FAZ-írás a médiatörvény körüli EU-vitáról

 

 

FAZ

FAZ

A médiatörvénnyel kapcsolatos nemzetközi vitában a magyar kormányfőnek egyelőre csak az Európai Bizottsággal van dolga, mivel az Európai Parlamenttől nem kell tartania – mutatott rá szombati írásában a Frankfurter Allgemeine Zeitung.

A német konzervatív újság brüsszeli tudósítója, Nicolas Busse ezt azzal indokolja, hogy az EP két nagy frakciója (néppártiak és szociáldemokraták) jelenleg nem akarja Magyarország elítélését. Különösen nem céljuk az EU-szerződés 7. cikke szerinti eljárás megindítása, amely lehetővé tenné szankciók (beleértve a szavazati jog megvonását) elrendelését. A két nagy EP-frakciót azonban eltérő motivációk vezérlik.
Olvass tovább »

… „a szomorúság esz minket”

Sarkosan fogalmazva Bővebben a mai Magyar Hírlapban

Azt hiszem, az ideális balliberális médiatörvény az lenne, ha volna egyetlen tévécsatorna (ATV), egyetlen napilap (Népszava), egyetlen rádió (Klubrádió) és egyetlen (no jó, kettő) internetes újság (Hírszerző, Stop). Ezek a hír- és véleményforrások pártatlanul és kiegyensúlyozottan, a nemzeti érdeket is figyelembe véve tájékoztatnák a közönséget – ebben az esetben médiatörvényre sem lenne szükség, hiszen csupa független, szakmailag utolérhetetlen szerkesztő és újságíró gondoskodnék az európai színvonalról. Mivel azonban ez az ideális helyzet a magyar választók csökött viselkedése folytán még nem állt elő, ezek a fórumok kénytelenek egymagukban szolgálni és védeni a demokráciát. Az elnyűhetetlen Kovács László így csak K. Olgának fejtheti ki, hogy „a szomorúság esz minket” azért, mert O. V. szégyent hozott az országra, „nincs mit irigyelni egy ilyen karizmatikus vezetőn”, mert „ez a rekedt hangú kiabálás nagyon visszatetsző volt”. Csakis Kovács László kárhoztathatta „a magyar választók naivitását, akik elhitték, hogy romokban van az ország, miközben autópályák és kórházak épültek”. A balliberálisok és a művelt Nyugat véleménye egybecseng: Orbán nem azonos a magyar néppel, csak az a kár, hogy O. V. „Napóleon-komplexusban szenved”, mint a Süddeutsche Zeitung erre elmésen rámutatott. Nem tudom, még mi vár ránk, lehet, hogy tartalékos katonáinkkal nemcsak visszaállítjuk az ezeréves határokat, hanem meg sem állunk az Atlanti óceánig illetve az Urálig, természetesen a Fekete sereg néven egyesített, harcedzett biztonsági őrök segédletével. Csak idő kérdése, mikor fordulnak Kovács Lászlóék a Biztonsági Tanácshoz, hogy az békefenntartókat vezényeljen e sokat szenvedett térségbe, ahol a Fidesz-székházban már nagyban folyik az urándúsítás. Ráadásul a Fidesz tartja szavazótáborát, ébresztő, Európa!

Szentmihályi Szabó Péter

Cseh Tamás csak állt kint egy gitárral a színpadon és játszott …

Füst a szemében

A huszadik század második felének egyik legjelentősebb magyar énekes-dalszerzője, egy nemzedék igazodási pontja, Cseh Tamás 68 évvel ezelőtt, 1943. január 22-én született Budapesten.

Tizenhárom éves koráig a Fejér megyei Tordason élt, a középiskolát már a fővárosban, az Apáczai Csere János Gimnáziumban végezte. A Budapesti Tanítóképző Főiskolán, az egri Tanárképző Főiskolán, majd a Képzőművészeti Főiskolán tanult. Ezt követően, 1967-74-ig rajzot tanított egy budapesti általános iskolában.

 

Cseh Tamás

Olvass tovább »

%d blogger ezt szereti: