, amikor megválasztják őt 85-ben május 9-én Sztálin nevét pozitívan említi és így tovább. És itt a Csernobil-féle esetben  úgy vizsgázott, mint egy tipikus, a régi sztálini múltból jött politikus, elhazudja, eltitkolja ezt az egészet..

Mv.: – ..tehetett volna mást?

Kun Miklós, történész: – Tehetett volna, persze, hogy tehetett volna.

Mv.: – De körbe volt véve akkor még a gerontokráciával.

Kun Miklós, történész: –  A gerontokraták annyira idősek és sokban tehetetlenek voltak, hogy nem is fogták fel rendesen, hogy mi történik. Május  3-án összeül a Politikai Bizottság, május 3-án. Tehát nem 27-n, nem 28-án. És ott is főleg arról beszélnek, hogy hát igen, nagy baj van, mert a Csernobil-típusú erőművek teszik ki a szovjet általában atomerőművek 50%-át és Ukrajnában pedig 10%, erről beszélnek, hogy most kiesés, 10%-ot adja a Csernobil.

Mv.: – Tehát akkor még kizárólag az áramról beszélnek.

Kun Miklós, történész: – Az áramról beszélnek, főleg már 1972-ben Andropov, akkor KGB-főnök aláírásával már megérkezett a politikai vezetés számára egy elég komoly feljegyzés, hogy ott baj van, Csernobilben. Másutt nem törődnek ezzel. Más kérdés, hogy én nem szeretném azért a gonosz birodalmát, az akkori Szovjetuniót – Reagan kifejezése – ócsárolni és az Egyesült Államokat magasztalni. Sajnos a világ a hidegháború alatt annyira megosztott volt, hogy az Egyesült Államok nagy tudósai, többek között Teller Ede is, rájöttek arra, hogy az ilyen Csernobil-típusú atomerőművekkel nagyon nagy baj van. Tehát ez a vonal, ez az út az atomerőmű építése, én nem értek hozzá, de ez minden tankönyvben szinte, vagy minden kézikönyvben az áll, hogy ez egy nagyon rossz út. De nem közlik az Egyesült Államokkal külön megy a tudomány, ahogy a II. világháború alatt a szövetségesek a Szovjetunó, Egyesült Államok, Anglia, nem közlik egymással, hogy milyen komoly újításaik vannak, itt is ez történt. Ami még nagyon érdekes..

Mv.: – ..bocsánat Miklós egyetlenegy kérdés ezzel kapcsolatban, abból, hogy a szovjet vezetés hallgat, abból egyenes arányban következik az, hogy Magyarország a magyarországi vezetés sem hajlandó semmit mondani erről? Nem lehetett volna, hogy Magyarország tekintettel arra, hogy azért itt valami tragédia történt, megpróbálja megvédeni a lakosait? Mert emlékszem rá, én egyetemista voltam és iszonyatosan jó idő volt, mindenki a szabadban volt.

Kun Miklós, történész: – És Május 1-ján megtartották a felvonulást.

Mv.: – Így van.

Kun Miklós, történész: –  De Kijevben is megtartják, ez is egy szörnyű dolog, Kijevben is olyan besugárzást kapnak az emberek. Lényegében sokan, legalábbis ezt állítják utólag az orvosok. De a magyar vezetés egyébként diplomáciai és más csatornákon Finnországból és Svédországból értesült, ami egy szegénységi bizonyítvány, nem állítják le a kamionokat és lehet, hogy ez egy történelmi anekdota, de egész pontos forrásokból következik az, többször, többen leírták, hogy az akkori, akkor még nem honvédelmi miniszter, az akkori hadügyminiszter azt mondta, hogyha a rádió még egyszer dezinformál és bemondja akkor szétlöveti a rádiót. Ezt gúnyosan, durván mondta, de ez jellemezte az, hogy részben mennyire féltek Moszkvától, de nem vették komolyan Lengyelország kivételével minden egyes ország úgynevezett szocialista ország így reagált. Később aztán Ceausescu nagyon megijedt és Romániában elkezdték kiosztani a jódtablettákat, ami szintén ostobaság.

Mv.: – De ettől függetlenül a KGST-n belül a különböző mezőgazdasági termékeknek, amelyek erősen szennyezettek voltak, primőr termékeknek a forgalma az hibátlanul ment tovább.

Kun Miklós, történész: – És megindultak a kamionok. Egyébként Ausztria annyira megijedt, hogy a magyarországi mezőgazdasági terméket átmenetileg nem vette át. Aztán a felhő minket egy kicsit kikerült és kiderült, hogy Ausztriában kétszer annyira szennyezett volt a..

Mv.: – ..így van, nagyobb adagot kapott, ez így van..

Kun Miklós, történész: – ..mezőgazdasági termékek egész sora. Kevesen tudják azt, hogy pl. Wales területén hirtelen a juhok is ott a dózismérővel mérték, annyira megijedtek a gazdák is, mert egyszerűen a szennyezett legelőkön legelő juhokat nem lehetett eladni. És így tovább. A világ akkor nagyon megijedt. És nagyon komoly veresége volt ez Gorbacsovnak.

Mv.: – Miklós sajnos lejár az időnk, ez valóban egy komoly vereség volt. Ma, ha ilyen dolog történne Oroszországban, a mostani vezetés hogyan reagálna? Megtenné-e az azonnali..

Kun Miklós, történész: – ..szerkesztő úr én egy profán dolgot mondok, Internet korában élünk, én azt hiszem, hogy akadna pár ember, aki ezt nyilvánosságra hozza, de a KFKI néhány mérnöke ezek anonym tulajdonképpen a nevük..

Mv.: – ..akkoriban az internetet a Szabad Európa helyettesítette.

Kun Miklós, történész: – A KFKI néhány mérnöke elkezdett telefonálni ide-oda, hogy azt hallotta, elsők között, pár órát nyertek az emberek az ismerőseik.

Mv.: – Ennyi volt, Miklós nagyon szépen köszönöm, hogy elmondta a véleményét

Kun Miklós, történész: –  Köszönöm szépen én is.

Mv.: – A csernobili atomerőművet betonszarkofágba zárták, de az állapota ma sem stabil. Keresik a végleges megoldást, de Ukrajna ragaszkodik hozzá, hogy ne egyedül kelljen kifizetnie az egykori szovjet erőmű ma is sugárzó maradványainak eltüntetését. Csernobil óta tart a vita az atomenergiáról. Ezt csak erősítette a japán földrengésben megsérült fukushimai sugárszennyezése is.

R.: – A Csernobili Atomerőmű utolsó reaktorát 11 éve zárták be, a környék továbbra is lezárt terület. Ukrajna újabb védőburkot szeretne építeni a betonszarkofág fölé. A múlt heti kijevi donorkonferencia résztvevői több mint félmilliárd eurót ajánlottak fel erre. Magyarország 2 millió euróval járul hozzá a költségekhez. Lazarov ukrán kormányfő további segítséget vár, mert az országnak már 180 milliárd dolláros kárt okozott az atomerőmű katasztrófa, nemcsak a csernobili évforduló, hanem a másfél hónapja megsérült fukusimai erőműből kikerült radioaktív anyagok is újra ráirányították a világ figyelmét az atomenergia veszélyeire. Több nyugat-európai országban is tüntettek az utóbbi hetekben. Az atomerőművek bezárását követelve. Budapesten ma a Nemzeti Fejlesztési Minisztériumnál tartottak demonstrációt környezetvédő aktivisták. Több mint 130 civil szervezet csatlakozott ahhoz az állásfoglaláshoz, amely szerint a megújuló energiákra kell alapozni az energiatermelést.

Botár Alexa éghajlati programvezető, Magyar Természetvédők Szövetsége: – Fokozatos kivonásra lenne szükség, tehát az atomenergiának  a környezeti és társadalmi kockázatai miatt nem tartjuk elfogadhatónak, ezért nagyon komolyan felül kell vizsgálni független, átlátható stresszteszttel, hogy valóban Paks megfelel-e a biztonsági előírásoknak.

R.: – A Műszaki Egyetem Nukleáris Technikai Intézetének igazgatója szerint a villamosenergia-igény növekedése miatt hosszú távon is szükség lesz a Paksi Atomerőműre.

Aszódi Attila igazgató, Nukleáris Technikai Intézet, Budapesti Műszaki Egyetem: – Magyarországnak a paksi blokkok üzemidő-hosszabbítására feltétlenül szüksége van. 2012 és 2017 között állnának le az eredeti tervek szerint a paksi blokkok. Ennek az időnek a meghosszabbítása húsz évvel lehetséges.

R.: – A paksi erőmű nélkül Magyarország villamosenergia-termelésének több mint egyharmadát elveszítené.

Mv.: – Az Este vendége Lux Iván, az Országos Atomenergia Hivatal főigazgató-helyettese, jó estét kívánok!

Lux Iván, főigazgató-helyettes,  Országos Atomenergia Hivatal: – Jó estét kívánok!

Mv.: – Ha Pakssal fejeződött be a bejátszás, akkor folytassuk Pakssal. Hogyan áll most Paks?

Lux Iván, főigazgató-helyettes,  Országos Atomenergia Hivatal: –  Paks működik.

Mv.: – Ez kétségtelen. Sőt mi több, az egyharmadának, Magyarország energiaszükségletének több mint egyharmadát egyedül szolgáltatja. De..

Lux Iván, főigazgató-helyettes,  Országos Atomenergia Hivatal: –  Nálam nincs de, Paks biztonságosan működik.

Mv.: – Semmi olyan jellegű krach nem lehet benne, mint amilyen például Fukushimában volt?

Lux Iván, főigazgató-helyettes,  Országos Atomenergia Hivatal: – Fukushimában egy olyan természeti katasztrófa történt, amilyen korábban még nem volt Japánban sem. Ezt,  már magát a földrengést, a fukushimai erőmű kibírta, az azt követő szökőár tette tönkre azokat a tartalék áramfejlesztő berendezéseket, amelyeknek fenn kellett volna tartania a hűtést. Pakson fel van készülve az erőmű, minden olyan földrengésre, amelyik 10 ezer évnél nem gyakrabban, vagy nem ritkábban tér vissza. Tehát olyan földrengés, aminek egyáltalán valamifajta  híre Magyarországon van, vagy nyoma.

Mv.: – Hát azért mégis csak egy törésvonalon fekszik Paks, ha belegondolunk.

Lux Iván, főigazgató-helyettes,  Országos Atomenergia Hivatal: –  Ezt szokták mondani, Paks egy törésvonalon fekszik, a hozzáértők azt mondják, hogy ez a törésvonal nem aktív és azért ennek nincs jelentősége. Ha megnézzük azt a térképet, amelyik a magyarországi földrengések gyakoriságát és erősségének gyakoriságát mutatja, Paks a legkevésbé veszélyeztetett területen fekszik.

Mv.: – Mi a különbség a Paksi Atomerőmű technológiája és az egykori
Csernobili atomerőmű technológiája között? Mind a kettő szovjet építésű.

Lux Iván, főigazgató-helyettes,  Országos Atomenergia Hivatal: – Ez a hasonlóság, minden más különbözik. A Paksi Atomerőmű vízzel moderált és vízzel hűtött atomerőmű, a csernobili grafittal moderált vízzel hűtött atomerőmű volt. Az ilyen típusúak még vannak ma is, ez egy nagyon fontos különbség a baleset szempontjából. A grafit gyulladt meg és lényegében az vitte a levegőbe a radioaktivitást. Ez Pakson nem fordulhat elő.

Mv.: – Ez nem fordulhat elő Pakson. Mennyiben játszott szerepet Csernobilban a személyzet felelőtlensége, hozzá nem értése?

Lux Iván, főigazgató-helyettes,  Országos Atomenergia Hivatal: – Egyik sem igazán jó kifejezés a helyzetre, a személyzetet..

Mv.: – ..akkor a pánik.

Lux Iván, főigazgató-helyettes,  Országos Atomenergia Hivatal: – ..nem, nem, nem. A személyzetet egy kísérlet elvégzésére utasították. Érdekes vagyis ironikus volna, a kísérlet lényege az volt, a bejátszásban ez elhangzott részben, hogy mi történik akkor, maikor kimarad minden energiabetáplálás, mennyi ideig képes a biztonsági rendszereket a saját tehetetlenségével a generátor tovább működtetni. Tehát ez egy biztonsági teszt akart lenni, csak ehhez ki kellett kapcsolni a biztonságvédelmi berendezéseket. És sok egyéb ok összejátszása együttállása miatt történt maga a baleset. Tehát a kétségtelen tény, hogy nem szabadott volna ilyet csinálnia az ott dolgozóknak, hogy miért tették ezt nem tudom, de valószínűleg  nem saját jószántukból.

Mv.: – Pakson is volt egy baleset, amikor a fűtőelemek hullottak szét.

Lux Iván, főigazgató-helyettes,  Országos Atomenergia Hivatal: –  Pakson baleset nem volt, üzemzavar volt.

Mv.: – Az egy komoly üzemzavar volt.

Lux Iván, főigazgató-helyettes,  Országos Atomenergia Hivatal: –  Igen, ez egy üzemzavar volt, aminek komoly gazdasági következményei voltak. De nem volt biztonsági vonzata. Ezt nagyon sokan próbálják másképp interpretálni, még 7 év, 8 év távlatából is, ezt mindenképpen rögzítenünk kell, Pakson egy külön tartályban, nem a reaktorban, külön tartályban, külön aknában megpróbáltak megtisztítani fűtőelemeket, amelyek lerakódást szenvedtek, a tisztítás közben a fűtőelemek túlmelegedtek, és összetöredeztek. Semmilyen következménye a környezetre ennek nem volt, veszélye sem volt, hogy következményei lehettek volna. Az eltávolítás maga az egy kényes művelet volt, mondhatni veszélyes, azt briliánsan végrehajtották azok, akik csinálták.

Mv.: – Meg akarják hosszabbítani Paks élettartamát Ez bizonyos szempontból érthető, hiszen az egyik legolcsóbb energiaforrás. Más szempontból viszont egyre többen követelik, Németországban már felvetődött, az összes atomerőmű bezárásának a lehetősége. És egyre többen követelik akár a tisztább, valamilyen tisztítható fosszilis energiához való visszatérést, vagy pedig az alternatív energiához való visszatérést. Alternatíva ez ma Magyarországon vagy el kell fogadnunk, hogy Paks élettartamát 20-25 évvel meg fogják hosszabbítani?

Lux Iván, főigazgató-helyettes,  Országos Atomenergia Hivatal: – Hosszú távon nyilvánvalóan ennek az alternatívának érvényesülnie kell. A megújulóknak az alkalmazása az hosszú távon az egyetlen követhető út. Rövid távon ma egyetlen reálisan gondolkodó zöld szervezet sem mondja azt, hogy közel 40%-nyi energiatermelés, elektromos energiaterelés hirtelenjében pótolható volna mással. Tehát az üzemidő hosszabbításnak azt hiszem minden reálisan gondolkozó ember fejében nem lehet alternatívája.

Mv.: – Lux Iván, köszönöm szépen, hogy elfogadta a meghívásunkat.

Lux Iván, főigazgató-helyettes,  Országos Atomenergia Hivatal: –  Köszönöm.

Műsorvezető: GULYÁS ISTVÁN

Az Este vendége Kun Miklós, történész és Lux Iván, az Országos Atomenergia Hivatal főigazgató-helyettese

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Google kép

Hozzászólhat a Google felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Kapcsolódás: %s

%d blogger ezt szereti: